Vámháború: az USA helyett a brazil, ukrán gazdák járnak jól

Komoly lehetőségek nyílnak meg a brazil és ukrán gazdák előtt a múlt héten bejelentett vámháborús intézkedések miatt. Minél jobban kiszorul az amerikai szója, kukorica és más termény a korábbi piacairól, annál többet exportálhatnak.

10-79%-os vámok is jönnek már

Mint ismert, Donald Trump USA-elnök újabb vámintézkedések keretében 10%-os alaptarifát vetett ki az USA-ba irányuló összes importárura. Április 9-től további 10-34%-os vámterhek sújtják az USA-ba exportáló országokat – köztük az USA legnagyobb kereskedelmi partnereit és mezőgazdasági termékeinek fő felvevőpiacait. A Dél-Koreából származó termékekre 25%, a kínai árukra 54%, a japán importra 24%, míg az Európai Unióból származókra 20%-os vám vonatkozik. Mexikóra és Kanadára a márciusban bejelentett 25%-os vámteher érvényes. Amennyiben Kína folytatja a venezuelai kőolaj vásárlását, a vámkulcs akár 79%-ra is emelkedhet.

Saját farmerei helyett a konkurenseket hozza helyzetbe

Míg a világ közgazdászai és pszichológusai próbálják megfejteni Donald Trumpot, máris érkeznek a súlyos, de előre kiszámítható ellenlépések. Kína március 10-től 15%-os vámot vetett ki az amerikai kukoricára, valamint 10%-os vámot a szójababra. Ez, akárcsak Trump korábbi kormányzása idején, a kínai szójaexportban érdekelt amerikai farmereket súlyosan érinti. Kína korábban 15-20 millió tonna szóját is importált az USA-ból, de ez már a múlt. Trump első kormányzása óta folyamatosan más beszállítók felé néz, illetve növeli önellátását. Az Európai Unió szintén megfontolás alá vette a 25%-os vám bevezetését az amerikai szójára és a kukoricára. Emellett a környezetvédelmi szabályozások szigorítását is tervezik, ami további szigorítással járhat az USA áruit érintően.

Dél-amerikai, közép-európai gazdák esélye

Mindez érthető módon helyzetbe hozza a világ más termőterületeinek gazdaságait. Brazília épp az előzmények eredményeként erős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik Kínával, az Európai Unióval és a délkelet-ázsiai térséggel, miközben árai versenyképesek. A 2024/25-ös gazdasági évre vonatkozó kedvező terméskilátások tovább növelik exportlehetőségeit, és egyre nagyobb szeletet hasíthatnak ki az amerikai mezőgazdasági termékek piacából. Argentína is kedvező helyzetbe kerül, a magas hozamok, a gyenge nemzeti valuta és a dinamikus exportpolitika révén különösen Ázsiában és a Közel-Keleten tudja bővíteni piaci jelenlétét. Ukrajna és a közép-európai országok kukorica- és szójatermesztői számára is számára is komoly lehetőségek nyílhatnak meg. Ám mennyisége révén az ukrán kukorica versenyképes árú, bevált szállítási útvonalakkal és szoros kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik az európai és ázsiai régiókban. Bár Brazília továbbra is vezető szereplő marad a globális kukoricapiacon, a megnövekedett keresletet nem lesz képes egyedül kielégíteni – így Ukrajna kínálata stratégiai jelentőséget kaphat.

Az amerikai termelői érdekképviseletek már figyelmeztetnek a lehetséges következményekre. A termelési költségek nőnek, az értékesítési csatornák elvesznek, az árak csökkennek. A legsérülékenyebbek azok a kisüzemi termelők, akik már most is csak csekély jövedelmezőséggel működnek.