Az Egyesült Államok mezőgazdasági termelői újabb komoly kihívással szembesülnek: a Donald Trump által bevezetett, az IEEPA (Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Hatalmi Törvény) alapján kivetett vámok jelentősen megdrágítják a mezőgazdasági inputokat, vagyis azokat az alapanyagokat és eszközöket, amelyek nélkül a termelés nem lehetséges. A CoBank szerint ezek az intézkedések akár 12 százalékos általános költségnövekedést is okoznak, de bizonyos termékköröknél a drágulás mértéke ennél jóval magasabb lehet.
Hol nőnek a költségek?
A legnagyobb teher a növényvédő szereket, műtrágyákat, vetőmagokat és mezőgazdasági gépeket érinti. A növényvédő szerekre, így a gyomirtókra, rovarölő és gombaölő készítményekre kétszámjegyű vámot vetettek ki, ami különösen az olyan kultúrák esetében fájdalmas, ahol intenzív növényvédelemre van szükség – például a szója, a gyapot, a zöldségfélék vagy a gyümölcsösök esetében. A műtrágyaimport is drágul: a foszfátokra mintegy 9, a nitrogénalapú termékekre 8 százalékos vámot róttak ki. A gépek és pótalkatrészek – köztük traktorok, önjáró betakarítógépek, permetezők – esetében szintén jelentős, 13–16 százalék körüli vámtöbblet jelentkezik, ami közvetlenül érinti a gazdák beruházásait és gépfenntartási költségeit. Ezzel Trump az USA farmerei mellett az európai mezőgépipart is lábon lövi – erről ebben a cikkben írtunk:
Trump vámjai kinyírhatják az európai mezőgép-piacot is
A vámteher mértéke származási országonként eltérő. Az indiai agrárinputok után 44 százalékos vámot kell fizetni, a kínai eredetű termékek esetében 26, a svájciaknál 21, a dél-koreaiaknál 15, a japánoknál 14, míg az Európai Unióból érkező árukra 14, az Egyesült Királyságból származókra 6 százalék a tarifa. Mivel az amerikai mezőgazdaság számos inputot Ázsiából és Európából szerez be, ezek a vámok közvetlenül növelik az előállítás költségeit.
Mely ágazatok szenvednek leginkább?
A hatás leginkább a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztést sújtja, ahol a vegyszer- és géphasználat kiemelkedően magas. A CoBank előrejelzése szerint 2026-ra rekordmagasságokba emelkednek a hektáronkénti termelési költségek: kukoricánál 916, szójánál 650, búzánál 404, ciroknál 454, gyapotnál 956, rizsnél 1335, földimogyorónál pedig 1213 dollárra. Ez azt jelenti, hogy szinte minden nagyobb növény esetében történelmi szinten drága lesz a termelés.
A külkereskedelmi feszültségek is tovább nehezítik a helyzetet. A mexikói, kanadai és kínai piacokra irányuló amerikai export kulcsfontosságú: e három ország együtt az USA kukoricaexportjának több mint 70, a szójáénak 60, a sertéshúsénak 50, a baromfi- és tejtermékexportnak pedig 45 százalékát adja. Ha Trump valóban újratárgyalná a Mexikóval és Kanadával kötött USMCA-megállapodást, az beláthatatlan következményekkel járna az amerikai agrárexportra. Már most is látszik, hogy a rizs, gyapot, cirok és rozs exportja 20–100 százalékkal csökkent, miközben a zab és a kukorica kivitele nőtt – de ez nem ellensúlyozza az összesített visszaesést.
Fotó: Shutterstock
Fordulat az ágazati jövedelmekben
A CoBank adatai szerint az amerikai növénytermesztők jövedelme 2025-ben visszaesik: a kukoricatermesztésből származó nettó jövedelem 15, a szójáé 14, a búzáé 2 százalékkal csökken. Ezzel szemben az állattenyésztés területén látványos növekedés várható: a marha- és borjúágazat jövedelme 67, a baromfié 27, a sertésé 18, a tejtermékeké 11 százalékkal nőhet. A kormányzati kifizetések – például katasztrófasegélyek és terménybiztosítási támogatások – 2025-ben több mint négyszeresükre, 40 milliárd dollár fölé emelkedhetnek, vagyis a szektor egyre inkább az állami mentőövre támaszkodik.
Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy a mezőgazdaság versenyképessége már csak az állami támogatások révén tartható fenn. A vámok és a dráguló inputok miatt ugyanis az amerikai termelők önköltsége emelkedik, miközben az exportlehetőségek szűkülnek. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az Egyesült Államok mezőgazdasági termékeinek közel egynegyedét külföldön értékesíti, így a külkereskedelmi bizonytalanság közvetlenül érinti a farmok jövedelmét és fennmaradását.
Agrárágazat Tudástár
Trump-vámok és amerikai mezőgazdaság – Az Egyesült Államokban a Trump-féle új vámok akár 12%-kal növelhetik a mezőgazdasági inputok – például a növényvédő szerek, műtrágyák és gépek – költségeit, ami rekordmagas termelési árakat okozhat. A CoBank szerint a kukorica, szója és gyapot termelési költsége történelmi csúcsra emelkedik, miközben az exportpiacok (Mexikó, Kanada, Kína) bizonytalanná válnak. A növénytermesztés jövedelme visszaesik, az állattenyésztésé nő, a szektor fennmaradása pedig egyre inkább az állami támogatásoktól függ.
