fbpx

Új területen jelent meg a vírusos állatbetegség

Írta: Barna Ferenc - 2023 október 14.

Május óta riogatja a szarvasmarhatartókat a kéknyelv-betegséghez hasonló epizootiás haemorrhagiás betegség (angol rövidítése EHD), most Svájcban mutatták ki egy borjúban.

Szarvasmarha
Az EHD a szarvasmarhákat veszélyezteti legjobban (a fotó csak illusztráció, forrás: Pixabay)

Az EU-ban kimutatott vírustörzs ellen még nincs oltás

A hivatalos adatok szerint Szardíniában jelent meg a betegség az EU területén először, majd később Szicíliában is diagnosztizálták 2022 végén. A későbbiekben a betegség gócai Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Franciaországban is megjelentek.

A mostani esetet meglepő módon Svájcban diagnosztizálták egy szarvasmarha borjúnál. A betegség 2008 óta jelentés köteles az Állategészségügyi Világszervezet rendelete alapján.

A vírusos fertőzés klinikailag szinte megkülönböztethetetlen a kérődzők kéknyelv-betegségétől. A kórokozó egy RNS vírus, amit szintén a törpeszúnyogok terjesztenek, állatról állatra nem terjed, emberre nem veszélyes.

Elsősorban a vad kérődzőket fertőzi (szarvasokat, antilopokat, jakot), de megbetegíti a szarvasmarhákat is.

A betegség tipikus tünetei:

  • hirtelen fellépő magas láz;
  • levertség;
  • étvágytalanság;
  • véres salakanyag, esetleg hasmenés.

Az állatállomány közül a szarvasmarhák a leginkább érintettek

Alapvetően ugyanazok az állatfajok veszélyeztetettek az EHD-vel, mint a kéknyelv-betegség kapcsán: szarvasmarhák, bivalyok, kecskék és juhok.

A betegség erősen lerontja az állomány fizikai állapotát, tejelő szarvasmarháknál jelentős teljesítménycsökkenéshez vezethet, így súlyos gazdasági károkat okozhat az agrárvállalkozásoknak.

A juhok és a kecskék is fertőződésük általában kisebb mértékű, ritkán mutatnak észrevehető tüneteket.

Csak megelőzéssel védekezhetünk

Jelenlegi ismeretek szerint kizárólag a kórokozó-átvivőkön keresztül terjed ez a vírusos betegség, és Európában nincs engedélyezett vakcina, így a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt.

A terjesztő kórokozók támadásai ellen kell védekezni (istállókban rovarirtók alkalmazása, az állatok rovarölő szerekkel történő kezelése). Legeltetésnél érdemes figyelni a szúnyogok aktivitására, és annak alacsony intenzitásának idején terelni ki az állatokat.

Forrás: agrarheute