Online Farminar az okszerű talajgazdálkodásért

A Holland Nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel együttműködve megrendezte első interaktív online Farminar rendezvényét, aminek fókuszában a leromlott, erodált és elhagyatott szántóföldi talajok rehabilitációja állt. Az előadók egyebek mellett azt is ismertették, hogyan segíthetik a tagállami és az Uniós precíziós gazdálkodást támogató szakpolitikai intézkedések talajaink védelmét.

 

A talaj az élelmiszer bölcsője

Éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó mezőgazdaság, egészséges ökoszisztémák, fenntartható élelmezésbiztonság: ez mind elképzelhetetlen egészséges talaj nélkül.

A talaj az élelmiszer bölcsője, nélküle nem lehetne egészséges élelmiszert termeszteni – hangsúlyozta nyitóbeszédében Őexc. René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete. A talaj azonban nem csupán az élelmezésbiztonság alapja, de sok összetett ökoszisztéma feltételét is képezi.

Az éghajlatváltozás megköveteli a talajromlás kezelését, ami az európai mezőgazdaság természeti erőforrásaink megfelelő irányításán múlik.

 

 

A digitalizáció visszavonhatatlanul megváltoztatja az agráriumot

A mezőgazdaság az elmúlt fél évszázadban elképesztő fejlődésen ment keresztül. A digitális átalakulás olyan átfogó társadalmi jelenség, ami visszavonhatatlanul megváltoztatja mindenki életét, így a gazdálkodókét is.

Magyarország kormánya 2015. év végén indította el a digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Programot (DJP). Ennek célja, hogy hazánk állampolgárai és vállalkozásai a digitalizáció nyertesei közé kerülhessenek.

A DJP több szakpolitikai területre is kiterjed, beleértve a agráriumot is – ismertette Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára az agrárdigitalizációról tartott előadásában.

A DJP része Magyarország Digitális Agrár Stratégiája is, ami fel kívánja készíteni a hazai gazdálkodókat a digitalizációra.

Évente több ezer talajmintát gyűjtenek hazánkban kutatási célból, viszont nem teszik azokat egy központi adatbázisba. A stratégia keretein belül a talajprojekt célja a hiányos adatgyűjtés megoldása is.

 


Őexc. René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete

 

A holland gazdaságok számára közel sem ismeretlen a precíziós gazdálkodás

A holland gazdálkodók nagyon jól tudják, hogy a talaj képezi a munkájuk alapját. Ezért is fontos számukra, hogy az egészséges legyen. Emellett a gazdaságos termelés elérése arra kényszeríti őket, hogy teljesen kiaknázzák a talaj képességeit – ismertette Dr. Corné Kempenaar, a Wageningeni Egyetem vezető kutatója, aki a holland precíziós gazdaságot mutatta be.

Hollandia a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőre a technológiát is beleszámítva. Évente 91,7 milliárd euró értékű árut, s 9,1 milliárd eurónyi technológiát exportál.

A precíziós gazdálkodás olyan technológiai nehézségeket lehetővé tevő infrastruktúrára épül, ami az érzékszervi adatok számítógépes elemzésétől a műholdas földmegfigyelésen át a robotikáig terjed.

Hollandiában 30 évvel ezelőtt került először szóba a precíziós gazdálkodás, s mára a gazdálkodók körében széleskörben elterjedtek ezek a technológiák. A holland gazdaságok több mint 80 százaléka rendelkezik okostelefon, illetve táblagép alapú IKT-szolgáltatásokkal, s szinte mindannyian számítógéppel. 30–40 százalékuk támaszkodik talajvizsgálatokra, több mint felük pedig műholdas biomassza képekre.

 

Ismét termővé válhatnak Külső-Somogy erodált területei

A Koppányvölgy Natúrpark Külső-Somogy legelmaradottabb apró falvait fogja össze, ahol, éppen az elmaradottságnak köszönhetően gazdag helyi örökség maradhatott fenn.

A térségben az ipari növénytermesztés az elmúlt évtizedekben nagymértékben erodálta a talajt, és kopár mészkőfelületeket hagyott maga után. Mivel nem maradtak fenn szerves rétegek, ezek nem képesek vízszűrésre és tárolásra, a növény életének támogatására.

Gelencsér Géza, a Völgy Hangja Egyesület elnöke drónfelvételeket mutatott be arról, hogy a környezeti pusztulás miként távolította el az erdő talaját a helyi dombokról. A talajpusztítás mellett egy másik kérdés az elhagyott mezőgazdasági területek szélein megjelenő invazív növényfajok problémája.

A terület megmentésére egy operatív csoport alakult, aminek feladata a talajban lévő szerves felső rétegek újratelepítése. A csapat különféle szerves anyagokat juttat vissza az erodált területre. Egy szerves talaj jellemzően hektáronként 50 tonna széntartalommal rendelkezik. A programmal évente 15 tonna szén-dioxid megkötését képesek elérni.

agrár digitalizáció fenntartható föld gazdálkodás. ökoszisztéma mezőgazdaság precízió szántó talaj termelés termőtalaj