Bűzzel, lézerrel, mikrohullámmal a madár- és vadkárok ellen

Galambok, varjak, hollók – nemcsak a vetőmagot és a friss kelést csipegetik ki a szántón, de a madárinfluenza terjedésében is gondokat okoznak. Az elriasztó, a vadmadarakat távol tartó új készítmények, technológiák zöldebbek a korábbiaknál.

Az elriasztó szagon alapuló készítmény ökogazdaságban is használható

A madarak jelenléte a kukorica- és más kultúrákban esetenként jelentős veszteségeket okozhat. Miután az intenzív, nagytáblás mezőgazdaság e fajok elterjedését, túlélését, gyarapodását – akárcsak a rágcsálóékét – nagyban elősegíti, új és új technikákat, készítményeket kell kifejleszteni és alkalmazni a távol tartásukra. Nemrég a brit Eden Research cég és a Corteva Agriscience bejelentette az új Ecovelex™ terméket. Ez – a szükséges európai engedélyezési procedúra eredményeként – várhatóan a 2025-2026-os szezonban kerül a piacra vetőmagkezelésre. A kukoricán kívül más kultúrákban is tesztelik, például napraforgóban. A készítmény kellemetlen illata a madarak szaglórendszerére hat, így a csávázott növényi magvak érintetlenek maradnak. Az elrettentő szer három természetes eredetű terpén keveréke, így ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható, sőt, más állati kártevők, például vaddisznók ellen is tesztelhető. A készítmény alkalmas lehet rá, hogy kiváltsa a hagyományos hatóanyagokat, amiket fokozatosan betiltanak az EU-ban, és úgy segít megelőzni a károkat, hogy kielégíti a fenntarthatóbb termesztés iránti igényeket.

Magyar fejlesztés rezgésre, lézerre, mikrohullámra

Míg az ultrahangos vad- és madárvédelem évek óta számos új innovációval jelentkezik, egy hazai startup lézeres, mikrohullámos védelem kifejlesztésén dolgozik. Az egykori egyetemisták a NAK Tech-Lab inkubációs programjában többféle kártétel – a madárinfluenza, a szántóföldi madárkárok – problémájára keres megoldást, mondta a Magrónak nemrég Joó Balázs projektvezető. A cél az, hogy a vadon élő madarak lehetőleg ne érintkezzenek a baromfiállománnyal, ne lépjen fel fertőzésveszély sem a telepek, sem például a takarmánykeverő üzemek térségében. Ugyancsak cél megelőzni, hogy a madarak kicsipegessék a friss kelést, különösen az egyleveles napraforgó- és kukoricaállományokban. A fejlesztők konkrét, gyakorlati példát is említenek: egy ilyen táblán elejtett örvös galamb begyében 150 ilyen magot számoltak össze, a madarak pedig akár több száz példánnyal is megjelenhetnek a szántón, ahol ilyenkor előfordulhat, hogy akár a tábla ötödét újra kell vetni. A fejlesztők több megközelítésben keresik a megoldást: például a jelenleginél hatékonyabb hanghatású berendezéssel, vagy lézertechnológiával, amiben a saját fejlesztésű mesterséges intelligencia felismeri a galambot, majd egy magas energiasűrűségű fénynyaláb elriasztja a madarat. Kísérleteznek továbbá mikrohullámot továbbító eszközzel is, ami koncentrált jeltovábbításra képes, akárcsak a rendvédelemben-honvédségben tömegoszlatásra való alkalmazáskor. Tesztelnek továbbá egy, az elektromágneses hullámokon alapuló rendszert, mivel a galambok köztudottan az ilyen hullámok segítségével tájékozódnak.