Két összetett kihívás – ez vár a vetőmagszektorra holnaptól

Exportpiaci zavarok és áremelkedések mellett a klímaválság egyre szélsőségesebb kedvezőtlen hatásai nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét – hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén. Az ágazat ugyanakkor A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

Ez az alapja a mezőgazdaságnak

– Két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt. Az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése: az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését – hangsúlyozta a MATE rektora a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

Ilyen gyors időjárás-változásra nehéz felkészülni…

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak az időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás utóbbi években felgyorsult tempójára nagyon nehéz felkészülni a nemesítésben, ahol legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük. – Az időjárás rendkívüli kiszámíthatatlansága akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Ennek jelei az Alföldön már láthatóak, az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél az öntözés fejlesztése, emellett a vetőmag szakma óriási energiát fordít arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen – foglalta össze Takács Géza.

Visszaszorulóban az ágazat, pedig…

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban visszaszorulóban van: a legutóbbi hivatalos adatok szerint 2022-ben jelentősen, 10 százalékkal csökkent a vetőmag-szaporító terület az előző évhez képest 2022-ben, és ma sem több 110 ezer hektárnál. Magyarország az európai rangsorban – hasonlóan a korábbi évekhez – a 8. helyen van, de Európában csak sokkal kisebb, 3,3 százalékos szaporítóterület-csökkenés volt ugyanekkor. Szintén a negatív trendet mutatja, hogy – akár az aszály, akár a gazdák körében csökkenő felújítási igények miatt – csak 326,5 ezer tonna fémzárolt vetőmagot állítottak elő, ami majdnem 8 százalékos csökkenést mutatott az előző évhez képest. Ugyanakkor az ágazat még mindig óriási értéket állít elő: nemcsak a magyar gazdák jó minőségű szaporítóanyaggal való ellátásával, hanem a 180 milliárdot meghaladó exporttal. Ezért is komoly probléma az oroszok Ukrajna elleni háborúja:

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. Az oroszok adminisztrációs szabályai miatt 4 év alatt az odairányuló kukoricavetőmag-export a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort.

Pavelka Árpád kapta a vetőmagszövetségi díjat

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat Pavelka Árpádnak, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. A szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag-szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.