Utolsó esély: integráció nélkül nagy veszteséget hoz a KAP

Miközben csak panaszkodunk az Európai Unió KAP-reformja miatt, a magyar mezőgazdaság egy régi mulasztásának pótlásával előnyünkre fordíthatnánk azt. Ha viszont nem sikerül a hazai mezőgazdasági integrációt kiszélesíteni, akkor óriási veszteség éri az agráriumot. Nem véletlen, hogy már a nagygazdaságok is lépéskényszerben vannak, és együttműködésben gondolkodnak.

Együttműködés nélkül többé nincs túlélés

Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) hosszú évtizedek óta meghatározza a magyar mezőgazdaság mozgásterét. A szakmai vitákban mostanában egyre gyakrabban kerül elő az, hogy a régi, földalapú támogatási rendszer nem ösztönözte kellően sem a hatékonyságot, sem az innovációt, különösen Magyarországon. A mostani KAP-reform kapcsán sokan azt hangsúlyozzák, hogy az unió a jövőben inkább a kis- és közepes gazdaságokat preferálná. A támogatásoknak teljesítményalapú, versenyképes, innovációt támogató szemléletet kellene tükrözniük. Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője szerint a nyugat-európai mezőgazdaságokban a kisüzemek integráltan működnek, ott a piacra jutás kollektív alapon történik, így reális, hogy Brüsszel jövedelemtípusú támogatásban gondolkodik. Ám Magyarországon messze vagyunk ettől a valóságtól: nálunk a gazdálkodók többsége nem integrált, sokszor inkább egyéni érdekeit követi. Ha ezen a hozzáálláson nem sikerül rövid időn belül változtatni, akkor óriási veszteségek érhetik a magyar agráriumot. Hangsúlyozta, hogy a közös fellépés, az érdekképviselet és a piaci erő csak integrációval érhető el. Ha ez elmarad, az egyéni túlélés – a kisgazdaságokban – szinte lehetetlen lesz.

Már a nagyok is integrációkban gondolkodnak

Kérdésünkre – miért nem nőtt az integrációk számának, átfogó kiterjedése? – Fórián Zoltán rámutatott, a történelmi okok mellett a magyar gazdákban erős az individualizmus. Ez a múltban sokszor indokolt volt, hiszen jó adórendszer, kedvező támogatási struktúra és stabil piac állt rendelkezésükre. Mostanra ezek a körülmények alaposan megváltoztak, illetve meg fognak változni. Az a kisgazdaság, amelyik továbbra is a saját csigaházába húzódva próbál boldogulni, az szerinte előbb-utóbb el fog tűnni a mezőgazdasági termelésből. Ezzel szemben a közös piaci fellépés, az együttműködés és az integráció komoly lehetőségeket hordoz, és szerinte éppen ez a reform egyik legfontosabb üzenete: változtatni kell a szerkezeten.

A szakértő a Karintia Kft. szója-rendezvénysorozatának előadójaként elmondta, a támogatási plafon és a csökkenő támogatási szintek a nagyobb gazdaságokat is érzékenyen érinthetik. Nem véletlen, hogy már most is komoly együttműködésekben gondolkodnak. A kisebbeknek követniük kell ezt a példát, hiszen az egyetlen járható út az integráció. A magyar gazdák számára most nincs más választás, mint felismerni, hogy az új támogatási rendszer mindenkit lépéskényszerbe hoz.

Többet kell foglalkozni a piaccal, értékesítéssel!

Fórián Zoltánnak meggyőződése, hogy a változás minden főágazatot érint: legyen szó szántóföldi növénytermesztésről, kertészetről vagy állattartásról. A kisebb gazdaságoknak is érdemes lesz integrációs hálózatokat keresniük, ha piaci árutermelésben gondolkodnak. Hangsúlyozta, itt nemcsak a támogatásokról van szó, hanem az egész gazdálkodási környezet átalakulásáról, amelyhez alkalmazkodni kell. Ennek egyik legnagyobb akadály a piaci tudás hiánya. A gazdák idejük túlnyomó részét a termelésre fordítják, s alig foglalkoznak az értékesítéssel és a piacfigyeléssel. Pedig éppen ezek azok a tényezők, amelyek a profitot meghatározzák. A világban ma már azok a vállalkozások realizálnak nagyobb jövedelmet, amik többet fordítanak a piac ismeretére és az értékesítés megfelelő időzítésére, mint pusztán a termelési volumen növelésére. Ezért szerinte korszakváltásra van szükség: aki nem képes erre, annak együtt kell működnie olyan szolgáltatókkal vagy tudásközpontokkal, amelyek ezt biztosítják számára.

Most jön az utolsó lehetőség

Mindez mennyire sürgető? – kérdeztük az elemzőt. Fórián Zoltán nyomatékosan aláhúzta: most van itt az utolsó lehetőség a változtatásra. Aki most nem lép, annak később már nem lesz ideje. A következő években olyan társadalmi és gazdasági kihívások jönnek, amelyekhez csak összefogással és tudatos szerkezetváltással lehet alkalmazkodni. Az integrációt szerinte mindenképp végre kell hajtani: vagy a piac és a tőke kényszeríti ki, vagy a gazdák maguk hozzák meg a döntést.

Fórián Zoltán összefoglalóan úgy véli, magasan integrálva a KAP-reform erősebb piaci pozíciót, versenyképességet és kiszámíthatóbb jövedelmet hozhat. Ehhez azonban szemléletváltás kell, és az integráció nem kerülhető meg. Hangsúlyozta, hogy a korszakváltás elkerülhetetlen, és aki ezt felismeri, annak a jövőben is jó kilátásai lehetnek az agráriumban.

Agrárágazat Tudástár

Mezőgazdasági integráció – Az integráció a gazdálkodók közötti szervezett együttműködést jelenti, amelyben a termelők közösen lépnek piacra, osztják meg erőforrásaikat és tárgyalóerejüket. Nyugat-Európában a kisebb gazdaságok régóta integrált hálózatokban működnek, így biztosítva a stabil piacra jutást, míg Magyarországon sok termelő továbbra is önállóan próbál boldogulni. Az Európai Unió KAP-reformja előtérbe helyezi az együttműködéseket, mert ezek révén erősödik a versenyképesség, csökken a piaci kiszolgáltatottság, és javul a jövedelmezőség. Az integráció nemcsak a támogatások hatékonyabb felhasználását segíti, hanem a piaci tudás, az értékesítés és az innováció megosztásán keresztül hosszú távon a túlélés kulcsa lehet a kis- és közepes gazdaságok számára.