fbpx

A vevőt nem érdekli az állatjólét, de a gazda bukhat rajta

Írta: Kohout Zoltán - 2023 március 30.

Ez a nem túl örömteli eredménye lett egy német kutatásnak. Azt akarták kideríteni, hoznak-e bármiféle előnyt a német húsoknak azok az állatjóléti erőfeszítések és költségek, amiket a gazdák-gazdaságok vállalnak.

Nem pont az állatjólét van az első helyen…

A speciális állatjóléti szolgáltatásokkal a németországi húsexportőrök látszólag keveset tudnak elérni külföldi vásárlóiknál. Ami a vevőket érdekli, az még az első három preferenciába sem fért bele: a legfontosabbak a származás, a minőség és az ár. Mindezt a Thünen Insitut A német eredetű állatjóléti hús exportlehetőségei című kutatási projektje állapította meg. A kutatás, szakértői megbeszélések és online felmérések során a kutatók a fogyasztói döntések, preferenciák motivációit keresték a nagyobb európai hústermelő országokban. A baromfihús esetében Dánia, Franciaország, Hollandia és Nagy-Britannia állt a középpontban. A sertéshús esetében Japán, Dél-Korea, Olaszország és Lengyelország volt.

A Thünen Intézet szerint az állatjólét szinte semmilyen szerepet nem játszik Japánban, Dél-Koreában és Lengyelországban. Ha sertéshúsról van szó, legfeljebb Olaszországban van egy kis fogyasztói csoport, akik érdeklődnek. A baromfihús esetében a célországokban általában több volt az állatjóléti kérdések ismerete; ott már vannak megfelelő címkék. Mind a nyolc vizsgált országban a hús minősége, a származási ország és az ár a legfontosabb vásárlási kritériumok Az állatjóléti szempont kevésbé fontos.

Jó az irány, de

Kérdés, mennyire vigasztalódnak a német – illetve hasonló helyzetű európai – gazdák azzal, ha kiderül, hogy az európai húsok általában jó hírűek a világban. A tanulmány szerint a német eredetű is elismert külföldön, csakhogy ettől még nem lesznek értékesíthetőbbek. A német állatjóléti hús exportlehetőségei a magas előállítási költségek miatt meglehetősen alacsonynak értékelendők – állapítja meg a kutatás. Abban mindenki egyetért, hogy az állatjóléti címkék számos európai országban már jól beváltak, meg kell tartani ezt az irányt, különösen a baromfi esetében, aminek már erősebb ilyen piaci részesedése, érzékenyebb vásárlói köre is van. A sertéshús esetében azonban ez a vásárlási kritérium jelenleg csak alárendelt szerepet tölt be a vizsgált exportországokban. Ha pedig a gazdák sokat költenek állatjóléti célokra, s ez megdrágítja a terméküket, akkor kiszorulnak olyan piacokról, ahol az ár fontosabb szempont. A megoldás az lehet, hogy növelni kell az export-célországok tudásszintjét, hátha az állatjóléti szempontok nagyobb ismerete nagyobb piaci érdeklődést hoz – írta nemrég a DW.