Gyors ütemben csökken a forgalom a termőföldek piacán: tavaly már ötödével kevesebben vásároltak/adtak elé, mint 2021-ben. Ami változatlan, az a drágulás.
Tavaly 19%-kal kevesebb tranzakció keretében 21%-kal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2021-ben. Az árak emelkedése viszont továbbra is töretlen, így a tavalyi 3,2%-os árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2022-re összességében már átlagosan 3,2-szeresére növelte árát – állapítja meg az OTP idei termőföld-értéktérképe. Sőt, a most, júniusban induló állami földárverések, illetve az erőteljes infláció tovább élénkítheti a termőföldforgalmat, ami tovább növelheti az árakat is.
Északnyugat a legdrágább, Nógrád a legolcsóbb
A 2021. évi 1,932 millió forintról tavaly 1,994 millióra, 3,2%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV adatai alapján. A legnagyobb mértékben (13%-kal) Győr-Moson-Sopronban emelkedtek az árak, s még Csongrád-Csanád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom állnak 10% feletti értékkel. Másik végletként, közel 10%-os csökkenést pedig Veszprém vármegyében látunk. „A legdrágább vármegye 2022-ben Győr-Moson-Sopron volt 2,51 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Fejér lépte át a 2,4 milliós szintet. Továbbra is Nógrád a legolcsóbb vármegye; egyedül itt nem éri el az 1,5 millió forintot az átlagos hektárár” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Csökken a forgalom és az eladott földméret
A termőföld-piac tavaly is látványosan szűkült. A megelőző évi 50,6 ezerről 2022-ben 40,8 ezerre, mintegy 19%-kal csökkent az adásvételek száma (kivéve a Zalát, ahol 7%-kal nőtt). A másik véglet Baranya és Fejér adja, ahol több mint 30%-kal csökkent az adásvételek száma. Emellett átlagosan valamivel kisebb földterületeket adtak el, mint 2 éve: összesen szűk 37 ezer hektárt.
Az országos forgalom közel kétharmadát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 28%-kal csökkent tavaly a forgalom; a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 23,6 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2022-ben. A kert-gyümölcsös művelési ág esetében a szántóénál is nagyobb volt a visszaesés (-33%), míg a gyepterületeknél -24%, a szőlőknél pedig -14% ez az arány. Az erdőterületek forgalma ugyanakkor 19%-kal bővült tavaly.
Generációváltás, EU-támogatások, földárverések tolják a piacot
E negatív trenddel szemben a termőföldárak tovább nőnek. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan 3,2-szeresére növelte árát 2022-re. „A termőföld töretlen áremelkedésének főbb okai a növénytermesztés magas jövedelmezősége, az ágazathoz kapcsolódó támogatások nagysága és a legalább öt éves haszonbérbe adásból származó jövedelem adómentessége. A piacra ugyancsak hatása lesz a Magyar Állam által idén júniusban induló, mintegy 22 ezer hektárt érintő árveréseknek, emellett az inflációs környezet is élénkítheti a forgalmat és tovább hajthatja az árakat” – sorolja az összefüggéseket Szabó István, az OTP vállalati és agrár ügyvezető igazgatója. A termőföld-piacra ugyancsak hat a 2023-tól új szabályok szerint működő EU-s támogatási ciklus. Közép- és hosszabb távon pedig a generációváltás miatti földforgalom erősödése várható.
(Forrás: OTP)
