A kukorica- és búzatermések kiszámíthatatlansága, piacaik szeszélyes volta, továbbá a takarmány-alapanyagok közt elfoglalt helyük egyre inkább új fajok felé tereli a figyelmesebb gazdaságok érdeklődését. Aszály- és stressztűrőbb, illetve takarmányként jobban hasznosítható növényekre van-lesz szükség „holnaptól”. Ebben a vetőmag-nemesítés mellett a megfelelő gépesítési technológiának is döntő szerepe lesz. Ezt fejtették ki elméleti előadásokon és szántóföldi bemutatóval a SAATEN-UNION jászárokszállási szakmai napján. Szó esett a rozs, a tritikálé és az árpa kettős termesztésének, takarmányként való felhasználásának előnyeiről is.
Sok esetben jobb megoldást nyújtanak
Nem csak a nagy vetésterületű gabonák érdemelnek figyelmet: az időjárás-változás és az állattartók takarmányigényei egyre inkább felértékelik a kisebb kultúrákat. A rozs, az árpa és a tritikálé termeszthetőségben, stressz- és aszálytűrésben, takarmány-alapanyagként tápanyagértékben kiváló alternatívát jelentenek. Sőt, a SAATEN-UNION nemesítőinek meggyőződése: sok esetben még jobb megoldást nyújtanak. Ellenállóbbak, sokszor eredményesebben termeszthetők, és az állatélelmezésben jobb eredményeket produkálnak, mint például a búza és a kukorica. A SAATEN-UNION ezért bő 10 éve nem csak széles fajtakínálatot állított össze ezekben a szegmensekben. Kiterjedt kísérleteket végzett-végez a szenázsok előállítását, hasznosíthatóságát illetően.
Ez is elhangzott a korai betakaríthatóságukról is ismert növényekről A hónap növényei a tömegtakarmány-készítés során című rendezvényen a Kossuth 2006 Zrt. telephelyén, ahol éppen ekkor volt a szenázskészítés dandárja.
Az időjárás már 2050-et idézi – új fajták kellenek!
Hogy ilyen kutatásokra és kísérletekre miért van egyre inkább szükség, arra eklatáns előadásában dr. Orosz Szilvia egyetemi docens, laboratóriumvezető több nyomós érvet is említett. Az ÁTK elismert kutatója elsőként az időjárás-változás trendjét elemezve egyetlen, súlyos és beszédes adattal illusztrálta a trendet: a klímaváltozásban a hőstresszes napok 2050-re várt száma már 2021-ben és 2022-ben mérhető volt Magyarországon. Tavaly csaknem 40(!) ilyen forró napot számolhattunk, a vele járó aszály súlyosbító hatásával együtt, ami katasztrófa a növényeknek, s ez a katasztrofális hatás már öntözéssel sem ellensúlyozható. Nemcsak azért, mert a légköri aszályt nem oldja meg, hanem azért sem, mert az öntözés nehézkes megszervezése és rendszereinek kiépítése, továbbá költségei egy határon túl nem teszik jövedelmezővé a növénytermesztést.
Könnyű termeszthetőség, jövedelmező precizitás
A takarmányozás egyik legismertebb tudósaként Orosz Szilvia az egyik megoldást: a „nyár kikerülését” a kettős hasznosítású növények termesztésében látja. A korai betakarítású őszi kalászosok – elsősorban a búzánál például jobban termeszthető rozs, tritikálé, olaszperje, a szárazságtűrő Festulolium – és a jól regenerálódók – egyes cirokfajták, cirok- és hüvelyes-cirok keverékek, a szudánifű, a köles vagy a mohar – a megfelelő időben betakarítva szilázsként, tömegtakarmányként kiváló megoldást jelentenek. E növények korai aratása nem csak a „nyár megelőzése” érdekében okszerű. Növendék üszők, juhok, húsmarhák számára könnyebben emészthetőek, kedvezőbb többek közt a keményítő-, a fehérje-, az emészthetőrost-, a táplálóanyag-tartalmuk. A gazdaságok számára ugyanakkor az is fontos, hogy az alapanyag-előállítás egész folyamatát precíz technológia kísérje.
A betakarítás pontos időzítésén túl fontos a precíz szántóföldi és utókezelési technológia (kevés szennyeződés, gyors behordás, jól időzített fonnyasztás, szársértés, a szárazanyag-tartalom jó beállítása, hatékony taposás stb.).
Ezt tudja a rozs, a tritikálé és az árpa
Könnyebb termeszthetőség, időjárás- és hőstresszálló kultúrák, magas tápértékű, jól emészthető és hasznosuló takarmány-alapanyag – ezek azok a főbb elvárások, amiket a kisebb kultúrák piaca támaszt a vetőmag-nemesítőkkel szemben. A német családi vállalkozásként működő SAATEN-UNION Németországban is a gazdák igényei (illetve nemzeti tradíciók) alapján évtizedek óta intenzív nemesítő-kutató munkát folytat például a rozs, a cirok, a tritikálé és az árpa szegmensében. Ennek eredményeként – mint azt Varga Gábor, a SAATEN-UNION Hungária Kft. termékfejlesztője a tömegtakarmány-készítés kapcsán az érdeklődőknek kifejtette – a rozs- és árpafajták, -hibridek, illetve a tritikálé terén ma már széles körű megoldások vannak.
A (hibrid) rozsok például jól alkalmazkodnak sokszor előnytelen termőterületen is, jól időzített betakarítás után kiváló tömegtakarmány-alapanyagot adnak pótolhatatlan rostösszetételük révén, jól illeszthetők a vetésszerkezetbe, és stabilak, jó az állóképességük, jó hozamokra képesek. Ugyancsak lassú öregedés, könnyű – sok helyütt csaknem extenzív alapú – termeszthetőség jellemzi a tritikáléfajtákat is, amelyek széles betakarítási ablakuk révén ugyancsak jó alternatívát jelentenek a búza mellett, a rozs kiváló kiegészítőjeként. Ugyancsak jól tűrik a szárazságot és gazdaságosan termeszthetők az árpafajták és -hibridek, szintén jelentős és „hozambiztos” zöldtömeget képeznek, rugalmasan kezelhető a vetési idejük, s a könnyű termeszthetőség részeként jó a fejlődési dinamikájuk, időjárási stressz után hatékony a regenerációs képességük.
A vetőmagon és a gépeken is múlik
Mindezt a SAATEN-UNION szántóföldi bemutatóján is illusztrálták. Az Európa számos országában kiszámíthatóan termesztett PERFORMER hibrid rozs például sütőipari minőséget produkál, kiválóan alkalmas abrak- és tömegtakarmánynak a beltartalmi értékei révén, alacsony növényvédőszer-igényű, jó szárszilárdságú.
Ezzel az előadások elméleti anyagához csatlakoztak, amelyben többször elhangzott: döntő jelentőségű a frissen betakarított termény hatékony gyűjtése, forgatása, gyors behordása. A termény beltartalmi értékei, tisztasága, gomba- vagy baktériumfertőzöttsége sokszor a gépi technikán múlik.
