Takarékos, kiszámíthatóbb a piaca: a szójáé a jövő

Az akár N-műtrágya nélkül termeszthető növény a biztonságot adja meg a bizonytalan időszakban

A szója termesztése a környező országokban bizonyítja, hogy a fehérjenövény választ ad a gazdák 3-4 legégetőbb kérdésére. Termesztése akár nitrogénműtrágya nélkül is sikeres, ellenállóbb a hőstressznek, mint a kukorica, logisztikai költségei jóval kisebbek, az alacsony önellátási szint miatt pedig könnyebben és gyorsabban értékesíthető. A stratégiai szerepre készülő szója a közeljövőben fontos és jövedelmező, biztonságosabb megoldást jelenthet a kihívásokkal teli időszakban a szántóföldi gazdaságoknak.

Kétszer jobban produkált, mint konkurense

Nincs könnyű helyzetben a szántóföldi növénytermesztés: muszáj spórolni, de muszáj nagy mennyiségű és piacképes árut termelni, mert erős a konkurencia. De ha takarékoskodunk például a még mindig drágának tekinthető N-műtrágyával, akkor kevesebb a termés. Aztán, még ha sikerül is szép hozamot elérni kukoricában, akkor is letarolhatja az exportpiacokat az olcsóbb keleti (orosz, ukrán) termény. Ha pedig az időjárás is olyan szélsőséges, mint a tavalyi történelmi aszály idején, akkor még ezek a borús forgatókönyvek sem mutatnak előre…

Nem véletlen, hogy a környező országokban egyre erősödik a szója termesztése iránti érdeklődés. Az okok magyar viszonylatban is egyértelműek: a fehérjenövény tavaly megmutatta, hogy katasztrofális hőség és szárazság idején is biztonságosabb megoldás, mint például konkurense, a kukorica. Tavaly itthon a kukorica az ötéves átlagnak csak hozzávetőlegesen az 50, a szója az ötéves átlag 75 százalékát produkálta, és 19 megyéből 16-ban a nullszaldó feletti nyereséget hozott. Leegyszerűsítve: a szója lenyűgöző teljesítménye kétszer jobb volt, mint a tengerié – és bár ilyen durva eltérés normál évjáratban nincs, a stabilabb termeszthetőség és a logisztikai-piaci előnyök általában vonzóbbá tehetik.

Plusz nitrogén nélkül versenyképes

A szója kedvező termesztési és piaci potenciálját a növény speciális vonásai, morfológiája, élettana alapozza meg. Egyrészt virágzatának alakjából fakadó önvédelme révén a káros hőmérsékleti küszöb a szója esetében 5 fokkal magasabb, mint a napraforgó vagy a kukorica esetében. Másrészt az innovatív szellemiségére büszke Karintia Kft. cégvezetője szerint a gyökérgümőkön keresztül megkötött nitrogén kellő szervestápanyag-utánpótlást jelent, ami kiemelkedő termésátlagot hozhat akár a N-műtrágya teljes elhagyása mellett is. Ezt a környező országok tapasztalatai évek óta igazolják. Igaz, teszi hozzá Bene Zoltán, ehhez a termésstabilitáshoz elengedhetetlen a jó minőségű vetőmag vetése, illetve a megfelelő agrotechnológia – amely persze mind teljesíthető feltétel. Ezek mindegyike megtérülő, könnyen megtanulható, követhető kritérium. Sőt, német és osztrák tapasztalatok szerint a N-műtrágya, illetve a magas N-ellátottságú talaj akár kontraproduktív is lehet: „leszoktatja” a növényt az intenzívebb gyökérgümő-aktivitásról.

Az előző szezonban tapasztalt durván 37 ezer forintos hektáronkénti N-műtrágyaköltség megtakarítása különösen akkor válik perdöntő tényezővé, amikor a magyar termesztésű szója az európai piacokon találkozik konkurenseivel. Ausztriában például már szinte mindenütt N-műtrágya nélkül állítják elő a fehérjenövényt – vagyis az osztrák szója ezzel az előnnyel, a magyar (ha kapott N-t) ezzel a hátránnyal indul a felvásárlóknál.

Messze még az önellátás…

A szója esetében – sok máshoz képest – összehasonlíthatatlanul jobbak a piaci kilátások is. A magyar búza, kukorica és napraforgó általában a hazai igényeknél nagyobb mennyiségben terem, kiszolgáltatva magát a külföldi vevőknek. Kukoricából például idén az áthúzódó készlettel együtt várhatóan megterem a jó években elvárt 7–8 millió tonna, ám ennek csak a felét veszi fel a hazai piac, a többit el kell-kellene adni exportpiacon. Ott azonban sorban állnak a konkurensek is, így kínálati bőséggel szembesülhetünk az idei évben.

A szója esetében egész Európában, így hazánkban is jelentős importszükséglet tudja csak fedezni a kívánt mennyiséget. Európában az igények 7, itthon az igények – export függvényében – 15–25 százalékára elég az itteni termés – vagyis akkora piaca van a fehérjenövénynek, amit ma még, ha akarunk, sem tudunk belföldi termésből kielégíteni. Más szóval: nincs az a hazai mennyiség, amire ne lenne vevő.

A Karintia vezetője a szója mellett sorolja az alacsonyabb inputanyagköltségből következő alacsonyabb kockázatot kisebb kamatterhet, amit az emelkedő kamatok láttán nem hagyhatunk figyelmen kívül. És még egy biztos kapaszkodó a szójásoknak: a szemes-fehérjenövények termesztéséhez kötött támogatás további nyomós érv a szója mellett. A tavaly bő 74 ezer forintos hektáronkénti támogatás idén várhatóan magasabb lesz, tekintettel a 22%-kal megemelkedett keretösszegre, így az összes hektáronkénti szójatermesztési költség ötödét, de akár negyedét is biztonságosan fedezi az EU-s pénz. – Csak élni kell a lehetőséggel – fogalmaz tömören a Karintia vezetője.

Kézenfekvő előnyök: a kukoricához képest a szója takarékosabb, extrém időjárás, szélsőséges piaci bizonytalanságok között is hasznot hoz a magyar gazdaságok túlnyomó többségében

Függetlenedés és fokozódó érdeklődés

Bene Zoltán a fenti érvek mentén egyetért azokkal, akik úgy látják: a szója hazánk agráriumának nagy lehetősége, a „jövő növénye” lehet. „Sokan csak lassan látják meg benne ezt a potenciált, de a mi szenvedélyünk lankadatlan, több mint egy évtizede kitartóan hirdetjük a lehetőséget. A fő érvünk az, hogy ebben a kiszámíthatatlan időjárási, piaci környezetben a gazdák okkal keresik a biztonságosabb megoldást, egy stabilabban teljesítő, könnyebben értékesíthető haszonnövényt. A szója bizonyította, hogy extrém időjárásban is képes nyereséget termelni. Tápanyag-utánpótlása takarékosabb, profitabilitása nagyobb, szállítása olcsóbb hektárra vetítve, mint a konkurens növényeké. Rövidebb tenyészidejű fajta választásával (000 – 00), pedig akár a szárítás költsége is mellőzhető. Végül pedig piaci lehetőségei is stabilabbak” – összegzi az előnyöket a Karintia vezetője, aki szerint ezzel a növénnyel stabilabban állhatunk az egyre ingoványosabb talajon. Hozzátette: a múltat látjuk, a jövőt nem, és egyre inkább nem. Mindezzel a kialakult klimatikus és piaci bizonytalansággal magyarázza azt is, hogy a szójával foglalkozó szakmai rendezvényeiken egyre nagyobb az érdeklődés (vasvári szakmai napjukra például 130-nál többen regisztráltak). „A „kényelmes” tétlenségnek vége, a megszokásból eredő döntések korszaka lejárt. A számok makacs dolgok, márpedig a szója előnyei igencsak számszerűsíthetőek. Bár a szója vetésterülete évek óta stagnál, szenvedélyünk töretlen” – hangsúlyozza a Karintia Kft. vezetője. „Mi újra és újra bemutatjuk a gazdáknak a szója termesztésében rejlő előnyöket, segítjük őket a kezdeti lépésekben, egészen a termény értékesítéséig.”

Kohout Zoltán