Álromantika és következetlenség présében a tojáságazat

Következetesebben kell védeni az európai és magyar tojáságazat piaci érdekeit, továbbá le kell számolni azokkal a mítoszokkal, amiket a baromfitartáshoz fűznek bizonyos zöld- és fogyasztóvédelmi szervezetek. Így őrizhető meg a hazai ágazat versenyképessége.

Kritika és elismerés az ágazatban

Minderről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke beszélt a Baromfi Termék Tanács és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége által rendezett 21. Tojás Világnapi konferencián. Győrffy Balázs szerint a hazai tojáságazatnak sikerült a kedvezőtlen folyamatok (madárinfluenza- és koronavírus-járvány, logisztikai zavarok, háborús helyzet) ellenére komoly eredményeket elérnie. Nőtt az önellátás és a belföldi fogyasztás mértéke, illetve jól hasznosultak az ágazati támogatási programokra fordított források. Az elnök ugyanakkor kritizálta az Európai Bizottság azon gyakorlatát, amely következetlenül tesz különbséget az ukrán és az európai tojás között – például beengedi az élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi szempontból az európaitól elmaradó árut, miközben az EU termelőitől szigorú kritériumokat követel meg. Ennek következtében minden korábbinál több tojás érkezett az elmúlt években az EU piacaira.

Józan szemlélet és támogatások

Az elnök azt várja, hogy az Európai Bizottság a ketreces tartást érintően is szakmaibb álláspontra helyezkedjen. Az állattenyésztés e szegmensét érő támadások ellenére számos tanulmány szerint a ketreces tojástermelés a leghigiénikusabb, leginkább környezetkímélő és egyben a legolcsóbb technológia. Győrffy Balázs szerint ezért a betiltása ellentétes volna a környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvárásaival.

Mint nemrég megírtuk, hasonló értelemben nyilatkozott az agrártárca vezetője is. Nagy István szerint az állam nemcsak folyamatosan támogatja az ágazat fejlődését és versenyképességének megőrzését, de igyekszik eloszlatni azt az álromantikus felfogást, ami nagyüzemi állattartás bizonyos formáival szemben terjed. A fejlesztések is egyben állatjóléti fejlődést is generálnak: a Vidékfejlesztési Program részeként a teljes baromfiágazat telephely-fejlesztési projektjei közül majdnem 600 támogatást folyósítottak csaknem 190 milliárdos értékben. A Vidékfejlesztési Programban kétféle állatjóléti támogatási programmal segítik a szektor szereplőit az állatbetegségekkel szemben. Továbbra is fontos dotáció a tojáságazatban az étkezésitojás-termelő tyúkállományok állatjóléti támogatása, amely prioritásként szerepel a 2027-ig tartó KAP Stratégiai Tervben. Az étkezési tojótyúkoknál és a tenyészbaromfi állományoknál toxinmentes takarmányozással érdemes a baromfiállományok jólétén javítani – ezért kapott összesen csaknem 600 baromfitartó 13 milliárd forint összegű támogatást.