A horganybevonat tömör fémréteg, ami szokatlan körülmények között is tartós védelmet biztosít. Gyakorlatban a korróziós folyamatok levegőn, nyitott vagy zárt térben, de mindig több-kevesebb nedvesség jelenlétében zajlanak (1-2. képek). Fontos befolyásoló tényezők a levegő alkotói, a léghőmérséklet, a páratartalom, a szilárd, folyékony vagy légnemű szennyezőanyagok fajtája és mennyisége, stb. Általános szabály, hogy száraz, jól szellőztetett, hidegebb környezetben lényegesen kisebb a korrózió sebessége, mint meleg, párás és zárt térben. Tűzihorganyzott acélszerkezeteket már másfél évszázada tömegesen használnak a mezőgazdaságban, melynek oka a horganybevonat kitűnő ellenálló-képessége.
Kültéren is lehet erősebb korróziós igénybevétel
Egy szerkezet padlózathoz, talajhoz közeli részein szinte minden esetben nagyobb a korróziós igénybevétel, mint az attól feljebb levő felületeken, ezért a szerkezet aljzattal érintkező és ahhoz közeli felületeire érdemes nagyobb figyelmet fordítani. Az állati ürülék vagy éppen a takarmány – összetételüktől függően – kémiailag változóan agresszívek. Évtizedekkel ezelőtt a kizárólag természetes zöldtáplálékokból származó állati trágya kevésbé volt korrozív hatású, mint manapság. Az állatoknak adott takarmány minősége, fajtája jelentősen befolyásolja a keletkező trágya jellemzőit, így korróziós hatását is. Például régen a csupán zöldtáplálékból „eredő” hígtrágya enyhén lúgos, kedvező, 8,0-9,5 pH értékével szemben ma sokfajta silózott táplálékból keletkező trágya erősebben vagy gyengébben savas (3,5-5,5 pH) kémhatású, ami fokozott igénybevételt jelent.
Istállók belső tereiben intenzívebb a korrózió
Az istállók belső terei a rosszabb légcsere miatt agresszívebb korróziós környezetet jelentenek, mint kültéren. A magas páratartalom, az állati anyagcsere-„melléktermékek”, takarmányok, a magasabb hőmérséklet, stb. mind-mind növelik a környezet korrozív hatását. Itt is érvényes a fenti megállapításunk, hogy a trágyával közvetlenül érintkező fémrészek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a távolabb levő szerkezeti elemek. Nagyobb igénybevételnek lehetnek kitéve például a tartóoszlopok lábazati részei, a padlószinttől számított 60-80 cm magasságban.
Tűzihorgany bevonatok trágyával érintkezésben
A cink (horgany) kémiailag aktív fém, ezért azonnal reakcióba lép a környezetével úgy, hogy felületén egy védő oxidréteg képződik, mely egyben a friss horganybevonat elszíneződésével jár együtt. A folyamat párás, nedves környezetben előbb elkezdődik. Ennek az oxidrétegnek a védőképessége a környezeti hatásoktól függ, az elszíneződés önmagában nem jelenti a fémréteg károsodását. Ez a védőoxid cinkpatina néven is ismert. Tapasztalatok szerint 6,0-12,5 pH között ajánlott a horganyréteg alkalmazása. A horganyzott szerkezetű technológiai berendezéseknél (tartályok, korlátok, trágyatoló és -szóró berendezések, stb.) használatkor fellépő korróziós hatások előre nem ismerhetők, ezért a gyártók általában nem vállalnak élettartam-garanciát a védőbevonatokra. A horganyzott berendezéshez javasolt használati intézkedésekkel azonban a horganybevonatok élettartama jelentősen meghosszabbítható, és hosszú évtizedeken át védik majd az acélszerkezetet.
Intézkedések a még hosszabb védelmi élettartamért
Az eszközök, berendezések cseréje nagy összegeket emészthet fel, ezért működőképességük megőrzése minden gazdálkodónak fontos feladat.
A horganybevonatok élettartamának további növelése érdekében az alábbiakat javasoljuk.
- A frissen tűzihorganyzott berendezést, acélszerkezetet felhasználás előtt vagy alatt ne tároljuk állandó nedves környezetben a fehérrozsdásodás veszélye miatt. Amennyiben a cinkpatina már kialakult rajta, ez már nem okoz problémát.
- Az istállók acélszerkezeteinek trágyával, táplálékkal, alommal, stb. érintkező felületein egy kiegészítő bevonat alkalmazásával megnövelhetjük a horganybevonat élettartamát (példák: 3-4. képek).
- A berendezések, eszközök állati ürülékkel, táplálékkal, stb. érintkező fémfelületeket időközönként vagy a használatot követően tiszta vízzel, erős vízsugárral alaposan le kell mosni, majd szellős helyen száradni hagyni. Ez lehet higiéniai kérdés is. A sima felületű horganybevonat a legtöbb szerves bevonattal szemben nagyon könnyen és biztonságosan tisztántartható anélkül, hogy leválna.
- Trágyatárolás céljára ne használják a tűzihorganyzott bevonattal rendelkező szerkezeteket! Ne használják átmeneti tárolóként sem, csak annyi ideig érintkezzen a trágyával, amennyi ideig rendeltetésszerű használathoz szükséges!
- Amennyiben a tűzihorganyzott felületeket valamilyen vegyszeres folyadékkal tisztítják, utána mindig alapos tisztavizes öblítés, a felület szellőztetése, száradása szükséges.
- Savas kémhatású anyagot (˂ pH 6,0) ne tároljunk és ne szállítsunk tűzihorganyzott tartályban, mert a bevonatot károsítja (pl. egyes takarmányok, műtrágyaféleségek, növényvédő szerek, biogáz, stb.). Erre a célra alternatív megoldást kell keresni.
- A horganybevonat tisztítást követő időközönkénti ellenőrzése.
A fenti intézkedések jelentősen megnövelik a bevonat védelmi időtartamát. További információk elérhetők a Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége honlapján (www.hhga.hu).