Alkalmazkodás nélkül sötét jövő vár a magyar agráriumra

Bár Európa-szerte kedvezőbb terméshozamokat jeleznek előre az uniós szakértők, Magyarországon – de Szlovénia keleti és Horvátország északi területein is – az elhúzódó csapadékhiány miatt egyre súlyosabb problémákkal kell számolniuk a gazdálkodóknak. Az alkalmazkodás a kulcs, de nemcsak a növénytermesztőknek, hanem az állattartóknak is fontos adaptálódni a változó körülményekhez. A K&H ösztöndíj segít felkészíteni a jövő szakembereit az agráriumot rendszeresen sújtó időjárási, járványügyi vagy piaci sokkhatásokra.

Megismétlődhet a 2022-es helyzet

Az Európai Bizottság 2025. június végi prognózisa ugyan kedvezőbb hozamokat mutatott búza, kukorica és napraforgó esetében is az elmúlt öt év átlagához viszonyítva, ám ez a becslés még a május végi, június eleji adatokon alapult, ám sajnos azóta jelentősen romlott a csapadékhelyzet. „Magyarországon jelenleg országos szintű az aszály, a Dunántúltól a Tiszántúlig gyakorlatilag sehol sincs érdemi csapadék. Ha a következő időszakban sem érkezik eső, a kukorica hozamában akár a 2022-es mélypont is megismétlődhet” – figyelmeztetett Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője, hozzátéve: akkor több mint a termés fele elveszett, és most is hasonló visszaesés fenyegethet.

Régiós szinten valamelyest jobb a helyzet, Lengyelországban, Romániában pozitívan érintette a termést az időjárás, utóbbi országban például az őszi vetésű gabonák esetében rekordmennyiséget jósolnak. Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában május hónapban sok csapadék esett, ami javította a talajnedvességet – szemben hazánkkal. Az őszi vetésű gabonák esetében így az ötéves átlaghozam környékét jelezték előre, ugyanakkor a tavaszi, nyári növények esetében a hozamok náluk is várhatóan elmaradnak az ötéves átlagtól, mintegy 5 százalékkal. Kelet-Szlovéniában a talaj felső rétegei szárazak, így ott is csökkentették az őszi vetésű növények hozamvárakozásait, Horvátországban kicsivel az ötéves átlag felett jósolják a terméshozamot.

A súlyosbodó helyzet alkalmazkodást követel

Az agrárszakember kiemelte, hogy a helyzet nem egyedi, hanem a klímaváltozás egyre gyakoribb és szélsőségesebb hatásának tudható be. „Nem lehet tovább halogatni a hazai agrárium szerkezetének átalakítását. Olyan talajművelési, vízmegtartó és precíziós gazdálkodási megoldásokat kell elterjeszteni, amelyekkel a szélsőséges években is csökkenthető a károsodás mértéke” – hangsúlyozta.

Nemcsak a növénytermesztés, de az állattenyésztés technológiái is modernizációt igényelnek, különösen a hőstressz és a járványok megelőzése érdekében. Emellett az élelmiszeriparban is szükség van a magasabb feldolgozottságú termékek arányának növelésére, hogy Magyarország ne csupán alapanyag-exportőr legyen, hanem stabilabb, nagyobb hozzáadott értékű termelést tudjon felmutatni. Ez által egy nagyobb profittartalmú iparággá nője ki magát, amivel növeli pénzügyi ellenállóképességét is egy-egy nehéz évre vonatkozóan. Ezt segítik elő a Közös Agrárpolitika (KAP) 2-es pilléres beruházásai is, kamattámogatott konstrukciókkal. Július hónapban várható a kisállattartó-telep pályázaton a támogatói okiratok érkezése, amelyet a nagy élelmiszeripari pályázatok döntései követnek majd.

„A következő 5–10 évben fel kell készülni arra, hogy gyakorlatilag minden második vagy harmadik évben valamilyen szélsőséges időjárási, járványügyi vagy piaci sokk érheti az agráriumot. Ezt nem lehet tovább figyelmen kívül hagyni. A K&H készen áll arra, hogy finanszírozással, szakmai támogatással és innovációval segítse azokat az agrárvállalkozásokat, amelyek a hosszú távú fenntarthatóságot és alkalmazkodást helyezik előtérbe. De a felkészülést nem lehet elég korán kezdeni, ezért támogatjuk a jövő agrárszakembereinek képzését is a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatunk révén, amelynek pont az a célja, hogy a fiatal mezőgazdászok innovatív ötleteivel segítse a magyar mezőgazdaság megújulását” – tette hozzá a szakember.