Klímaváltozás: két ország így reagál a bajra

Van, ahol már nemcsak beszélnek róla, hanem – részben a Covid miatt is – már tesznek is a fehérjenövények felértékeléséért a mezőgazdaságban. A klímaváltozás hamar kikényszeríti a változást.

 

klimavaltozas rizs

 

A helyi fehérjeforrásban bíznak

Nemcsak a magyar agrárium, hanem például a belga is igyekszik mérsékelni fehérjefüggőségét, és kiszélesíteni új, alternatív fehérjenövények termesztését. Belgiumban, a flamand régió ráadásul az élelmezésbiztonság és a közegészségügy jövőbeli kihívásaira is részben ez a válasz, miután a Covid-járvány óta a lakosság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az élelmiszer-alapanyagok származási helyének. Ráadásul ott is egyre csökken a húsfogyasztás. Flandriában ma 27 ezer hektáron termesztenek zöldségfehérje-növényeket (főként lóhere, az emberi táplálékhoz kapcsolódóan pedig borsó és bab, illetve szója, quinoa, csillagfürt, lencse és az itthon is feltörekvőben lévő csicseriborsó). Flandria teljesen átállna a fenntartható növényi és alternatív fehérjékre, ezért a fenntarthatóbb takarmánytermesztést új modellekre, értékesítési piacokra, kutatásokra építi. A vallon régióban is ez megy: az állattenyésztés révén a csaknem 350 ezer hektáros gyepek a növényi fehérjék teljes felületének 92 százalékát teszik ki, a fennmaradó bő 30 ezer hektár a növényi fehérjéké. Ott is felpörgetnék a K+F szektort, növelnék a helyi feldolgozást, technikai és pénzügyi támogatást adnának a gazdálkodók számára, a helyi zöldségfehérje-növények területét pedig 1530 hektárral növelnék.

 

klimavaltozas lucerna

 

Évezredes szokásokat kell leváltani

A klímaváltozástól Indiában is nagyon tartanak. Bár az ott is nagyban termelt rizs jó kilátásokkal nézne a jövőbe a népességgyarapodás és a globális felvásárlás miatt, az éghajlatváltozás hatásai negatívan befolyásolják a jövőbeni vízellátást. A rizs is érzékeny a hőmérsékletre, az esőmennyiségre, de még a CO2-koncentrációra is, ezért a rizstermelőknek új gazdálkodási gyakorlatokat kell keresniük a termésbiztonság és a hozam növelése érdekében – összegzi a syngenta.blog. A kutatások igazolták, hogy a termésnövekedési szakasz zsugorodik, a növények gyorsabban érlelődnek, emiatt nem lesz teljes a hozam. Vagyis, ha a gazdák nem változtatnak, a rizstermés a következő évtizedekben jelentősen csökken.

 

klimavaltozas rizs

 

Csupa olyan változásra lenne szükség, ami Európában és hazánkban is eddig süket fülekre talál: hatékonyabb és takarékosabb vízgazdálkodásra, talajmegőrző művelési módokra, és a betakarítás utáni termésveszteségek csökkentésére.

 

Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

agrár csicseriborsó rizs csillagfürt fehérjenövény klímaváltozás mezőgazdaság szója
..