Álljunk meg egy SZÓJA…!

…mert úgy tűnik, hogy érdemes. A szója éve volt az idei: 3 tonnát közelítő termésátlag, elégedett szójatermesztők ország szerte. Hogyan tovább? A jelenről és a jövőről egy a szója iránt elhivatott szakemberrel beszélgettünk.

Mit vár a szójatermesztésben jövőre?

– Ha megtanuljuk, hogyan is lehet a szóját hazai körülmények között sikeresen termeszteni, a 100 ezer hektáros álomcél valóra válhat – vallja Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Míg világ szinten rekordtermés várható, addig Magyarországon a szója vetésterülete 65,8 ezer hektárról kevesebb, mint 10%-kal 60 ezer hektárra csökkent. Mindezek ellenére az előző évivel azonos összmennyiségű, azaz kb. 170 ezer tonna babtermést várunk.

Nos, a Karintia Kft. idei tapasztalatai alapján a szója ugródeszkára került. A cikk írásakor még tart a betakarítás, de már most látszik, hogy az országos átlag meg fogja közelíteni a 3 tonnát, ami a várható 60 ezer Ft/ha extra támogatással és 100-110 ezer Ft/t felvásárlási árral párosulva 150-200 ezer forint/ha körüli profitot jelent a szójatermesztőknek. Ennek egyenes következménye a szója vetésterületének várható emelkedése lesz. Hogy mekkora, az még a jövő zenéje, de a Karintia úgy számol, hogy több mint 70 ezer hektáron fogjuk vetni jövőre a szóját.

Mit gondol a szója-extratámogatás jövőjéről?

– Az új költségvetési ciklus a támogatások általános mértékének csökkenését vetíti előre. Szerencsénkre ugyanakkor egy hajóban utazunk a nagyokkal. A szója nem csupán a hazai és az európai takarmányipar nélkülözhetetlen fehérjeforrása, hanem az EU is jelentős fehérjedeficittől szenved. Világszinten a 2018-2019 szezonban rekord szintű, 369 millió tonnás babtermés várható, ugyanakkor az EU-ban csupán 968 ezer hektáron 2,7 millió tonna szójababtermésre van kilátás. Az unió szójababtermése a belpiaci feldolgozás 20%-át sem fedezi. Ez lehet a kellő garancia számunkra, hogy a szója óriási extra támogatása ezen a magas szinten, a következő pénzügyi ciklusban is megmarad. Ennek ellenére saját lábunkra kell állni, és támogatás nélkül is meg kell tanulni eredményesen termeszteni a szóját. Megéri!

Mennyiben szempont a szója beltartalma?

A fajtaválasztás során felértékelődnek a szója beltartalmi mutatói. Egyre több gazda választ már nem csupán a termőképesség, alsóhüvely-magasság, pergési hajlam és egyéb fontos szempont alapján, hanem figyelembe veszi a szója nyersfehérje- és nyerszsírtartalmát is. Egy legalább 33% nyersfehérjével és legalább 18% nyerszsírtartalommal rendelkező szójabab – együttesen PROFAT-ként is emlegetett – beltartalmat kell, hogy jelentsen. A szigorú szójabab-feldolgozók, a külföldi vevők által megkövetelt magas daraminőség miatt sajnos nem tolerálják az ennél alacsonyabb PROFAT-tartalmat, vagyis akár egy tized százalékkal alacsonyabb érték esetén is visszafordítják a kamiont a gyárkapuból. A stabil, magas PROFAT tartalmú fajta ugyanakkor a könnyebb értékesíthetőség mellett többletbevételt hoz a gazdának. Ez évről évre 3-6 ezer Ft/t felárat jelenthet a tudatos fajtaválasztóknak. Nem véletlen, hogy a Karintia a szója-fajtaválasztás során ennek a szempontnak is kiemelt figyelmet tulajdonít.

És a vetőmag minősége mennyire fontos?

– A szója esetében rendkívül fontos kérdés, mivel egy nagyon érzékeny magról beszélünk. Egy bőtermő genetika csak megfelelő minőségű vetőmag esetén tudja igazolni tudását. Elég egy mikrorepedés a mag felületén, és a csíraképességnek máris búcsút inthetünk. A Karintia ennek érdekében különös figyelmet fordít a rendkívül kíméletes, gondos vetőmag-előállításra. A feldolgozásra váró nyersárut kéttonnás, speciálisan a vetőmag előállítására tervezett vetőmag-előtároló konténerekben tároljuk. Ez a kíméletes tárolás mellett egy célzott beavatkozást is lehetővé tesz, hiszen egy nem várt minőséget veszélyeztető probléma esetén a szelekciós lehetőségünk akár 2 tonnára is korlátozható. A Karintia vetőmagjai a feldolgozás során egy speciálisan a szójára tervezett feldolgozó gépsoron kerülnek előállításra. Egy hagyományos gabona-feldolgozásra alkalmas feldolgozó gépsortól ez nagyban különbözik. A lényeg a fokozott kíméletesség, ami már az átvétel esetében is úgynevezett „Z” felvonót jelent. A billenőpoharas anyagmozgatásnak is hívott technika lényege, hogy a Magyarországon legelterjedtebb serleges felvonóval ellentétben, nem kell a centrifugális erőt használva feleslegesen törni a magot, mert a speciális gépsor egységei között végig ezzel a kíméletes módszerrel továbbítjuk. A feldolgozást követően a lehető leghosszabb hatás érdekében, röviddel a kiszállítás előtt történik meg a mag oltása, mely egy növekedés serkentő anyaggal együtt biztosítja a kellő számú és méretű gümőképződést. Ez nem csupán a szója nitrogénmegkötése miatt fontos, hanem az utóvetemény-hatásban is jelentős szereppel bír.

Lesz-e elegendő vetőmag?

– Valóban kérdéses, hogy az emelkedő vetésterületre lesz-e elegendő minőségi vetőmag. Negyedik éve jelentős ütemben csökken a szójavetőmag-előállító terület hazánkban. 2015-ös évhez képest idén már csak fele akkora területen történt szójavetőmag-szaporítás Magyarországon.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az idei évben a kórokozó gombák okozta diaportés foltosság is tizedelheti a fémzárolható tétel mennyiségét. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fémzárolt tételek mindegy harmada a külföldi piacokon talál gazdára. Érdemes tehát időben bebiztosítani magunkat, ha már eldöntöttük, hogy melyik fajtával vágunk neki a 2019-es évnek.

Lényeges, hogy lássák meg a termelők a szójában rejlő lehetőséget, kellő körültekintéssel válasszanak termőhelyet és fajtát. Bátran kérjék szakemberek segítségét a termesztés során, és időben gondoskodjanak az átvevőhelyről!

Sándor Ildikó