2012. január 1-je óta jogszabály kötelezi az elítélteket arra, hogy dolgozzanak. Míg a korábbi jogszabály csak azt írta elő, hogy az elítélt „köteles a kijelölt munkát szakismereteinek és képességeinek megfelelően, fegyelmezetten ellátni, a munkavédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani”, a módosítás egyértelmű: kötelesek dolgozni.
Az elítéltek foglalkoztatásának eddig két módja volt, egyrészt az intézeten belül a mindennapi ellátásban, másrészt a „költségvetési munka” keretében a büntetés-végrehajtási intézetek mellett működő, állami tulajdonban lévő 12 kft. valamelyikében dolgozhattak.
A jogszabály módosítása előtt is több ezer rab várt munkalehetőségre, amíg a szabadságvesztés idejét tölti, hiszen jobban telik az idő, társaságban van (nem a zárka négy fala közt), és még pénzt is kap.
A rabok foglalkoztatása nevelési és biztonsági szempontból is fontos volt, mivel az unatkozó rab „veszélyes” fizikai és mentális szempontból is.
Az előzetes fogvatartottakkal együtt kb. 17.500-an vannak rácsok mögött jelenleg, amiből csak 6.000-en jutnak munkához. Könnyen kiszámolható, hogy az új jogszabály bevezetésével még nagyobb lett a „munkanélküliség” aránya az elítéltek körében.
Míg az önfenntartó börtönök illúzióiról olvashatunk, az elítéltek foglalkoztatása sem megoldott, így valószínűleg sikeres lesz az elítéltek munkaerő-kölcsönzésével foglalkozó Primawork Kft. vállalkozása.
Az eddig egyedülálló ötletről és megvalósításáról Sződy Gáborral beszélgettem.
Milyen jellegű és mennyiségű munkánál jelent alternatívát az elítéltek foglalkoztatása, „kölcsönzése”?
Előreláthatóan állandó és szezonális jelleggel is a mezőgazdaság jelenti a legnagyobb lehetőségeket.
Elsősorban azokban az ágazatokban, ahol eddig feketemunkával ill. „olcsó” külföldi munkavállalókkal végeztették el a munkát, legyen az fakitermelés, palántázás, szüret vagy épp hagymaválogatás.
Elsősorban azokra a munkákra gondoltunk, ahol nagyobb létszámban (min. 25-30 fő), hosszabb időre (min. 3 hét) betanított munkaerőre van szükség.
Az elítéltek foglalkoztatása kapcsán több kérdés is felmerült bennem.
Legelőször a munkaminőség, hiszen többségük szakképzetlen.
Nem kell attól aggódni a gazdálkodónak, hogy selejtet állítanak elő?
Ráadásul, míg egy szüret alkalmával rögtön kontrollálható a munka minősége, egy palántázás vagy faültetés esetén napok vagy hetek múlnak el, mire a hiba szembetűnik, addigra akár már nagyobb gazdasági kárt is okozva.
A minőség megítélése valóban a gazda feladata, de amennyiben bármelyik elítélt feladatával elégedetlen, csak jeleznie kell a felügyelőnek, és akár már másnaptól új személyt kap arra a feladatra.
Ettől nagyobb motivációra pedig nincs is szükség, hiszen az elítéltek – különösen az ilyen „külsős” munkát – jutalomként élik meg.
Az eddigi bv. kft-kben is pozitív tapasztalatok voltak az elvégzett munka minőségében.
Arról nem is beszélve, hogy ez a munkavállaló nem fog késni, lebetegedni, nagyobb munkabér ígéretéért a szomszédba menni, stb.
Miután a gazdálkodó a munkaszerződést velünk köti, mi garantáljuk, hogy a kért időben a kért létszám pontosan munkába fog állni.
A mezőgazdasági idénymunkák „napszámosai” bejelentési és járulékfizetési kötelezettséget is jelentenek az alkalmi munkaadónak, sőt mindezt szigorúan ellenőrzik is egy-egy pl. szüret alkalmával.
Az elítéltek foglalkoztatása milyen költségeket és kötelezettségeket jelent ebben az esetben a gazdálkodónak?
A munkadíjon felül sem bejelentési, sem anyagi kötelezettsége nincs a gazdálkodónak.
Az elvégzett munka teljesítését követően számlát kap tőlünk, amit költségként természetesen el tud számolni.
Így a gazdálkodókat a törvényes útra „visszatérítve”, költségemelkedés nélkül tudjuk munkaerővel ellátni.
Az elvállalt munka helyszínére mi szállítjuk ki az elítélteket, az őrzésről, a fegyelemről és az étkezésükről a büntetés-végrehajtó intézet gondoskodik.
A gazdálkodónak csak az étkezés helyét (asztal, pad, stb.) és a törvényben is előírt védőitalt (tea, víz) kell biztosítani, tehát semmilyen plusz költséggel nem jár.
Milyen biztonságtechnikai feltételekkel kell rendelkeznie a gazdálkodónak ahhoz, hogy elítélteket foglalkoztasson?
A büntetés-végrehajtó intézet dönt arról, hogy milyen körülmények közé engedi dolgozni az elítélteket.
De többségében semmilyen feltétel pl. kerítés nem szükséges, az őrzésben pedig nem vehet részt a megrendelő, így felelősséggel sem tartozik érte.
A munkaerő-kölcsönzésnek ez a formája nem emeli az egyébként is magas munkanélküliségi adatainkat?
Nem az a célunk, hogy bárkitől elvegyük a munkáját, ez a szegmens a bejelentés nélkül, főleg határon túlról érkező munkaerő kiváltását szeretné szolgálni, ami leginkább idény jellegű.
Mezőgazdasági munkáknál számottevő, ahol a mai napig munkaerőhiány tapasztalható.
Köszönöm a beszélgetést, Olvasóink az alábbi elérhetőségeken kérhetnek további felvilágosítást: Primawork Kft. Sződy Gábor; 06-30/257-6019
e-mail: [email protected].
Sándor Ildikó
