Attól, hogy aratunk, ne okozzunk víz- és tápanyagveszteséget!

Írta: Szerkesztőség - 2020 július 17.

 

A tavaszi csapadékhiányt követően, bő esők közepette indult meg és zajlik a kalászosok és a repce aratása, ami után a legfontosabb befektetés a következő feladat. Minden szármaradványt vissza kell forgatni a szántóföldeken a talajokba, és irányított mikrobiális lebontással alapozzuk meg a szerves alkotórészeinek hatékony beépítését.

Így ha visszajuttatjuk a szármaradványt, jóval tovább biztosítjuk a megfelelő nedvességtartalmat a talajban a következő év(ek)ben, így az aszályhatás nem, vagy csak hetekkel, hónapokkal később jelentkezik.

Ezzel együtt az őszi alaptrágyázás hatóanyagszükségletét is biztosítani tudjuk!

Kérdezzék meg a több éve BactoFil® Technológiát alkalmazó gazdatársaikat, miért is érzik magukat nagyobb biztonságban csapadékhiány esetén is?

Tarlókezeléssel NYER vagy VESZÍT?!
avagy a
szármaradványokban rejlő NYERESÉGEK és VESZTESÉGEK…

Magyarország 4,3 millió hektár szántóterületének több, mint 80%-án kalászosokat, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztenek, melyek szervesanyag-produktuma átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként. Mindez jelentős és értékes tápelemtartalommal bír, melynek egy részét a termés betakarítással eltávolítjuk, másik része viszont a termőterületen maradva, tarlóhántással visszakerül a talajba. Ha nem lopják el a talajoktól!

ELHORDANI VESZÉLYES!

Az agráriumban a termőtalajt megbecsülők és az energiaipar érdekei között a legnagyobb ellentét a szalmafelhasználást érinti. Igaz, hogy az összes energiaipari biomassza-alapanyag között a szalma csak kevesebb, mint 8%-kal van jelen (Forrás: AKI), de ez nem sok a fűtő- és erőművek szempontjából, annál fontosabb azonban a termőföldek egészséges tápanyag-utánpótlását érintően. Kutatások és egyetemi tanítások, vizsgakérdések tucatjai igazolják folyamatosan, hogy az aratás után a táblán hagyott – és persze megfelelően kezelt, lebontott – szármaradványok pótolhatatlan forrást biztosítanak a talajnak.

Kétségtelen, hogy betakarítás után gyorsan, könnyen jön az a pénz, amit a levágott szárak energiaipar felé való értékesítése hoz a földhasználónak. Ám az eladott szalma miatt kieső természetes növényi eredetű tápanyagok hiányát a végén csak drágábban, sőt komoly anyagi veszteségek árán lehet pótolni.

 

Mindez forintokban is kifejezhető gazdasági NYERESÉG, ha ezen melléktermékeket a talajba juttatjuk, ezzel az őszi műtrágya KÖLTSÉG is mérséklődik. További NYERESÉG a maradványok bontásával a talajba visszajuttatott mikroelemek mennyisége is.

A növénytermesztésben a tápanyag-utánpótlás alapfogása, hogy a betakarítással elszállított termés-tápanyagveszteség és a maradó holt szervesanyag-tömegben (biomassza) felhalmozott ásványi anyagok hogyan kerülnek vissza a talajba.

A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén, foszfor, kálium és mikroelemek hiánypótlása valósul meg, így a fontos humuszképződés mellett a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem- és tápanyagellátást.

Csökkentve a talaj anyagVESZTESÉGÉT.

 

Az AGRO.bio DEMOFARM-jain vizsgáltuk, hogy a BactoFil Cell cellulózbontó alkalmazásával az utóveteményben miként jelentkezik a feltárt tápanyagok NYERESÉGE a növényi zöldtömeg növekedésében:

 

Felhasználási javaslat:

A BactoFil Cell cellulózbontót (1 l/ha 200-400 l/ha vízmennyiséggel) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Ha BactoFil T-Jet-tel végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A talajmunkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

 

További információ: www.agrobio.hu

Daoda Zoltán
szakmai igazgató
AGRO.bio Hungary Kft.