Augusztustól megint nem gondolunk az unokáinkra

Írta: - 2016 augusztus 11.

Túlfogyasztás, környezetszennyezés – még Magyarország is „többet él”, mint szabad lenne…

Ahogyan a közgazdászok és államigazgatási pénzügyesek is napról napra mérik az adott éves eladósodás, pénzügyi mérleg állását, úgy ebből a szemléletből az emberiség ökológiai szaldója is megbecsülhető. Az eredmény azonban lesújtó.

Úgy jártunk idén, (is), mint az a felelőtlen ember, aki az adott hónap

20-ára elkölti a fizetését,

és kénytelen a megtakarításaihoz nyúlni… Az emberiség augusztus 8-ra elhasználta a Föld éves erőforrásait, attól a naptól fogva már a jövő tartalékait fogyasztja a bolygó lakossága – adta hírül a tudományos sajtó a napokban. Ez azt jelenti, hogy alig több mint fél év annyit éltünk fel a planéta tartalékaiból, mint amennyit – fenntartható módon – az egész esztendőben lett volna csak szabad. Ez az eddigi legkorábbi időpont azóta, hogy ezt a különleges számítást az ökológia nyilvántartja – ami egyben azt is jelenti, hogy hiába a nemzetközi egyezmények, a mezőgazdaság, az ipar és a fogyasztás különféle korlátozásai:

az emberiség egyre gyorsabban

használja el a jövő erőforrásait. A túlfogyasztás őrült tempója kihat természetesen nemcsak a termőtalaj-, a víz- és az erdőgazdálkodás minden területére, de az energiaszektor, a károsanyag-kibocsátás (közlekedés, bányászat stb.) érintettségére is.

Minderről a kutatásait és számításait minden évben megjelentető Global Footprint Network nemzetközi kutatócsoport tett bejelentést, amely – ENSZ-adatok alapján – évente összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló-képességét az emberiség erőforrásigényével.

– A túlfogyasztást előidéző faktorok közül a szén-dioxid-kibocsátás nő a leggyorsabban. Mára a szénlábnyom 60%-át teszi ki az emberiség természettel szemben támasztott igényeinek, más néven az ökológiai lábnyomnak – idézi a nol.hu Sipos Katalint, át, aki szerint ha meg akarunk felelni a Párizsi Klímaegyezményben foglalt céloknak, amit közel 200 ország írt alá tavaly decemberben, akkor a szénlábnyomot 2050-re fokozatosan a nullához közelire kellene csökkenteni. – Ehhez viszont az kell, hogy egy

teljesen új életformát alakítsunk ki,

amelynek szükségletei igazodnak az egyetlen rendelkezésünkre álló bolygó erőforrásaihoz”- figyelmeztetett Sipos. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk.

– Tovább növeljük az ökológiai adósságunkat – reagált a Global Footprint Network jelentésére Pascal Canfin, a WWF franciaországi vezetője. 1993-ban még október 21-ére esett a túlfogyasztás napja, tíz évvel később, 2003-ban már szeptember 22-re, az elmúlt évben pedig augusztus 13-ára. Két évtized alatt tehát több mint két hónapot rövidült az az idő, amely alatt

az emberiség feléli

a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait.

1960-ban még elmondható lett volna, hogy az emberiség kevesebbet él fel, mint amennyit a Föld képes megteremteni, akkor még csak a harmadát használtuk az egy évre számítható, megújuló erőforrásoknak. A fordulat a 70-es évekre tehető, amikor az iparosodás jelentősen felgyorsult, a népesség növekedéssel párhuzamosan, amely túlfogyasztáshoz vezetett.