A rendszerváltás előtt kevésbé volt értelmezhető az agrárlogisztika fogalma. Egészen pontosan a megtermelt mezőgazdasági termék A pontból B pontba történő eljuttatását illetve annak tárolását, raktározását foglalta magába. De, a kifejezés kevésbé volt azonosított. Napjainkra az agrárlogisztika egy nagyon komplex, de jól definiálható fogalommá vált. Ugyanis a klasszikusnak számító alapokon túl (a termék útjának megszervezése és biztosítása) magában foglalja még a marketing, kontrolling és minőségbiztosítási elemeket éppúgy, mint az informatikát és a vállalatirányítást.

Az agrárlogisztika napjainkban már a gazdaság elismert és fontos ágazatai közé tartozik. Erre utal többek között, hogy a szakmai szervezetek konferenciáin már a kiemelt témák között szerepel. A magyar logisztikai szemléletben változást többek között a hazánkba telephelyet létrehozó multinacionális vállalatok hoztak. Akik már a saját gyakorlatukból tudták, hogy az agrártermékek (pl. a zöldség-gyümölcs) logisztikája nagyfokú precizitást és hálózati szemléletet igényel. Ebből fakadóan vagy saját raktárbázist üzemeltetnek vagy valamelyik kikötőben vannak jelen, méghozzá biztos szolgáltatói háttérrel.

Talán sokan nem is gondolják, hogy milyen sokszereplős rendszerről van szó. Ugyanis értelmetlen lenne hatékony agrárlogisztikáról beszélni az alábbi szereplők jól koordinált együttműködése nélkül:

• Termelők,
• Kereskedők (felvásárlók)
• Feldolgozók
• Vevők (végfelhasználók)
• Logisztikai szolgáltatók
• Informatikai szolgáltatók
• Pénzügyi finanszírozók (pénzintézetek, magántőke és az állam valamint az EU)

Az agrárlogisztika fontos kapocsnak számít a különböző gazdasági ágazatok között. Hiszen a mezőgazdaságon túl fontos ki és bemeneti pontokkal rendelkezik az élelmiszeriparral, a közlekedéssel-áruszállítással, a kül- és belkereskedelemmel, a hírközléssel stb.

Miért fontos az agrárlogisztika?

Akárcsak más gazdasági igazatokban (pl. az iparban) így a mezőgazdasági termelésben is nyilvánvalóvá vált napjainkra, hogy a tevékenység eredményessége nagyban a piaci igényekhez történő rugalmas alkalmazkodástól függ. Ma már a termékek előállítása és a kapcsolódó szolgáltatások költség hatékony biztosítása komplexebb lett, mint 5, 10 vagy 15 évvel ezelőtt. Ez többek között abban nyilvánul meg, hogy a termék előállításához és piacra viteléhez kapcsolódó szolgáltatások kifejlesztése sokkal eszközigényesebb lett. Amihez természetesen nagyobb finanszírozási igény társul. Ma már számos mezőgazdasági termékek piacra vitelét is részletes elemzések és modellezések előznek meg.

Az agrárlogisztikának abban is fontos szerepe van, hogy az adott folyamaton belül résztevékenységet végző üzleti partnerek együttműködése szorosabb és hatékonyabb legyen. Így érhető el ugyanis a folyamat felgyorsítása, amelynek a végeredménye a versenytársaiknál jobb termék előállítása.

Az agrárlogisztika tevékenységeinek területei

Az agrárszektorban a két fő szegmens – az árutermelési tevékenység és a felvevőpiacok – összehangolására van szükség. Amennyiben ez megfelelő hatásfokkal történik, úgy elérhető, hogy a termelőknél, a közvetlen vásárlóknál és a feldolgozóknál egyaránt hatékonyságnövekedés legyen azonosítható.

A magyar agrártermelés szempontjából két kiemelten fontos folyamat létezik. Az egyik a gazdasági folyamatok integrált együttműködése. A másik pedig a technológiai rendszerváltás, ami lehetőséget biztosít a hagyományos tömegtermelésről a piaci igényeknek megfelelő mértékű termék előállításra való „átállásra”.

A külföldi trendet követve nagy valószínűséggel hazánkban is felerősödik az a folyamat, amelyben a „klasszikus” beszállítók szerepét az agrárszektorban (és a kereskedelemben) az integrációs struktúrák veszik át.

Ez a hálózati szemléletben kialakításra kerülő irányítási rendszer a logisztika és az informatikai struktúrák szélesebb körű elterjedésének köszönhetően jelent meg az agrárszektorban is. Ez gyakorlatilag egy olyan rendszer amelybe az egyes termelők tevékenységei és a birtokukban lévő erőforrások is integrálhatóak.

A piaci szereplők kooperatív együttműködésének szükségessége

Az agrártermékek logisztikai rendszerét úgy definiálhatjuk, mint a termelési és értékesítési lánc szereplőinek kooperatív együttműködését, amelyben a termelők megtartják ugyan a szuverenitásukat, de erőforrásaikat egy közösen meghatározott cél érdekében, mint kvalitatív mind pedig kvantitatív szempontból összehangolják és az általuk létrehozott produktumokat koncentráltan viszik a piacra. Mivel egy könnyen alkalmazkodó, rugalmas rendszerről van szó, ezért az erőforrások összehangolása és az együttműködés foka mindig a piaci körülmények figyelembe vételével valósul meg.

A fenti célok csak úgy valósulhatnak meg, ha a szereplők (termelők, felvásárlók, feldolgozók, finanszírozók stb.) összehangoltan, hálózatként működnek.

A komplex hozzáadott érték előállításában érdekelt és résztvevő üzleti partnerek – a termelőktől, az értékesítőkig, a szállítmányozóktól a finanszírozókig (természetesen beleértve a technológiai transzferért felelős résztvevőket is) – a nagyobb eredményesség és a versenyképesség érdekében (előre mutató módon) csak összehangolt logisztikai rendszerben működhetnek.

További fejlesztésre váró területek

Az agrárlogisztika hazánk egyik húzóágazata lehet a jövőben. Azonban ehhez a közlekedési ágazatok – közút, vasút és vízi út – eddiginél is szorosabb együttműködésére van szükség, valamint jelentős eszköz és infrastruktúra fejlesztésre.

Tekintettel arra, hogy hazánk tengerparttal nem rendelkező ország, így a logisztikának még nagyobb szerepe van a mezőgazdasági termékek piacra jutásának és elérhetővé tételének „támogatásában”. Az agrárlogisztikában a belföld szállítás szinte kizárólag közúton történik. Az exportot viszont többnyire a Dunán bonyolítja az ország. A vízi szállítás során olyan célállomásokat célozunk meg, mint pl. Amszterdam, Rotterdam, Antwerpen, Constanca, Koper és Rijeka.

A tároló és logisztikai kapacitások – jórész a különböző pályázati források eredményes lehívásának köszönhetően – kiépítésre kerültek, de ezek közötti kapcsolat hatékonysága még fejlesztésre szorul. Ebből fakadóan még nehézségbe ütközik a hazai mezőgazdasági termékek külföldi piacok számára történő elérhetővé tétele. Ami egyértelműen hátrányt okoz a versenyképességünk tekintetében.

Megoldást jelent, ha tovább sikerül növelni és finomítani az egyes logisztikai kapacitások közötti kapcsolatot. Ennek egyik sarkalatos pontja lehet pl. a külterületi úthálózat fejlesztése is. Már csak azért is, mert szinte kizárt, hogy a földekről közút nélkül eljutna a gabona, a kukorica vagy bármi más árú a raktárakba és onnan a kikötőkbe.

Mezőgazdasági termékek értéknövelése

Várhatóan az idei év novemberétől lesz elérhető a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése /feldolgozóipar/” című pályázat. Ami delegáltan nem agrárlogisztikai pályázat, de valójában mégis annak tekinthető, hiszen annak egy fontos szegmensének biztosít fejlődési lehetőséget. A pályázat definiált célja az, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásának illetve forgalmazásának javításával vagy új termékek, eljárások, technológiák bevezetésével növekedjen a mezőgazdasági üzem, illetve élelmiszeripari vállalkozás összteljesítménye és versenyképessége. További várható előnyök közé tartozik az élelmiszer-biztonsági és higiéniai feltételek javulása és a csökkenő környezetterhelés.

Könnyen belátható, hogy amennyiben a fenn megfogalmazott pályázati célok megvalósulnak, az jelentős pozitív hatással lesz az egész agrárlogisztikai ágazatra is.

Hasznos weblapok a témában:

Vidékfejlesztési Minisztérium www.fvm.hu

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal www.mvh.gov.hu

Magyar Logisztikai Egyesület www.mle.hu

Czékus Mihály