Az egyéni vállalkozásból származó 2010. évi jövedelem utáni adó mértékének évközi változása

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény kedvezően módosította a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói adóalap után fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó mértékét.

Az új szabályok szerint éves szinten 500 millió forint vállalkozói adóalapig 10 százalék a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke, az 500 millió forint feletti részre pedig továbbra is 19 százalék.

A két adókulcs alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

A bevezetett új rendelkezést 2010. június 30.- át követően kell alkalmazni. A 2010. évre megállapított vállalkozói adóalapot az első és a második félévre meg kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti és 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napok arányában. – A 2010. második félévre arányosított vállalkozói adóalap adója: a 250 millió forintot meg nem haladó rész után a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, további rész után pedig az adó mértéke 19 százalék. – A 2010. első félévre arányosított vállalkozói adóalap adója: a teljes összeg után – amennyiben az egyéni vállalkozó nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására, illetve, amennyiben jogosultsága ellenére sem választja azt – a vállalkozói személyi jövedelemadó 19 százalék.

Az 50 millió forintot meg nem haladó összeg után – az egyéni vállalkozó választása alapján – 10 százalék, feltéve, hogy: – kisvállalkozói adókedvezményt nem érvényesít, és a – foglalkoztatottainak – havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott – átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és – az egyéni vállalkozó 2010. első félévre arányosított adóalapja és a 2009. évi vállalkozói adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha kezdőnek minősül, vagy elemi kár sújtotta], és – vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában, és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, azzal, hogy az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértését nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti. – az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan: legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére, vagy ha a székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van – legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

Amennyiben az egyéni vállalkozó a 2010-ben az első félévre megállapított vállalkozói adóalapra a 10 százalékos adókulcsot alkalmazza, akkor a 10 százalék és a 19 százalék adó különbözetének megfelelő összeget az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából minősíteni kell, továbbá az egyéni vállalkozó köteles a bevallásában tájékoztató adatként feltüntetni és – a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve – nyilvántartásba venni; a nyilvántartott adókülönbözet annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó azt a törvényben előírt célokra használja fel, vagy 30 napon belül megfizeti a kivezetett résszel azonos összegű adót. Példa: – Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 15 millió forint – Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 25 millió forint – Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 45 millió forint – Az egyéni vállalkozó az első félévre nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására. A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása: Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió *(181/365) = 12 millió 397 ezer forint A második félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió – 12 millió 397 ezer forint = 12 millió 603 ezer forint Halmozott fizetendő adóelőleg: 12 millió 397 ezer forint*0,19 + 12 millió 603 ezer forint*0,1 = 2 355 000 + 1 260 000 = 3 615 ezer forint Már megfizetett adóelőleg: 15 millió forint*0,19= 2 850 ezer forint A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg (3 615 ezer – 2 850 ezer) 765 ezer forint A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása: Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió *(181/365) = 22 millió 315 ezer forint A második félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió – 22 millió 315 ezer forint = 22 millió 685 ezer forint Halmozott fizetendő adóelőleg: 22 millió 315 ezer forint *0,19 + 22 millió 685 ezer forint*0,1 (4 240 ezer +2 268 ezer) = 6 508 ezer forint Már megfizetett adóelőleg: 3 615 ezer forint A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 6 millió 508 ezer forint – 3 millió 615 ezer forint = 2 millió 893 ezer forint.

adó államháztartás egyéni vállalkozás változás