Az üszőnevelés költségei

Termel vagy nem termel?

Körülbelül 24 hónapig, a születéstől egészen az első ellésig, amikor a tejtermelés megkezdődik, az üszők nem termelnek jövedelmet a gazdaságnak.

Kimutatták, hogy az üszőnevelési költség a pennsylvaniai tejtermelő gazdaságok összes éves működési költségének a második legjelentősebb tényezője.

Kimutatták továbbá, hogy a tejtermelésbe bevonni szánt üszők nevelési költségei 15-20%-át teszik ki a tejgazdaság teljes éves költségének.

Mivel az üszők éves nevelési költségei más költségkategóriákban jelennek meg, mint például a takarmányozási, munkabér- és állatorvosi költségekben, kevés információt gyűjtöttek arról, hogy az utánpótlás nevelésének melyek a tényleges költségei a tejtermelő gazdaságok többségében.

Ezen túlmenően néhány üzem felismerte, hogy a tejtermelő üszők menedzsmentje és gondozása ebben a pre-produktív időszakban közvetlenül befolyásolja az első és az azt követő laktációs időszakok termelékenységét és az állatok jövedelemtermelő potenciálját.

A gyarapodás optimális viszonyai, valamint az életkor és az elléskori súly jól dokumentáltak, és lehetővé teszik a helyes termelési célok kitűzését a termelő számára.

A tejtermelő üszőkkel kapcsolatos napi vezetői döntések a rejtett költségek és az elmaradó jövőbeli termelékenység formájában nagy hatással lehetnek a tejgazdaság jelenlegi és jövőbeli jövedelmezőségére.

A Dairy Metrics (Tejgazdasági mérőszámok) referencia-weboldalon.

a DRMS (Dairy Records Management Systems = Tejgazdaságok Adatmenedzselési Rendszerei, Raleigh, Észak-Karolina) ad otthont.

Az adatok szerint az első ellés átlagos életkora a több mint 18000 £ (≈ 8200 kg) éves tejtermelésű pennsylvaniai Holstein állományokban 25,3 hónap volt, szemben a 22-24 hónapos mértékadó ágazati referencia-értékkel (benchmark-kal).

Az egyes állatoknak a fejésbe való bevonásához szükséges időtöbblet kihatása jelentős, mivel a gazdaságoknak azonos selejt arány mellett 5-15%-kal több üszőt kell nevelniük ahhoz, hogy elérjék az ágazati referenciaértékeket.

Ugyanez az adatbázis igen széles szóródást mutat a mértékadó tejhozam tekintetében, ami a tejelő üszőknél az első laktációs időszakban elérhető tejhozam-csúcsok vonatkozásában a legtöbb állományban 63-82 font (28,6-37,2 kg) tartományba esik.

Annak ellenére, hogy a 22 és 24 hónapos kor közötti egészséges üszőborjú-utánpótlás elérése igen jelentős költséggel jár a tejgazdaság üzemeltetésére nézve.

Kevés információ áll a tejtermelők és a tanácsadók rendelkezésére azokról a tényezőkről, amelyek a tejgazdaságok üzemeltetése kapcsán növelik a tejtermelő üszők nevelésének jövedelmezőségét.

Az üsző-utánpótlás menedzsmentjének természetéből adódóan a tejgazdaság üzemeltetése során takarmányt és munkaerőt kell befektetni, és a tőke 22-24 hónapig nem hoz realizálható hasznot.

Következésképpen az üszőnevelési befektetések minimalizálása ill. optimalizálása, egyidejűleg az üsző-utánpótlás korlátozás nélküli biztosítása elsődleges célja kell legyen az üsző-utánpótlás menedzselésének.

Életkor az első ellés idején

Az ellési életkor és az állomány helyettesítési rátája az üszőnevelési költségek legjelentősebb befolyásoló tényezői. Ezek a tényezők befolyásolják az üszők számát, amit növelni kell annak érdekében, hogy fenntartsák a nyereséges méretű fejőstehén-állományt, amint azt az 1. táblázat mutatja.

1. táblázat Az üsző-állomány mérete 100 tehénből álló állománynál és 10%-os selejt-üsző aránynál

Még több pénz

Ahogy az ellési életkor növekszik, úgy nő az üszők elhelyezése, a takarmányozás, a munkaerő és a menedzsment költségigénye.

Ez a növekedés szélsőséges helyzetben akár 50%-os vagy több is lehet a bemeneti változóban.

Az ilyen nagyságrendű növekedésre példa, ha egy gazdaság 26%-os állomány-fluktuációját és 22 hónapos ellési ciklusát összehasonlítjuk egy másik állományéval, amelynek fluktuációja 38%-os, és az ellési ciklusa 30 hónapos.

Az első gazdaságban az állomány utánpótlásához 53 üszőre, míg a másodikban 106-ra, vagyis kétszer annyi üszőre lenne szükség ahhoz, hogy fenntartsák az állandó, 100 egyedes tehénállományt.

Az üszők számának ez a többlete a költségek óriási mértékű növekedését idézi elő, és nagy különbségeket okoz az egyes gazdaságok profit-potenciáljában.

A 2. táblázat az üszőnevelés tulajdonosi és üzemeltetési költségeinek tipikus megoszlását ill. növekedését mutatja be, a születéstől az ellést megelőző időig, egy táblázatkezelő programmal számított eredmények segítségével.

A költségének növekedésének számításánál figyelembe veendő szempontok: takarmány, munkaerő, szaporítás, almozás, állategészségügy, épületek, berendezések, az elhullás és a kamat.

A takarmányozási költségek az üszőnevelés összes költségének 60%-ára rúgnak

A takarmány árának szempontjából a legköltségesebb életkori időszak az üsző születésétől az elválasztásig terjed.

Ez az állat nagy élőmunka- és takarmány-igényének tudható be.

A munkaerő-költségek kiszámításánál az üszők felneveléséhez szükséges időt vesszük figyelembe.

Minden szempontnál adódnak járulékos költségek is, ebben az esetben az idő költsége.

Az üszőnevelés költségei között a második legmagasabb a munkaerő költsége, a teljes költség mintegy 13%-a.

A 2. táblázat az üszők átlagos nevelési költségeit mutatja be Pennsylvaniában, egy a közelmúltban 45 különböző méretű tejtermelő gazdaságban folytatott tanulmány 2011. évi adatai alapján.

Az átlagos ellési életkor 24,9 hónap és az üszők ellés előtti átlagos tömege 1264 £ (573 kg) volt.

2. táblázat A tejtermelő üszők utánpótlásának üzemi költségei (USD-ben)

Egyes szempontok a borjú- és üszőnevelés során fontosabbak lehetnek, mint mások.

Sok gazdaság számára hasznos az egyes költségelemek csökkentése az üsző-utánpótlási program minőségromlása nélkül.

A következőkben felsoroljuk azokat a területeket, amelyeket a tejgazdaságok többségénél figyelembe kell venni az üszőnevelés lehetséges költségmegtakarításai szempontjából.

1. Elválasztás 6 hetes korban, a folyékony takarmányozás költségeinek figyelemmel kísérése.

2. Kiváló minőségű takarmány, ízletes koncentrátumok a fiatal állatok számára.

3. A takarmány elemzése és típus szerinti készítmény-formulázás az összes nagyobb csoport számára.

4. A növekedés monitorozása annak érdekében, hogy a tenyész üszők hamar elérjék a megfelelő gyarapodást.

5. A monitorozott csoport mérete, kor/súly variáció a csoporton belül.

6. Kipróbált takarmány-adalékanyagok a növekedés és a takarmányozási hatékonyság javításához.

7. A kilenc hónapos kor elérése előtt a súlygyarapodást folyamatosan napi 1,8 font (0,82 kg) között kell tartani, és a kilenc hónapos kortól további napi 2,0+ font (0,91+ kg) értéken, hogy az állomány 85%-a elérje az ellés utáni egyhetes érett testsúlyt.