Baktériumos tarlókezelés repce- és kalászos tarlón is

A növénytermesztésben egy gazdasági év a vetőmag elvetésével kezdődik, és a betakarítással ér véget. A termőföldön hagyott gyökér- és szármaradványok rendeltetése az, hogy tápanyag- és energiaforrásul szolgáljanak a vetendő mag számára, valamint javítsák a talaj szerkezetét és növeljék szervesanyag-tartalmát. A gyökér- és szármaradványok viszont csak akkor tudják betölteni szerepüket, ha a termőrétegben megfelelő a talajélet.

A tarló egyrészt természetes trágya, másrészt a talaj(felszín) védelmének egyik legjobb eszköze.

A szerves (állati eredetű) trágyázás visszaszorulásával úgy lehet a szükséges mennyiségű szerves anyagot a földbe juttatni, ha a tarló helyben marad és megfelelő módon bedolgozásra kerül.

Ráadásul a tarló beforgatási művelete során javítható a talaj szerkezete, így levegőzöttsége, és nem utolsó sorban vízkezelési képessége is.

A tarlóban benne van mindaz a tápanyag, amit a növény a talajból fejlődése során felvett, és amit nem szállítottak el a terméssel.

Hiba volna ezt az értékes és „ingyenes” tápanyagforrást nem helyben hasznosítani, költségberuházással elhordani, így csökkenteni a termőföldek makro- és mikroelemkészletét, aktív tápanyagellátó képességét.

A tarló azonban önmagában nem elegendő tápanyagforrás, ráadásul a fokozott mezőgazdasági igényekhez viszonyítva lassan bomlik el.

A tápanyagpótlás és a bomlási folyamatok serkentésének összetett feladatához nyújt segítséget a baktériumtrágya, melynek feltalálásáig nem volt megfelelő módszer a tarló gyors lebontására, és tévesen a nitrogén műtrágyától várták e feladat teljesítését.

A talajbaktériumok kulcsszerepet töltenek be három esszenciális – az élethez elengedhetetlenül szükséges – makroelem: a nitrogén, a foszfor és a kálium körforgalmában, a baktériumtrágyázás e folyamatok során fejti ki igen hasznos hatását.

A Phylazonit baktériumtrágya kijuttatása a tarló beforgatásával egy menetben megoldható, cellulózbontó baktériumkomponensével segít elbontani a tarlót, és feltárja a benne található tápanyagokat.

Idő, munka és költségkímélő trágyázási módszer!

A baktériumtrágya nitrogénkötő baktériumai segítségével a légköri nitrogént teszi hozzáférhetővé a növények számára, valamint a tarlóbontás N igényét is kielégíti, így megakadályozza a pentozán hatást.

A Phylazonit használatával csökkenteni lehet a műtrágyázás mértékét, növelni annak hatékonyságát. Az aktív talajélet következménye: csökkenő költségek, egészségesebb termés és magasabb hozam.

Betakarítást követően érdemes minél előbb Phylazonit CB-vel kezelni a tarlót, függetlenül attól, hogy őszi vagy tavaszi vetés következik.

A tarlóból a baktériumok segítségével lebontott tápanyagok – a talajkolloidokhoz kötődve – nem vesznek el, nem mosódnak ki.

A le nem bontott szármaradványok viszont áttelelő forrásként szolgálnak kórokozóknak és kártevőknek, amelyek károsítják a következő kultúrnövényünket.

A talajba juttatott készítményben sem a nyári meleg, sem a téli hideg nem tesz kárt.

Az optimális megoldás, ha a tarló beforgatásával egy menetben juttatjuk ki a Phylazonitot.

A baktériumok fagypont körüli külső hőmérsékletig „végzik dolgukat”, és a hidegeket „nyugvó” állapotban vészelik át.

Tavasszal a földeken a felmelegedéssel egy időben beindul a mikrobiális élet.

A talaj állapota még lehet, hogy nem engedi meg az erőgépek használatát vagy a trágyázást, de az előző ősszel kijuttatott baktériumtrágya már nagy hatásfokon „dolgozik”.

Melyik tarlóra mennyi Phylazonitot használjunk?

A leírtaknál nagyobb mennyiség használata növeli a talajélet hatékonyságát, a humuszképzési folyamatot, a növények tápanyagellátását.

A megváltozott időjárási és talajtani viszonyokhoz (szárazság, belvíz, kimerült földek), valamint a fokozódó elvárásokhoz (egyre nagyobb termésigény, csökkenő ráfordítások) a talajtáplálásnak is alkalmazkodnia kell.

Ez az alkalmazkodás azonban előnyére válhat a mezőgazdaságnak, hiszen jobb minőségű lesz a talaj, miközben csökken a káros hatású műtrágyák bevitele.

A változó körülmények kiszolgálásához és a nagyobb terméshozam eléréséhez megfelelő talajtáplálásra, vagyis baktériumtrágyára van szükség.

A Phylazonit baktériumtrágya beforgatásával a jövőnket alapozzuk meg!

A Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.-ben 2010 tavaszán 3.200 ha-on kezdték el a tarlók kezelését Phylazonit baktériumtrágyákkal.

A tarlókezelést követő ásványi nitrogén vizsgálatok meglepő eredményt hoztak: borsótarló esetében közel négyszer annyi, silókukorica-tarló esetén kétszer annyi volt az ásványi nitrogén szint a Phyalzonittal kezelt területen (60-64 kg/ha, illetve 32-34 kg/ha), mint a kezeletlenen (16-18 kg/ha).