Baktériumtrágyák szakszerű kijuttatása

A ma Magyarországon elterjedt baktériumkészítmények több baktériumtörzs élő egyedeit tartalmazzák, nem véletlenül. A talajlakó baktériumok élettani folyamataik során fejtik ki jótékony hatásukat, ezért nem csupán ajánlatos, hanem elengedhetetlen, hogy a gyártástól a kijuttatásig, és a talajba való bedolgozásukig életben is maradjanak.

Gyártás

Az egyik leglényegesebb követelmény, hogy a készítmény élő baktériumokat tartalmazzon, mert csak ezek képesek a légköri nitrogén megkötésére, a kötött állapotban levő foszfor és kálium feltárására, a talajban található növényi maradványok lebontására. Az élő szervezetek viszont légzést folytatnak, amihez oxigénre van szükségük, a folyamat során pedig szén-dioxid szabadul fel. Egy zárt flakonban a rendelkezésre álló oxigén mennyisége véges, és a keletkező széndioxid sem távozhat.

A készítményben található baktériumok igényei ezért speciális követelményeket támasztanak a gyártóval szemben. Olyan záró kupakot, amelyen keresztül a gázcsere biztosított, és annyi tápanyagot a közegben, amely biztosítja a baktériumok túlélését a gyárból való kikerülés és a talajba juttatás között. Természetesen célszerű kihasználni a gyártók és kiszállítók logisztikai hátterét. A folyamat összehangolható a gyártó, a forgalmazó és a felhasználó között, a felhasználás pontos idejét ismerve, a baktériumkészítmény akár a gyártást követő napon kiszállítható és a talajba juttatható.

Tárolás, kezelés

Ha valamiért mégsem megoldható a baktériumtrágya azonnali felhasználása, néhány szempontot érdemes betartani a tárolásakor. A baktériumok lélegzése miatt ne tárolja a baktériumtrágyákat zárt, oxigénhiányos helyen. A tárolás során a baktériumtrágya flakonját még pár órára sem szabad a tűző napon hagyni, mindig naptól (UV fénytől) védett helyen kell tartani. Kerülni kell a baktériumkészítmény magas hőmérsékleten történő tárolását is.

Nem kell aggódni viszont a baktériumok mechanikai károsodása miatt (ez érvényes a kijuttatásra is). A gyártó által biztosított vizes közegben semmilyen mechanikai sérülésnek nincsenek kitéve.

Kényes kérdés viszont a készítményekben lévő baktériumtörzsek mennyisége. Vannak fejlesztők, akik abban látják készítményeik versenyképesebbé tételének lehetőségét, hogy növelik a baktériumtörzsek számát. Az összehasonlító kísérletek nem igazolják ezt a fejlesztési irányt. Ha egy egyliteres flakonban pl. hétfajta baktérium van, amelyek egymás konkurensei a tápanyag- és oxigénfelhasználás terén is, a végeredmény óhatatlanul gyors elhalás. A másik lehetséges irány, hogy egy-két baktérium van a készítményben, de a számukat sokszorosra növelik, azért, hogy töményebben jobban szállíthatók és kezelhetők legyenek. A hatás megegyezik az előbb leírtakkal, a baktériumok rövid időn belül elpusztulnak. Érdemes a nagy, levegőző kannában kínált, és a hektáronként kijuttatandó mennyiségként is legalább 10-20 litert megadó termékek közül választani. Képzeljünk el mondjuk két egyforma zárt tyúkólat! Mindegyikbe ugyanannyi vizet és darát teszünk. Az egyikbe 16, a másikba 64 tyúkot. Nem kérdés, melyikben fog tovább élni az állomány. Ez a helyzet a baktériumokkal is, nem lehet akármennyit összezsúfolni egységnyi térfogaton.

Előkészítés

A folyékony baktériumtrágyák kijuttatása többféle időpontban és több módon illeszthető a termelési technológiába. De van néhány általános érvényű szabály, melyek megsértése a baktériumtrágyák hatékonyságának csökkenéséhez vezet.

Soha nem szabad klóros csapvízzel hígítani a baktériumkészítményeket! A klór ugyanis, hogy fertőtlenítő – vagyis baktériumölő – hatású. Ha semmiképpen nem megoldható a klórmentes víz használata, akkor a baktériumtrágya hozzáadása előtt pár órán keresztül hagyjuk állni a csapvizet!

Több baktériumkészítmény is keverhető a forgalomban levő gyomirtókkal, növényvédő szerekkel, talajfertőtlenítőkkel. Ha azonban folyékony műtrágyákkal keverjük az anyagot, előzetesen mindenképpen ellenőrizzük a műtrágya savasságát, 7,5-es pH fölötti anyagot ne keverjünk a baktériumtrágyához. Baktériumölő hatású szerrel együtt soha ne alkalmazzuk őket.

Kijuttatás

Ma már optimálisan működő eszközök állnak rendelkezésre a baktériumtrágya kijuttatására is, több baktériumtrágya-gyártó is forgalmaz speciálisan a készítmény kijuttatásához tervezett szerkezeteket. Ezek hígítás nélkül, optimális adagolással, a megfelelő helyre juttatják ki a készítményt, legyen szó magágyelőkészítésről, vetésről, sorközművelésről, tarlókezelésről vagy ültetvénytelepítésről. Időjárástól függetlenül ugyanolyan hatásfokkal, garantáltan sérülésmentesen tudják a talajba juttatni a baktériumokat.

A szakszerű kijuttatás jutalma

A baktériumtrágyázás legnagyobb előnye a többi tápanyag-utánpótlási módszerrel szemben az, hogy folyamatos tápanyagellátást biztosít. A növények fiziológiai igényének figyelembe vételével végzett tápanyag-utánpótlásnak főként technológiai akadályai vannak, ezért a „feltöltő” típusú műtrágyázás vált általánossá. Igyekszünk annyi tápanyagot juttatni a talajba, amennyi a termesztett növényeink igényét kielégíti. A túlzott műtrágyázás azzal a veszéllyel járhat, hogy a tápanyagok már nem képesek a talajkolloidok töltéshelyein kötődni, a felesleg kimosódik, a növények számára felvehetetlen lesz.

Üzemanyag-megtakarítás

A baktériumtrágyázásnak van még egy „mellékhatása”, melyet meg kell említenünk a kijuttatási technológiák tárgyalásakor. Ez pedig az erőgépek üzemanyag-fogyasztásának csökkenése. Ez már az első kezelés utáni évben megmutatkozik, viszont a második évtől olyan mértékűvé válik, amellyel érdemes számolni. Akár olyan üzemanyagfogyasztás-csökkenés is elérhető, amely önmagában gazdaságossá teszi a baktériumtrágyák használatát.