Bálagyűjtés szögletes nagybálakészítéssel egy menetben

Cikkünkben a szögletes nagybálázókhoz kapcsolható bálagyűjtőket gyűjtöttük egy csokorba, konstrukciós megoldásaik és működésük szempontjából.

A bálázást követő bálagyűjtés, rakodás és elszállítás egy igen szervezésigényes feladat. Mindenki arra törekszik, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, kevés munkamenettel kerüljön le a bála a táblákról. Napjainkban már a szögletes nagybálák táblaszélre, vagy egy vonalba, csoportokba gyűjtésére számtalan traktorvontatású bálagyűjtőkocsi elérhető. Viszont ezekkel külön munkamenetben kell a bálákat összecsoportosítani. Az egyre növekvő logisztikai és anyagmozgatási költségek mellett növekszik az igény a bálázással egy menetben történő bálacsoportokba gyűjtésre. Alapvetően három különböző megoldást különböztetünk meg a szögletes nagybálázóhoz kapcsolt bálagyűjtés technikai megoldásait illetően.

Három megoldás

Az egyik és egyben a legritkább megoldás a bálázóba integrált bálagyújtő. Ilyenre itthon és a nemzetközi piacon is szinte egyetlen bálázónál láttunk példát, amely az 1986-ban bemutatott Welger Delta 5000 volt, melyből a 80-as évek végén hazánkban is szép számmal munkába állt. Ennek a bálázónak már a méretén is látszott, hogy a bálaformázó csatorna után került beépítésre a szögletes bálákat, függőlegesen 2-es vagy 3-as csoportokba összeállító, automatikus működésű bálagyűjtő. A második széles körben elterjedt válfaj a bálázó után kapcsolt, saját, önbeálló járókerékre támaszkodó, a bálákat vízszintesen, egymás mellé csoportosító, kiegészítő bálagyűjtő kocsi. Ezekben is megkülönböztetünk csak az adott típushoz adaptálható és univerzálisan minden szögletes nagybálázó típushoz kapcsolható változatokat.

A legkorábbi és egyben a mai napig széles körben ismert és alkalmazott konstrukciós megoldás az 1978-ban, a Hessston-4800 premierjével együtt bemutatott, Hesston-4820 bálagyűjtőnél alkalmazott technika, amely vízszintesen egymás mellé csoportosítja a bálákat. Lényegében egy gyűjtőasztal jellegű szerkezetre érkezik a bálacsatornából a bála. Itt mechanikus nyomásérzékelős kapcsolószerkezetek segítségével jön működésbe a hidraulikus munkahengerrel mozgatott – az érkező bálával párhuzamos – oldalra eltoló kar, amely a bal-jobboldalon található gyűjtőasztalra tolja ki a bálákat. Az ilyen bálagyűjtőkkel kezdetben kettes, vagy hármas csoportokba lehetett egymás mell gyűjteni a bálákat és a gyűjtőkocsi asztalainak hatra billentésével a tarlóra helyezni. Később megjelent a 4720-as típusa, amely már 5 bálából álló csoportok létrehozására is képes volt.

A tengerentúli Hesston volt az úttörő, a szögletes nagybálázóhoz kapcsolható bálagyűjtők bevezetése terén (fotó: hesston.com)

A Krone bálagyűjtője, ürítés közben (fotó: landmaschinen.krone.de)

A Krone által három éve kifejlesztett, a BiG-Pack szögletes nagybálázóihoz kapcsolható bálagyűjtőkocsi is a fentebb már említett hidraulikusan oldalra toló karral mozgatja a bálákat, de ez a konstrukció a mai kor követelményeinek megfelelően már vezérlésben és a bálák ürítése szempontjából is sokkal korszerűbb. A bálagyűjtő működése CCI 1200 színes kijelzős terminálon keresztül folyamatosan nyomon követhető, de kamerarendszer segítségével külön monitoron is kontrolálható. A bálagyűjtő a fentebb már ismertetett asztalbillentéses megoldás helyett egy keresztben a gyűjtőasztal teljes szélességben végig húzódó, hidraulikusan mozgatott letolókar segítségével tolja hátrafelé az összegyűjtött bálákat, amelyek görgővel kiegészített, rövid lejtős rámpán keresztül csúsznak le a talajra. A bálagyűjtővel kettő-, három- vagy akár négydarabos csoportokba gyűjthető a bálázóból érkező szögletes nagybála.

A Krone bálagyűjtőjéhez teljesen hasonló elvet követ a CASE-IH idén, a tengerentúlon bemutatott bálagyűjtő kocsija, mely a CASE-IH LB szögletes nagybálázó szériához kapcsolható. Ennél a konstrukciónál viszont lehetőség van 5 darab szögletes nagybála egymás mellé gyűjtésére.

Észak-Amerikában számos, speciálisan a szögletes nagybálázók után kapcsolható bálagyűjtőkre szakososodott gépgyártó kínál hasonló eszközöket. Ezeknél a különböző bálaméretekhez igazított bálagyűjtők válaszhatók, de az adott méreten belül többféle szögletes bálázóhoz csatlakoztathatjuk. Manapság már szinte mindegyik elektronikusan vezérelhető, hidraulikus egységgel rendelkezik.

A bálagyűjtők harmadik csoportja a bálákat vertikálisan, függőlegesen egymásra helyezve csoportosító bálagyűjtők.

Ezeknek az egyik jellegzetes tengerentúli képviselője, az észak-amerikai PhiBer VS széria, amelynek egyik tagját a CASE IH saját kínálatában, saját márkanévvel is kínálja azon a kontinensen, az LB szögletes nagybálázóihoz. Ezek a konstrukciók szintén a bálacsatorna végéhez vannak fixen csatlakoztatva, és az onnan kiérkező bálák egy görgős padra érkeznek, amelynek végén egy hidraulikusan nyitható-zárható határoló ajtó állítja meg a mozgó bálát. A bálák megfogását és emelését két oldalról hidraulikusan mozgatott bálamegfogó mechanizmus végzi, ez rögzíti és emeli fel bálákat annyira, hogy a következő érkező bála alá tudjon érkezni a megemeltnek. Miután ez megtörténik, az emelt bálát ráhelyezi az alatta lévőre, és az emelőrendszer visszatér az kiindulási helyzetébe, majd a legalsó bálát megfogva ismét végre hajtja az emelést, illetve a ráhelyezést az újonnan érkezett bálára, mind addig, amíg a kívánt számú, függőleges bálacsoport létre nem jön. Ekkor a hátsó hidraulikusan nyitható határoló ajtó kinyílik, és a bálacsoport a gyűjtő alján lévő görgősoron kigurulva a talajra kerül. A bálagyűjtő alátámasztó kerekei önbeállók így a táblavégi kanyarodást jól követik.

Hasonló konstrukciós megoldással működik az egyetlen európai kivitel is, a hazánkban is többször bemutatott QUADRO PAC V (5) bálázóhoz kapcsolható, függőleges bálagyűjtő. A német TST Technische Systeme GmbH. fejlesztése annyiban különbözik a tengerentúli versenytársaitól, hogy teljesen vontatott kialakítású, így távolabb van a bálacsatornától, és hosszabb görgősoron érkezik a bála a gyűjtőbe. Amikor a kívánt darabszámú bálacsoport létrejött, az automatika kioldja a hátsó zárókeretet, és a görgős rámpa egyik végét leeresztve kigurul a talajra. Bonyolult gép, és komoly hidraulikus kiszolgálást igényel, viszont bálaméretben igen univerzális. Szélességben 120-135 cm, míg magasságban 70-150 cm, bálahosszban pedig 1,8-2,5 méter méretű bálákat képes kezelni, és mérettől függően maximum 4-5 darabos csoportokat képes készíteni.

A Meijer Holland talán a legegyszerűbb, vertikális megoldású

A CASE IH VS 1206 vertikális rendszerű bálagyűjtő, a gyártó tengerentúlikínálatának része (fotó: caseih.com)

A QUADRO PAC V európai gyártású vontatott, függőleges rendszerűbálagyűjtő (fotó: quadropac.de)

„Flintstone” fantázianevű bálagyűjtője, bár csak kettes csoportokba tudja a bálákat gyűjteni. Ez is vontatott megoldású, három járókeréken gurul a bálázó után, de nélkülöz minden hidraulikus működtetést. A bálacsatornából itt is hosszú összekötő csúszdán érkezik át a bála a bálagyűjtő görgős rámpájához, amelynek a bálacsatorna felőli végét ekkor egy erős spirálrugópár felfelé tart fenn, így egy erős szögben lejt hátra felé a rámpa. A bála végiggurul a görgőkön, amelyet egy határoló keret állít meg a rámpa végén, és a bála súlyánál fogva az egész rámpa vízszintes helyzetbe, a gyűjtő aljába kerül. Így szabad az út a második bálának, amely már az első bála fölé csúszva érkezik. Amikor végig ér a második bála is, a megváltozott súlypont miatt az egész bálacsoport megbillen, és hátrafelé legurul a görgős rámpáról a talajra. Hasonlóan egyszerű működésű szerkezet volt a Franciaországban gyártott, Fiatagri-Hesston 4600 típusú közepes méretű, szögletes nagybálázó, bálagyűjtője. A 80-as évek végétől gyártott bálázóhoz gyárilag lehetett rendelni a bálázó bálacsatornája végéhez rögzített, két bála egybegyűjtésére alkalmas bálagyűjtőt, amelyet utána – más márkanév alatt – a bálázóval együtt közel egy évtizeden keresztül kínáltak. A Claas, a Quadrant 4000 típusú bálázójához szintén hasonló működésű, kétbálás, Duo Pack elnevezésű, egyszerű bálagyűjtőt kínál jelenleg is.

A Meijer Holland Flintstone bálagyűjtője, a legegyszerűbb a piacon(fotó: meijerholland.nl)

A CLAAS QUADRANT 4000 szögletes nagybálázó, DUO PACK bálagyűjtővel kiegészítve (fotó: claas.de)

Összefoglalás

A legjobban akkor tudjuk a bálagyűjtőkkel végzett munka hatékonyságát tovább növelni, ha a szállítójárművek megrakodását végző rakodógépet, a bálacsoportok méretéhez és elrendezéséhez igazodó bálamegfogó villával tudjuk felszerelni. Néhány esetben maga a bálagyűjtő gyártó kínál a különböző méretű bálacsoportokhoz alkalmazható bálamegfogó villákat, amellyel egyben mozgatható és rakodható a létrehozott bálacsoport. A bálázó+bálagyűjtővel kialakított bálázási-bálakezelési technológiával jelentősen csökkenthetjük a bálázás, bálagyűjtés, rakodás és elszállítás munkamenetszámát, költségeit, illetve a ráfordított üzemidőt. Megkímélhetjük a talajunkat a több munkamenet okozta káros talajnyomástól.

Farkas Imre