Baromfi-specifikus probiotikumok keltetői alkalmazása napos baromfiban

Borítókép
Baromfi-specifikus probiotikumok keltetői alkalmazása napos baromfiban

Természetes körülmények között a társult mikroflóra horizontálisan átjut a tyúkból a csibékbe. A modern baromfi rendszerekben azonban a jótékony baktériumok ritkán kolonizálódnak a bélben a keltetéskor, mivel a bio-biztonsági követelmények biztosítják a keltető kamra érintetlen környezetét. A bél kolonizációja ezért a környezettől függ a keltető kamra elhagyása után.

A naposcsibe bélrendszere egy érintetlen hely, amely ideális a kórokozók elszaporodásához, ugyanis ekkor a csirke immunrendszere még nem képes reagálni a támadásokra. Továbbá a kiegyensúlyozott bélmikroflóra nélkül a bélhám szövete sem alakul ki megfelelően, amely befolyásolja az egész immunrendszer aktiválódását és érését.

A mikroflóra korai fejlődése

A frissen kikelt csibék bélkolonizációja az immunrendszer és az emésztőrendszer fejlődésének kritikus periódusában történik, és a csibe életének első 21 napja döntő fontosságú a madár mikroflórájának fejlődéséhez, amely a keltetés utáni azonnali kolonizációval kezdődik. Az első 7-14 napon belül a mikrobák gyorsan cserélődnek, a kötőhelyeket biztosító bélhámsejtek cserélődésének köszönhetően, ez az első héten elengedhetetlen a bél megfelelő érési folyamatához. A Wageningen Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az antibiotikumokkal nem kezelt csibék bélrendszere a 14. napon rendelkezett kifejlett bélszövetekkel, immunválasszal és a vérérhálózattal, melyek az ideális bélegészség mutatói. Ugyanakkor az antibiotikumokkal kezelt csibék immunrendszerében és anyagcsere-folyamataiban részt vevő gének alulszabályozottak voltak, ami a sejt közvetített immunitás kialakulásának késésére utal. Mivel az érés szempontjából döntő fontosságú folyamatok az első héten zajlanak, az érés közvetlenül az immunrendszer mikrobioták által vezérelt programozásához kapcsolódik. A 14-21. napon a felső bélszakaszokban kialakulnak a meghatározott baktériumpopulációk, ugyanakkor a vakbélben a hangsúlyos baktériumok feldúsulása és stabilizálása 30 nap elteltével következik be.


1. ábra: PoultryStar® keltetői alkalmazása, folytatva a takarmányban a pre-starter fázis alatt (1-9 nap). Mindkét csoportban 116,100 madár volt.

Az első baktériumok jelentősége a csibék bélrendszerében

A bél mikroflórája hatással van a bél morfológiájára, a hatékony tápanyag-felszívódásra és az immunválaszra. Részt vesz továbbá a bél megbetegedéseinek szabályozásában is, a kórokozókkal szembeni kolonizáció segítésével (kompetitív gátlás). A Lactobacillusok, az Enterococcusok és a Pediococcusok elengedhetetlenek a bél fejlődéséhez, a Bifidobacteriumok pedig a legfontosabbak az immunrendszer aktiválásához.

A Lactobacillusok a bél egészségének egyik fő mozgatórugói. Baromfi esetében a Lactobacillus reuteri segíti az emésztőrendszer felső traktusának védekezését a takarmányban lévő kórokozókkal szemben. Az Enterococcus faeciumot, gyakran a bélrendszer harcosainak nevezik, mivel ezek védik a vékonybelet a patogén behatolástól bizonyos metabolitok kiválasztásával, amelyek ugyanakkor lehetővé teszik más hasznos baktériumok fejlődését. Semlegesítik az olyan kórokozókat, mint a Clostridium perfringes vagy az E. coli, valamint a belső vajsav-termelődés elősegíti a kokcidiózis és egyéb kórokok által károsodott sejtek regenerálódását. Egyéb Lactobacillusok és Pediococcusok telepeket hozhatnak létre a vakbélben, ahol állandó versenyben állnak az élettérért, mivel ez ideális környezet az opportunista és potenciálisan patogén baktériumfajok megtelepedéséhez. A vakbélben élő hasznos baktériumok képesek kiszorítani a kórokozókat, mint például a Campylobacterek és Salmonellák, mivel tejsavat és más rövid szénláncú zsírsavat (propion-, vaj- és hangyasav) termelnek. Ezért rögtön a keltetés után a meghatározott hasznos törzsek betelepítése a bélrendszerbe pozitívan befolyásolja a bél szerkezetét és gátló funkcióját, ami előnyös a madár teljes élettartama alatt.

A baktériumflóra korai stabilizálása és az immunrendszer aktiválása

A naposcsibék immunrendszerének aktiválása versenyfutás az idővel. A madár immunrendszerének aktiválása, fejlődése és érése nagymértékben függ a mikroflóra megoszlásától. A Bifidobaktériumok nélkülözhetetlenek az immunrendszer bevésődési folyamataihoz és gyors reakciójához. Ezek elsőként kolonizálják a bélrendszert, de a csoport tagjai nagyon érzékenyek az antibiotikumokra és a környezeti hatásokra, így proliferációjuk a közeli jótékony baktériumokkal való szinergizmusuktól függ. A Bifidobacterium animalis szoros kapcsolatban van a Peyer-plakkokkal, egyes törzsek rést találnak a csípőbélben, ahol az M-sejtekkel való kölcsönhatás révén elősegítik a madár immunrendszerének aktiválását. Serkentik a specifikus IgA kiválasztását, és fokozzák a vakcinákra adott immunválaszt, lehetővé téve a madaraknak, hogy természetes módon megbirkózzanak a patogén nyomással. Ezek a baktériumok elősegítik a gyulladáscsökkentő citokinek, például IL-10 és egyéb molekulák felszabadítását.

A keltetői gél-csepp adagolás előnye a spray rendszerhez képest

A vakcinákat, probiotikumokat és egyéb folyékony adalékanyagokat a keltetőkben hagyományosan sprayrendszerekkel adagolják. Az antibiotikum-felhasználás korlátozása révén a baromfitartásban ezek a módszerek lehetővé tették, hogy a keltetés után azonnal vakcinát juttassunk ki, ami elengedhetetlen a madarak immunrendszerének stimulálásához. Ennek az alkalmazási módnak a hátránya azonban, hogy a víz eláztatja a fiatal madár tollazatát, ezáltal stresszt okozva. A madarak vízzel történő permetezése akár 4°C-kal csökkenti a madár hőmérsékletét. Tény az is, hogy az alkalmazott probiotikum vagy vakcina közel felét a levegőbe spriccelik, ami nem jut el a csibékhez. A gélcsepp-adagoló alkalmazásával a probiotikumok vesztesége csökken, valamint a cseppek biztosítják az egyenletesebb adagolást, így ez egy hatékonyabb módszer. A cseppek rátapadnak a tollakra, és a csibékben csipegetési reflexet váltanak ki. Ez természetes ösztön, amely minimálisra csökkenti a vakcinázás utáni stresszt, és stimulálja a korai takarmányfelvételt, miközben a bélrendszert speciális hasznos baktériumokkal telepítjük be, hogy az élet első napjaiban azt erősítsük.


2. ábra. PoultryStar® Sol adagolása az 1., 2. és 3. napon. A Salmonella Enteritidis (SE) átlagos mennyisége (CFU Log10) a vakbélben. A Salmonella szennyezettséget az 5., 7. és 10. napom vizsgálták.

Szimbiotikus termékek keltetői adagolása

Amennyiben a keltetőben egy gél-cseppet képző, gondosan kiválasztott probiotikus törzseket és velük szinergikus hatásban lévő prebiotikus inulint (fruktooligoszacharid származék) tartalmazó terméket adagolunk, szelektíven stimulálhatjuk a hasznos baktériumokat a „bifidogén hatás” révén. A keltetői adagolás után ivóvízben és takarmányokban való további alkalmazással a baromfitartásban maximalizálható az állomány teljesítménye, ami nagyobb súlyokat, alacsonyabb elhullást, egységesebb állományt és jobb takarmány értékesítést eredményez.

A vizsgálatok szerint a 7. napon az elhullás jelentősen csökkent (51%-kal), valamint a teljes ciklusban, a 48. napon 17%-kal kevesebb volt a kontrollhoz képest (1. ábra). Az átlagos testtömeg 11 grammal magasabb volt a 7. napon és 40 grammal a vágásnál. A takarmányértékesítés (FCR) is 3 ponttal jobb volt a 48 napos termelési ciklusban.

Ugyanakkor két Salmonella enterica szv. Enteritidis (SE) terheléssel végzett kísérletben egy baromfi-specifikus szimbiotikum 1-3. napon vízben való korai alkalmazása megvédte a madarakat a Salmonellák kolonizációjától (2. ábra).

A fenti eredmények azt mutatják, hogy a bélrendszer jótékony baktériumokkal való hatékony korai kolonizációja stimulálja a madár immunrendszerének fejlődését és érését, javítva a naposcsibék életképességét és általános minőségét. A naposcsibe minősége jelentősen hozzájárul a baromfitermelés sikerességéhez, ezért elengedhetetlen, hogy a madaraknak a legmegfelelőbb elindulást biztosítsuk közvetlenül a keltetés után.

Luis Valenzuela

MScProduct Manager, BIOMIN GmbH

Tartalom közti banner a cikk végére
no