Baromfi termékek a magyar agrár-külkereskedelemben (2012)

Baromfi termékek a magyar agrár-külkereskedelemben (2012)

 

A külkereskedelmi statisztika széles termékkört illeszt a baromfi ágazat külkereskedelmi tevékenységének leírásához. Az élő baromfi, a baromfihús és vágási melléktermékei, valamint a belsőségeken túl számba veszi a tenyésztojás és az étkezési tojás, a toll, illetve a pehely termékek külkereskedelmi forgalmát is.

A rendelkezésre álló előzetes statisztikai adatokból az ágazat elmúlt kétévi kiviteli jellemzői nyomon követhetők.

Exportszerkezet és növekedési erély a baromfi termékek kivitelében (ezer euróban)

 

 

Megnevezés HS-kód 2011 2012 Változás (%)
Élő baromfi 0105 37.159 47.630 128,2
Baromfihús, belsőség, vágási melléktermékek 0207 478.207 500.755 104,7
Tenyésztojás 0407 35.034 40.976 117,0
Tojás, héj nélkül 646 1355 209,7
Toll, pehely 0408 46.397 56.907 122,7
Összesen 596.797 646.268 108,3
Részarány a teljes kivitelhez viszonyítva 8,3% 8,0%

 

 

Első pillanatban talán meglepőnek tűnhet, hogy a rendkívül intenzív piacbővülésről árulkodó adatsorokból végül is csak mindössze 8,3%-os átlagos baromfi ágazati exportnövekmény alakul ki.

Az ördög itt is a részletekben bújik meg.

Annak ellenére ugyanis, hogy az élő baromfi (28,2%)-, a tenyésztojás (17%), a toll- és a pehelykivitel (22,7%), nem is beszélve az étkezési tojásexportról (209,7%) bőven átlag feletti növekményeket mutat, a 4,7%-kal bővülő baromfihús, belsőség és vágási melléktermékek túlsúlyosak a baromfiágazati kivitelben.

A teljes baromfiexport 77,5%-át ez utóbbi termék együttese adja, így az átlagos növekedési ütemet úgymond lehúzza.

A 2012-es év másik, már említett sajátossága, nevezetesen az aszály miatti gabonaár robbanás a viszonyítási alapot is torzította.

A magas gabonaár tehát nem csak a termelési költségeket emelte, hanem az exportárbevételi arányokat is átrendezte.

Ennek következtében a relatíve alacsonyabb baromfi kiviteli növekmény nagyobb mennyiségi kivitelt takar.

Olyannyira árnyalt a kép, hogy míg példának okáért búzából éves szinten, 13,3%-os exportérték növekmény mellett az exportmennyiség csak 6,5%-kal nőtt, addig baromfihúsból, vágási melléktermékekből és belsőségekből az exportérték ugyan csak 4,7%-kal emelkedett, de az exportra kerülő mennyiség 9,7%-kal emelkedett.

Pozitívumként értékelhető az is, hogy a baromfi termékek kivitelében rendkívül magas a feldolgozott termékek aránya.

Mind 2011-ben, mind 2012-ben javuló feldolgozottsági fokról beszélhetünk.

Ha a kivitel szerkezetének alakulásáról a viszonyszámok alapján kívánnánk értékítéletet alkotni, akkor arra a következtetésre juthatnánk, hogy a 2011-es 80%-os baromfihús és vágási melléktermékek, valamint belsőségek baromfiexporton belüli részaránya 2012-ben 77,5%-ra csökkent.

A valóságban azonban mintegy 22,5 millió eurós többletexport jellemezte 2012-ben ezt a termékcsoportot.

A 2,5%-os feldolgozottsági részarány csökkenés tehát csak látszólagos, mivel az 50 millió euróval növekvő baromfiágazati kivitel közel felét a hozzáadott érték növekedését eredményező baromfihús termékcsoport adta.

Baromfitermék kivitel szerkezeti elmozdulása (%-ban)

 

 

Export

2011 2012

Változás (2012/2011)
Élő baromfi 6,2 7,4 + 1,2
Baromfihús 80,1 77,5 – 2,6
Tenyésztojás 5,9 6,3 + 0,4
Toll 7,8 8,8 + 1,0
Összesen 100,0 100,0

 

A viszonyszámok szerinti szerkezeti elmozdulás tehát a baromfihús és vágási melléktermékek, valamint a belsőségek kárára történt, holott az abszolút számok alapján egyértelmű, hogy számottevően, mintegy 22,5 millió euróval nőtt a baromfihús és a kapcsolódó feldolgozott termékkör 2012 évi kivitele.

 

Export és import alakulása

A baromfi termékpálya kiemelkedően jó export-import szaldóképző hírében áll, amit az is alátámaszt, hogy a termékpálya például 2011-ben összességében mintegy 5,7-szer nagyobb exportot bonyolított, mint a termékcsoport importja. A 2012-es helyzetet az alábbi adatokkal jellemezhetnénk.

Baromfiágazati export és import alakulása, (2012) (ezer euró)

 

 

Export Import Egyenleg Exporttöbblet
Baromfihús 500.755 60.407 386.472 8,3-szeres
Élő baromfi 47.630 41.224 6.406 1,16-szoros
Madártoll 59.741 18.193 32.489 3,3-szeres
Tenyész tojás 40.976 25.677 15.299 1,6-szeres
Összesen 646.102 145.561 444.036 4,4-szeres

 

Forrás: KSH

Egyes árucsoportok között e tekintetben karakteres eltérések mutatkoztak 2012-ben is.

Míg például a baromfihús esetében az export 8,3-szor bizonyult nagyobbnak, mint az import, a madártoll esetében pedig 3,3-szeres volt a különbség, addig a tenyésztojás esetében csak 1,6-, az élő baromfi esetében pedig csupán 1,2-szeres volt csak az exporttöbblet.

 

 

Baromfitermékek külkereskedelmi egyenlegképző képességének alakulása

 

 

A baromfitermékek pozitív külkereskedelmi mérlegéhez tehát 2012-ben is a baromfihús és vágási melléktermékek, valamint a belsőségek termékcsoportja járult hozzá a legnagyobb mértékben, ezt követte a madártoll-, és a tenyésztojás kivitel.

A legszerényebb pozitívum az élőbaromfi esetében képződött.

A baromfi termékpálya kiemelkedően jó egyenlegképző erejét mutatja, hogy míg a 2012-es teljes magyar agrár-külkereskedelmi forgalom (12.554 millió euró) 28,8%-ával volt egyenértékű a 3,6 milliárd eurós agrárgazdasági egyenleg, addig a baromfi termékpálya esetében ez a „szaldó-forgalom” arány több mint 56%-os volt.

A baromfi termékpálya különlegessége tehát a feldolgozott termékhányad rendkívül magas aránya, így a szaldó, azaz a külkereskedelmi mérlegtöbblet zömét is feldolgozott termékek adják.

 

Baromfitermékek külkereskedelmének főbb területei

Élő baromfiexport, import

Élő baromfi exportunk fókuszában az európai piac van. Míg 2011-ben az élő baromfi kivitelünk 87%-a, addig 2012-ben 95%-a talált vevőre az európai kontinensen.

Ezen belül meghatározó piac továbbra is az Európai Unió, hiszen a teljes éves élő baromfi, zömmel napos csibe exportunk 70%-a, közel 40%-os piacbővülés mellett az EU belső piacára került.

Különlegessége az élő baromfi kivitelnek, hogy nem a régi, hanem az új tagállamok igényelték 2012-ben is az EU-ba irányuló élő baromfi exportunk zömét, több mint 80%-át.

Kiemelt jelentőségű piacunknak számított az EU-12-ek csoportján belül 2012-ben Románia, ahova 10,4 millió euró értékben szállítottunk élő baromfit, hozzátéve, hogy az EU-ba menő élőbaromfi export mintegy 30%-a a román piacra került.

Jelentős piacnak számított továbbá Csehország 5,5-, Szlovákia 3,5-, Lengyelország 3,3-, és Bulgária is, a maga 2,7- millió euró értékű élő baromfi vásárlásával.

Az EU-15-ök piacaira összességében 6,6 millió euró értékben szállítottunk élő baromfit.

Frekventált piacnak számított ebben a körben Németország 2,4-, Görögország 1,3-, Olaszország 1,0-, és Ausztria 0,9 millió euróhoz közelítő importjával.

Az EU- kívüli európai országokba 31%-kal több élő baromfit szállítottunk 2012-ben.

A mintegy 11,5 millió eurós kivitel fő célpiacát, 42,3%-os piaci részesedéssel itt Ukrajna képezte.

Fontos piacnak számított továbbá 1,4 millió eurós vásárlással Szerbia, 1,3 millió eurós vásárlásával Fehéroroszország és 1,1 millió eurós vásárlással Horvátország.

Afrikában továbbra is lanyha a kereslet a magyar naposcsibe iránt, alig 60%-át vittük a 2011-es exportunknak. Gyengült a kivitelünk az ázsiai piacokon is.

 

A 2011-es 3,8 millió eurós export 2,2 millió euróra csökkent.

Az ázsiai piac fellendülő részpiacának egyedül Üzbegisztán számított, ahol 1,1 millió euróhoz közelítő export árbevételt elérve 32%-kal tudtuk növelni a kivitelt.

Míg a sárga kontinenst elsősorban Algéria, Ghána, Kamerun és Tanzánia jelentette 2012-ben, az ázsiai kapcsolat lényegesen diverzifikáltabb volt.

Ázsiát a piacvezető üzbégeken kívül, napos csibe export tekintetében a kínai, a grúz, a kazah, a kirgiz, a koreai, a nepáli, az örmény, a türkmén és a vietnámi vásárlók képviselték.

Csökkenő exportárbevétel szerint sorba rendezve a legjelentősebb élő baromfi piacainkat grafikusan is érdemes az összefüggéseket bemutatni.

 

 

Néhány kiemelkedően fejlődő célpiacunk (élő baromfi export)

 

Élő baromfi behozatal, 2012

Az élő baromfi behozatal egy év alatt több mint másfélszeresére nőtt és megközelítette a 28,2%-kal bővülő exportárbevételt.

A 2011-évi, 26,8 millió eurós import 2012-ben 41,2 millió euróra nőtt.

Importunk túlnyomó hányada, 98,6%-a Európából, azon belül is elsősorban az EU-27-ek belpiacáról származik.

A régi tagállamok 55-, az újak 45%-kal részesednek az élő baromfi behozatalból.

Ami a régi tagállamokat illeti, a 22,5 millió eurónyi importból Ausztria 7,6-, Nagy-Britannia 6,4-, Németország 4,6-, Franciaország pedig 2,3 millió euróval részesedik.

Az új tagállami körből érkező mintegy 18,1 millió eurónyi import 73%-a Romániából származott.

Ezen kívül számottevő, mintegy 3,8 millió eurónyi import Szlovákiából érkezett, emellett kisebb tételek származtak a cseh és a lengyel piacról is.

Az európai kontinensen kívülről 2012-ben is az USA-ból és Kanadából is vásároltunk napos csibét.

 

Míg az USA-ból származó import 13%-kal bővült, addig a kanadai import többszörösére, az előző évi 14 ezer euróról 389 ezer euróra nőtt.

 

Baromfihús, vágási melléktermékek és belsőségek exportja

Baromfitermék exportunk volumenhordozó termékköréről lévén szó, szükséges előrebocsátani, hogy a termékcsoport exportértéke 2012-ben, 4,7%-os bővülés mellett túllépte az 500 millió eurót.

Az exportmennyiség pedig 9,7%-os bővülés mellett meghaladta a 197 ezer tonnát.

Baromfihús exportunk 91%-át 2012-ben is Európa szívta fel.

Európán belül a teljes termékkör exportjának 81%-a az EU-27-ek piacain talált vevőre, ahol a régi tagállamok exportunkból való részesedése 68-, az új tagállamoké pedig 32%-os volt.

A régi tagállamok között a vezető piac ebben a termékkörben is 85,5 millió euró értékben és 25 ezer tonna nagyságrendben Németország.

A második legjelentősebb vásárlónk 77,4 millió eurós, közel 25 ezer tonnás vásárlásával Ausztria.

Az osztrák piacot a belga (24,3-) és a francia (32,7 millió euró) piac követte.

A britek 19,5-, az olaszok pedig 18 millió euró értékben vásároltak baromfihúst, belsőséget és baromfi melléktermékeket.

Az EU-12-ek (130,5 millió eurós) baromfipiacán belül Románia 43,3 millió eurós, Szlovákia 37,3 millió eurós, Csehország 20,8 millió eurós és Szlovénia 15,8 millió eurós vásárlásával emelkedik ki.

Mindemellett mintegy 8,1 millió euró értékben a lengyel, 3,8 millió euró értékben a bolgár piacra is került magyar baromfihús.

Legintenzívebben ezen piacok közül, 38%-os növekmény mellett a lengyelországi piacunk bővült.

A szlovén piaci exportunk 20,5-, a csehországi kivitel pedig 11%-kal bővült.

 

Az EU-n kívüli európai országokba 50 millió euró értékű (30 ezer tonna) baromfiterméket exportáltunk 2012-ben.

Ezen a csoporton belül Svájc 20,3-, Ukrajna 12,9-, Oroszország pedig 10 millió euró értékben vásárolt baromfihúst és belsőséget.

Ázsiába 39,7 millió euró értékben (8.603 tonna mennyiségben) exportáltunk baromfitermékeket.

Az ázsiai piac 2012-ben enyhe visszaesést mutatott. A legjelentősebb vásárlónknak, 18 millió eurós export árbevétellel most is Japán bizonyult, jóllehet a kivitel mintegy 10%-os visszaesést mutatott.

A második legjelentősebb piac Hong-Kong (Kína), mintegy 9%-os bővülés mellett 11,3 millió euró értékben vásárolt baromfihúst és melléktermékeket 2012-ben.

Behozatalunk ebben a termékkörben az exportérték alig 10%-át teszi ki, de a mennyiségek tekintetében már 27%-os az importarány.

 

Az ellentmondás látszólagos, mivel az exportértékesítési átlagárunk 2,62 euró/kg, szemben az import 1,06-os fajlagos átlagárával.

Az importban az 1 euró közeli átlagárak eléggé általánosak, ugyanakkor kisebb tételek esetében, minőség és kiszerelés függvényében előfordult 0,13-tól 4 euró/kg-os importár is.

Legjelentősebb baromfihús, belsőség és vágási melléktermék piacaink felvevő képességének alakulása 2012-ben (ezer euróban)

 

 

Export, 2011 Export, 2012 Változás (12/11)
Németország 87.809 85.472 97,3
Ausztria 72.314 77.362 107,0
Románia 43.803 43.292 98,8
Szlovákia 39.648 37.266 94,2
Franciaország 28.643 32.658 114,0
Belgium 30.597 24.290 79,4
Csehország 18.778 20.823 110,9
Svájc 18.172 20.258 111,5
Nagy-Britannia 17.957 19.514 108,7
Olaszország 18.325 17.977 98,1
Japán 19.927 17.950 90,0
Szlovénia 13.100 15.792 120,5
Ukrajna 5.381 12.935 240,4
Hong-Kong, Kína 10.303 11.253 109,2
Oroszország 6.555 10.145 154,8

 

Ázsiába irányuló baromfitermék exportunk közel fele Japánba került.

A másik frekventált ázsiai piacunk pedig Hong-Kong (Kína), ahova az Ázsiába vitt baromfihús exportunk 28%-a került.

 

Baromfihús import

Behozatalunk az 500 millió euró feletti exportérték alig 12%-ával egyenértékű (61,5 millió euró) ebben a termékkörben, de az importmennyiség tekintetében már 31%-os az importarány.

Az ellentmondás látszólagos, mivel az exportértékesítési átlagárunk 2,54 euró/kg, szemben az import 0,98-as fajlagos átlagárával.

Importunk relációs összefüggéseivel kapcsolatban indokolt megemlíteni, hogy alapvető beszerzési forrásunk, már amennyiben az EU-belpiacáról származó termékek nem tartalmaznak távol-keleti, vagy dél-amerikai termékeket, akkor az Európai Unió.

Az EU-15-ök piacairól 38,7-, az EU-12-ek piacairól pedig 21,6 millió euró értékben érkezett baromfihús.

Míg a régi tagállamokból származó baromfihús behozatala, 2011-hez képest enyhén visszaesett, addig az EU-12-ek esetében 38,5%-os növekmény következtében a 2011 évi 15,6-ról, 21,6 millió euróra nőtt a behozatal.

Fő importforrásaink között érdemes megemlíteni Ausztriát, Németországot, Hollandiát és Nagy-Britanniát.

Az import 22%-a az osztrák, 20%-a a lengyel, 15%-a német piacról származott.

 

 

Baromfihús exportpiacaink, csökkenő exportárbevételi sorrendben

 

Tollexport

A tollexportunk, a termelési körülményeinket módszeresen pejoratív színben feltüntető külpiaci kampányok ellenére is folyamatosan bővül.

Míg a kivitel 2010-ben 44,7%-kal, 2011-ben pedig 30%-kal nőtt, addig 2012-ben a tollexport, ha viszonylag szerényebben is, de még így is 22%-kal bővült.

Exportunk ebben a termékkörben is meglehetősen diverzifikált, hiszen az európai mezőny a kiviteli érték mindössze 39%-át köti le, így a mintegy 60%-nyi exportnagyságrend Ázsiára és Amerikára koncentrálódik.

Az európai piacon belül meghatározó az Európai Unió, az USA, a tollexportunk 30%-át kötötte le.

Az EU a tollexportunk szempontjából szinte kizárólag a régi tagországokat jelenti!

EU-beli kivitelünk 95%-a ugyanis 2012-ben is az EU-15-ök piacára került, jelesül 67%-a Németországba, 12-12%-a Dániába és Spanyolországba, és közel 6%-a pedig Olaszországba irányult.

 

Az ázsiai partnerek közül Korea, Japán és Tajvan emelkedik ki.

E három országba került 2012-ben a magyar libatoll és pehely ázsiai piacának mintegy 90%-a. Koreába 6,1-, Tajvanra 5,2-, Japánba pedig 4,9 millió euró értékben szállítottunk tollat.

Toll importunk is számottevő, hiszen 18,2 millió eurós import áll szemben 59,7 millió eurós exporttal.

Sőt a 23%-ot meghaladó behozatali növekmény még egy százalékponttal erősebb növekedési erélyt mutat, mint az exportunk.

Legfőbb beszerzési forrásunk itt is az Európai Unió, hiszen az importnak a 85%-a a Közösségekből származik.

A régi és az új tagállamok fele, fele arányban képviseltetik magukat a tollimportban.

A régi tagállamok közül kiemelkedik ebből a szempontból is Németország, hiszen a 86%-a az EU-15-ökből származó importnak a német piacról származik.

Az EU-12-ek között Románia a legjelentősebb szállítónk. A román piacról származik az adott reláción belül, ennek a termékcsoportnak a 73%-a.

Az EU-n kívüli európai országok között a tollimport esetében a szerb és az ukrán piacot szükséges kiemelni, mivel e két országból származik a kategórián belüli behozatal túlnyomó hányada.