Az elmúlt 50 év a baromfihús-termelés terén hatalmas fejlődést produkált. A termelés nyolcszorosára nőtt, és 2020-ban elérte a közel 122 millió tonnát, ezzel messze a baromfihús a leggyorsabban növekvő állati termék. Az OECD/FAO 2030-ig szóló mezőgazdasági kilátásai szerint a baromfihús-termelés 153 millió tonnára emelkedik. Ázsia, Közép- és Dél-Amerika várhatóan megerősíti pozícióit, míg Észak-Amerika és Európa részesedését veszíti a növekvő termelési volumen ellenére.
Brojlerkarrier
Ez a dinamika elsősorban a csirkehús-termelés jelentős növekedésének köszönhető, amely a teljes termelési mennyiség 85-88%-át tette ki. A fejlődés mögött döntően a hibridizációs technológia elterjedése áll, ami drasztikusan lecsökkentette a brojler vágósúlyig történő felnövekedéséhez szükséges napok számát. A nagy energiatartalmú takarmánykeverékkel jelentősen csökkentették az előállítási költséget, és vonzóvá tette a brojlerhúst a fogyasztók számára, mivel kiskereskedelmi ára jóval alacsonyabb volt, mint a marha- vagy sertéshúsé. A folyamat emlékeztet a tojástermelés felfutására, de alapvető eltérés, hogy az általában egy fedél alá integrált tojásiparral ellentétben a baromfitermelés a bértermesztés ma is domináns szervezeti-működési modell.
Földrészek versenye
A földrészek és országok dinamikája jelentősen eltér. Ázsia hozzájárulása hatalmasat nőtt: az 1970-es 23,8%-ról 2020-ra 62,2%-ra. Közép- és Dél-Amerika is feljött 8,2%-ról 20,2%-ra, s ezzel párhuzamosan Európa és Észak-Amerika részesedése drasztikusan, 30%, illetve 15%-kal esett vissza. országok szintjén néhány érdekesség: az USA meg tudta őrizni vezető pozícióját a csirkehús terén; baromfihús-termelésben Brazília, Kína és több más ázsiai ország (India, Indonézia, Irán) a fő nyertes. Az európai országok, még például Lengyelország is messze lemaradtak, nem szólva az oroszokról. A legnagyobb abszolút növekedést a csirkehús könyvelheti el, míg Ázsiában tovább növekszik a kacsa- és libahústermelés. A pulykahús csak mérsékelt növekedést mutat, Észak-Amerikában és több európai országban akár csökkenhet is az egy főre jutó fogyasztás visszaesése miatt. (Az észak-amerikai és európai pulykaállományokban a madárinfluenza tömeges kitörésének kockázata negatívan hat. A pulykák és tojótyúkok vakcinázása csökkentheti a további járványok kockázatát, de több vezető baromfihús-exportáló országban is erős ellenállás figyelhető meg a kötelező védőoltás ellen, mert tartanak az exportlehetőségeikre gyakorolt negatív hatásoktól.)
…és jött a fordulat
1970 és 2020 között a világ baromfihús-termelése 15,1 millió tonnáról 137 millió tonnára, azaz 807,8%-kal nőtt. Messze ez volt a leggyorsabban növekvő állati termék. A termelés volumene sokkal gyorsabban nőtt 2000-hez képest, mint az előző évtizedekben, s 2000 és 2020 között több mint 68 millió tonnával nőtt. Az elmúlt évtizedek 122 millió tonnás abszolút növekedéséhez Ázsia 42%-kal járult hozzá, ezt követi Közép- és Dél-Amerika (17%), Észak-Amerika (16%) és Európa (14%). A legnagyobb relatív növekedés Közép- és Dél-Amerikában, valamint Ázsiában volt tapasztalható.
A bevezetőben említett, Európa és hazánk számára nem éppen kedvező fordulat előzménye, hogy 1990-ig Európa több baromfihúst állított elő, mint Ázsia. Ám az ott elinduló rendkívüli növekedés révén Ázsia 21%-ot, míg Közép- és Dél-Amerika 12%-ot erősödött. Ezzel szemben Európa csaknem 19%-ot, Észak-Amerika pedig több mint 15%-ot veszített.
(forrás: PoultryWorld)
