BASF Szőlészeti és Borászati Konferencia

A rendezvény célkitűzése az volt, hogy a szakmai előadások során a kollégák áttekintést adjanak arról, mit jelent és hogyan jelenthet még többet a BASF és partnerei számára az integrált gondolkodás a szőlő- és borágazatban, valamint bemutassák, hogy a BASF hogyan tudja segíteni partnereit a döntéshozatalban munkájuk során, hogy mind nagyobb sikereket érhessenek el. Éppen ezért a konferencia témái azok a hozzáadott értékek voltak, amelyek a BASF termékei mögött vannak.

Krasznai Gábor, a BASF Agrodivíziójának vezetője megnyitójában kiemelte, hogy a fejlesztés közös ügy, amiben óriási előrelépést jelent a szakma számára, hogy 2013-tól Magyarország a BASF közép-európai szőlős technológiai fejlesztő központja. Így a BASF kollégái partnereik helyi tapasztalatainak ismeretében dolgozhatnak újításaikon.

Dr. Fűzi István, a BASF fejlesztőmérnöke az utóbbi három év, de leginkább a 2013 tapasztalatait, tanulságait vesézte ki, emellett latolgatta a 2014-es év lisztharmat- és peronoszpóra járványának esélyeit is. Minden szőlősgazdának felhívta a figyelmét, hogy sokkal több helyszíni vizsgálatra van szükség, folyamatosan sok ültetvényben kellene megfigyeléseket végezni. Ezért ajánlja a BASF a szöveges szőlővédelmi előrejelző rendszerét, melyek ezeket a vizsgálatokat és tapasztalatokat is tartalmazzák.

Peronoszpóra járvány esélye 2014-ben

A peronoszpóra esetén a fertőzőanyagot tekintve a lényeg nem az, hogy mennyi darab képződik, hanem, hogy hogyan telel át. Nagyon érzékenyek a nedvességre, ha a nyugalmi időszakukban nincs elég nedvesség a talajban, akkor kiszáradnak és elvesztik a csírázóképességüket. Bármilyen sok van belőlük, mind tönkremegy és nem fog kicsírázni. Tehát ha kedvezőtlen a téli időszak, nem tudnak áttelelni.

Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a fertőzőanyag mennyisége sajnos elegendő volt tavaly ahhoz, hogy peronoszpóra járvány alakuljon ki idén, ráadásul most télen átlagos mennyiségű csapadék hullott, mely segíti a fertőzőanyag áttelelését, viszont volt egy száraz periódus is Szekszárd környékén, november vége és január közepe között, 50 nap alatt mindössze 50 mm csapadék hullott, ez azért csökkentheti a járvány kialakulásának esélyét.

Érdekesség a lisztharmatról

A lisztharmat rajtját az előző évben képződött, majd a tőkéken áttelelt fertőzőanyag mennyisége (alapozás) és a primer fertőzés koraisága (reakcióidő) határozza meg. Ha a rajt erőteljes és gyors, vagyis ha nagy gyakorisággal és a növényfejlettséghez képest korán bekövetkezik a primer fertőzés (hozzávetőlegesen minden második évben), az járványveszélyt jelent, függetlenül attól, hogy a bogyók fogékony időszakában (virágzás kezdetétől számítva kb. 50 nap) milyen lesz az időjárás. Az időjárás ugyanis ebben az időszakban gyakorlatilag minden nap kedvez a lisztharmatfertőzéshez.

A lisztharmat tréfája: tavaly május 18-án Dr. Fűzi István írt egy előrejelzést, miszerint a primer fertőzések tünetei olyan gyengék, hogy nem valószínű 2013-ban járvány, majd a május 30-i előrejelzése mindet felülírt, ugyanis bekövetkezett egy második aszkospórás fertőzési ciklus (ez nem jellemző, hiszen mindig az elő fertőzési ciklus okozza a nagyobb kárt), mégiscsak előfordulhat súlyosabb fertőzés kései bogyófertőzések formájában.

BASF technológia

Hoffmann Péter, a BASF fejlesztőmérnökének előadása a szőlőkben idén várható legnagyobb kihívásokkal foglalkozott. A szőlőlisztharmat- és peronoszpórajárványok kiindulópontja egyaránt a helyben képződött és áttelelt fertőzőanyag. Lényeges különbség azonban, hogy míg a lisztharmatgomba kazmotéciumaiban található aszkospórák gyakorlatilag már ősszel fertőzőképesek, és így a termőtestek tavaszi felnyílásakor azok közvetlenül megbetegíthetik a gazdanövényt, addig a peronoszpóragomba áttelelt oospórái egy átalakulási folyamaton mennek keresztül, melynek egyes lépései más-más környezeti feltételekhez kötöttek. A BASF szőlővédelmi előrejelző rendszere mindkét kórokozó esetében nagy pontossággal képes mutatni azokat az elméleti veszélyhelyzeteket, amikor az elsődleges fertőzések bekövetkezhetnek. Ami a növényvédelmi munkák tervezését illeti, ez az egyik legfontosabb támpont.

Sajnos jósok nem vagyunk, de nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy ha betartjuk a BASF képen látható technológiai javaslatát, ősszel egészséges termést szüretelhetünk.

A rendezvényről készült fotók megtekinthetőek IDE kattintva!

basf bor borászat növénytermesztés növényvédelem szőlészet szőlő