BIOFIL Szárbontási technológia összefüggései a talajok termékenységével

A kukorica és a napraforgó betakarítása után jelentős mennyiségű nagy szárazanyagtartalmú és magasabb lignin tartalmú növényi részek maradnak a szántóföldeken. Meg kell tervezni az aratás utáni talajmunkákat és tarlóápolást, hogy a következő kultúrák megfelelő magágyba kerülhessenek. Márpedig, a jövőt semmi sem alapozhatja meg biztosabban, mint a megfelelő talajállapot. Ennek pedig egyik fontos mutatója a szerves anyagok mennyisége a talajban. Így kérdés sem férhet hozzá, hogy az aratás után a táblákon maradó szármaradványokat vissza kell dolgozni a talajba.

Jelen írásunkban, ennek megfelelően foglalkozzunk egy kicsit azzal, mit is nevezünk szerves anyagnak (1. ábra) és mitől is olyan fontos a talajok szervesanyag tartalma.

1. ábra: a talaj szerver anyagainak jelentősége és funkciói (FAO nyomán)

 talajok legnagyobb mértékben növényi eredetű szerves anyagokat tartalmaznak. A növényi szármaradványok egy része (40-10% szárazanyag tartalom) amely nagyrészt különböző szén (C), kén (S), nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca), magnézium (Mg) vegyületeket tartalmaz. Ezen vegyületek nem pusztán agronómiai, de a talaj termékenységének fenntartása szempontjából is meghatározóak, semmilyen egyéb hatóanyaggal nem, vagy csak kis mértékben pótolhatók. Ennek oka, hogy a szervesanyag bomlása során a talajlakók számára elengedhetetlen táplálék anyagok keletkeznek, a tápelemek raktározásához szükséges, a víz-, hő- és pufferkapacitást meghatározó humuszanyagok, valamint a talajszerkezet kialakulásához szükséges „ragasztóanyagok”. Tehát a szerves anyagok által betöltött funkciók igen összetettek.

A szerves anyagok számos összetevőből állnak, ezeket alapvetően két részre oszthatjuk. Az egyes szerves anyagok különböző részben és arányban, valamint sok köztes, átmeneti szakaszban tartalmaznak egy aktív szerves frakciót (ezek a szerves anyagok várhatóan tovább bomlanak), és a rezisztens vagy stabil szerves anyagok, amelyeket általában humuszként emlegetünk. A különböző szerves anyag frakciók soha nincsenek statikus állapotban: mennyiségük folyamatosan, dinamikusan változik. Ez optimális esetben dinamikus egyensúlyt jelent, azonban sajnos az intenzív művelés hatására ez az egyensúlyi állapot megváltozhat. A talajban megtalálható szerves anyagok összmennyiségét és frakcióinak megoszlását a talaj adott pillanatban mérhető tulajdonságai határozzák meg. Például, egy adott talaj ökoszisztémában a szerves-anyag bomlásának sebességét olyan tulajdonságok határozzák meg, mint a talaj textúrája, a pH, a hőmérséklet, a nedvesség és levegő aránya, az agyagásványok mennyisége és a talajbiológiai aktivitás. Természetesen dinamikus rendszer lévén, ezekre az adottságokra a talajba visszaforgatott szerves anyagok mennyisége is hatással van.

A talaj felszínén lévő szerves anyagok több feladatot is ellátnak, különösen azokban az agronómiailag is meghatározó időszakokban, amikor a talaj felszíne növényborítástól mentes. Ilyen a közvetlen napsugárzástól való védelem, a nedvesség megőrzése, vagy éppen a felszíni lefolyás (a beszivárgás növelése) lehetőségének csökkentése ily módon is akadályozva az erózió kialakulását. A talajban lévő szerves anyagok továbbá gyakorlati szempontból két fontos tulajdonsággal rendelkeznek, egyrészt „folyamatosan megújuló tápanyagtőkét” biztosítanak, másrészt jelentős szerepet töltenek be a talajszerkezet javításában. A stabil szerves frakció (humusz) pedig tápanyagokat adszorbeál, és szolgáltat a növények számára felvehető formában. A természetes ökoszisztémában mindez oly módon történik, hogy az igazodjon a növényi kultúra dinamikusan változó tápelem felvételi sebességéhez.

A fentieknek megfelelően egyértelműen látszik, hogy a szerves anyagok termőtalajaink meghatározó alkotóelemei. Azonban, agronómiai szempontból szükséges, hogy a visszapótolt szerves anyag ne akadályozza a termesztést a későbbiekben, a szerves anyagok aprózódása, a tápanyagok rendelkezésre állása mielőbb megvalósuljon, lehetőség szerint oly módon, hogy az úgynevezett pentozán hatást elkerüljük. A BIOFIL Szárbontó baktérium készítmény segítségével gyors és intenzív lebontást érhetünk el. Mivel a talajkémhatás szempontjából tágtűrésű baktériumtörzsek alkotják, ezért savanyú, lúgos és normál pH-jú talajokon is eredményesen alkalmazható. A BIOFIL Szárbontó nagy kapacitású nitrogénkötő baktériumtörzset tartalmaz, ezért nitrogén kiegészítés nem szükséges a tarló- és szárbontáskor. A készítmény a talajban felszaporodó káros patogén gombákat is eredményesen visszaszorítja.

http://www.terragro.hu