Biogázzal kiváltható a földgáz egy része

Egy 2030-ig szóló, de 2050-ig ívelő Nemzeti Energiastratégiáról hozott országgyűlési határozatot a parlament október elején. Az energiastratégiára azért van szükség – olvasható a határozat bevezetőjében –, mert a magyar gazdaság teljesítőképessége, illetve a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ. Hosszú távú szempontok alapján figyelembe kell venni a jövő nemzedék érdekében a környezet megőrzését, az Európai Unió energiapolitikai törekvéseit és a globális kihívásokat. A parlamenti döntésben kiemelten szerepel a megújuló energiát termelők állami támogatásának ígérete – ám ennek a részletei nem ismertek, egy úgynevezett támogatási rendszerben (METÁR) alakítják ki a jövőben.

Az ország legújabb jelentős biogázos erőművét Szarvason avatták fel, korábban például Pusztahencsén, Jászapátiban és Bicsérden állítottak üzembe 600 kW-1 MW névleges teljesítményt nyújtó létesítményt. Az úgynevezett kis és nagy biogáz-erőművek segítségével településenként 1.000-2.000 lakás energiaigényét elégíthetik ki.

Évente mintegy 40 millió tonna mezőgazdasági hulladék keletkezik az országban, ami az energiaigény jelentős részét biztosíthatná. Pongrácz Péter, a Biogáz Unió elnök-vezérigazgatója hozzáteszi: a jelenlegi biomassza-felhasználás sajnos többnyire a fa égetésére korlátozódik, ami esetenként erdeink illegális kivágásához vezet, ráadásul korszerűtlen és alacsony a hatékonysága. A lehetőségek a kisebb, területi, hulladékot feldolgozó biomassza kiserőművek hálózatában, főként a biogáz hasznosításának növelésében rejlenek. A mezőgazdasági hulladék az egyik legjelentősebb ipari metánforrás, a metán pedig az üvegházhatás egyik fő felelőse. A biomassza feldolgozása során keletkező biogáz gázmotorban történő elégetése után kevesebb metángáz kerül a légkörbe. A feldolgozás mellékterméke egy magas értékű, talajjavító tápanyagokat tartalmazó biogáztrágya, amely mezőgazdasági hasznosítású területen lehetővé teszi a műtrágya helyettesítését.

„Az ágazat helyzetét nem látom túl rózsásnak, hazánkban az elmúlt időkben mintegy 30 biogázüzem épült, illetve készül a korábbi 5-6 mellé” – értékeli az ágazat jelenét Pongrácz Péter. „Támogatás nélkül nem lehet egy biogáz-erőművet gazdaságosan sem felépíteni, sem működtetni. Mi egy új alapokra helyezett, a németországi rendszerhez hasonló, úgynevezett bónuszos megoldást támogatunk. Magyarországon a birtokméretet és az egyéb adottságokat tekintve akár 1.200 biogázüzem is létesülhet, ám jelenlegi viszonyaink között egy mezőgazdasági alapanyagra és hulladékra épülő kisebb biogáz-erőmű nem rendelkezik annyi bevétellel, hogy kifizetődő legyen a fenntartása. Éppen ezért szükség volna akár egyedi ösztönzésre, akár szabályozott keretek közötti támogatásukra. Szeretnénk, ha az állam emelné a zöldáram-átvételi alapárat. Míg a környező országokban 14-16 euro cent feletti a zöld elektromos áram átvételi ára, az olaszok esetében például 29 cent, addig Magyarországon 11 cent. A megújuló energiatermelők előtt jelentős lehetőség nyílna azzal, ha az energetikai ágazat fejlesztését segítő pályázatok jó egy éve zárolt, illetve visszavett forrásaiból ide csoportosítanák át a pénzek akárcsak kisebb töredékét. Érvényesülnének a magyar cégek, hasznot húzhatnának a fejlesztésekből, ha a szerves hulladék-kibocsátók, az állattartó telepek akár egyenként, akár társulva egymással, például az Új Széchenyi Terv hirdetményeire újfent pályázhatnának” – vélekedik a cég elnök-vezérigazgatója.

„A jelenlegi átvételi ár miatt az 500 kW alatti teljesítmény nem rentábilis. Elképzelhető, hogy a támogatási rendszerben helye lenne egy 250 kW teljesítménylépcső bevezetésének – mondja Pongrácz Péter –, de jelenleg a nagyobb üzemek építési lehetőségével sem élünk. Nagyobb számban elsőként a nagyobb üzemek erőműépítését kellene támogatni, fejleszteni, ott előbb várható a befektetés megtérülése. A németek például a feldolgozóipari alapanyagokra támaszkodnak, a magyarok döntően a trágya biogáz-erőművi hasznosítására. Ott 70-30 százalék az energianövény és a trágya aránya, nálunk a fordítottja”.

Évezredek óta bevett gyakorlat Indiában, hogy az egy kis gödörbe bedobált hulladékból nyert gázt energiatermelésre, főzéshez fogják fel. Korunk technikája sem támaszkodik űrkutatási tapasztalatokra, számos elemében egyszerű megoldásokat alkalmaz, bár épít a modern technológiákra, az automatikus folyamatirányító rendszerek nyújtotta lehetőségekre egyaránt.

Biogázüzem telepíthető nagyobb szarvasmarha-, sertés-, baromfitelep mellé, illetve olyan üzem közelébe, ahol jelentős mennyiségű szerves hulladék keletkezik. Gutermuth Miklós megemlíti, többféle biogáz-előállító eljárás ismert, ezek egyike a Biogáz Unió által kínált mesofil technológia, amely 40-42 Celsius fokon üzemel. Egy biogázüzem lényegében híg- és szilárdanyag-adagolóból, fermentorból, utóerjesztőből, végtárolóból és gázmotorból áll.

Egy receptváltással

Egy biogázerőmű működtetése kevésbé függ a környezeti hatásoktól, és miként Gutermuth Miklós rámutat, a biogáz termelésével jelentős földgázigény váltható ki. Hazánk szántó és gyepterületének 10%-os energetikai célú felhasználásából nyert tisztított biogáz felhasználása kiváltaná az ország lakossági fogyasztásának 40, teljes gázfogyasztásának pedig 12%-át. Környezetvédelem és spórolás. Haszna még, hogy enyhíthető az ország kitettsége. Csökkenti a gazdák kiszolgáltatottságát, akik sokat tapasztalva túlélték a mezőgazdaság számos válságát. Hullámozhat a húspiac, visszaeshet a sertéstartás, csökkenhet a tejelő állatok száma, a biogázüzemmel mégis számolhatnak, mert az elektromos áramot és a hőt biztosan el lehet adni. Ha visszaesne egy biogázos gazdaságban például a keletkező trágya mennyisége, egy receptváltással áthidalható a gond, legfeljebb a biogázerőművet más szerves anyaggal működtetik tovább.

biogáz