Fellendülés előtt áll a hazai biogáztermelés, legalábbis a Nemzeti Energiastratégia hosszú távra kiterjedő szándéka alapján. A szerves anyagok és hulladékok energetikai célú hasznosítása csökkenti a vidék kiszolgáltatottságát, enyhítheti a mezőgazdasági termékek hullámzó értékesítéséből fakadó bizonytalanságot. A Biogáz Unió Zrt. szakértői állítják, a biogáz-erőművek üzemeltetése egy kiszámítható, tényleges lehetőség a gazdálkodók számára, mert a zöldenergia-termelés alapanyagai folyamatosan rendelkezésre állnak.
Egy 2030-ig szóló, de 2050-ig ívelő Nemzeti Energiastratégiáról hozott országgyűlési határozatot a parlament október elején.
Az energiastratégiára azért van szükség – olvasható a határozat bevezetőjében –, mert a magyar gazdaság teljesítőképessége, illetve a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ.
Hosszú távú szempontok alapján figyelembe kell venni a jövő nemzedék érdekében a környezet megőrzését, az Európai Unió energiapolitikai törekvéseit és a globális kihívásokat.
A parlamenti döntésben kiemelten szerepel a megújuló energiát termelők állami támogatásának ígérete – ám ennek a részletei nem ismertek, egy úgynevezett támogatási rendszerben (METÁR) alakítják ki a jövőben.
Hulladékból energia
Az ország legújabb jelentős biogázos erőművét Szarvason avatták fel, korábban például Pusztahencsén, Jászapátiban és Bicsérden állítottak üzembe 600 kW-1 MW névleges teljesítményt nyújtó létesítményt.
Az úgynevezett kis és nagy biogáz-erőművek segítségével településenként 1.000-2.000 lakás energiaigényét elégíthetik ki.
„A zöldenergiatermelő-ágazat Európa-szerte erősödik, ezen belül a biogáz termelése és hasznosítása különös fellendülés előtt áll Magyarországon – mondja Szegedi Katalin, a Biogáz Unió Zrt. marketingigazgatója.
Az uniós irányelvek alapján hazánknak 2020-ig a felhasznált energia 14,16 százalékát megújuló forrásokból kell fedeznie, aminek teljesítésére többek között a biomassza felhasználásának növelésével van esélyünk.
A biomassza biogázüzemben történő hasznosítása azért előnyös, mert más alternatív gáznyerési lehetőség a földgáz helyett csak a biogázzal lehetséges.
Biomasszának számít minden, a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból származó termék, valamint az ipari és települési hulladék és maradékanyag biológiailag lebontható része” – fogalmaz Szegedi Katalin.
Egy biogáz kis erőműben egyaránt hasznosul a repce, kukoricaszár, trágya, élelmiszer-hulladék, továbbá az erre a célra termelt energianövények.
Szakértők állítják, hogy egy hektárnyi területen termesztett energianövényből (kukoricasiló, nád, fű, cukorcirok stb.) akár 5.500-600 köbméter metángáz állítható elő.
Évente mintegy 40 millió tonna mezőgazdasági hulladék keletkezik az országban, ami az energiaigény jelentős részét biztosíthatná.
Pongrácz Péter, a Biogáz Unió elnök-vezérigazgatója hozzáteszi: a jelenlegi biomassza-felhasználás sajnos többnyire a fa égetésére korlátozódik, ami esetenként erdeink illegális kivágásához vezet, ráadásul korszerűtlen és alacsony a hatékonysága.
A lehetőségek a kisebb, területi, hulladékot feldolgozó biomassza kis erőművek hálózatában, főként a biogáz hasznosításának növelésében rejlenek.
A mezőgazdasági hulladék az egyik legjelentősebb ipari metánforrás, a metán pedig az üvegházhatás egyik fő felelőse.
A biomassza feldolgozása során keletkező biogáz gázmotorban történő elégetése után kevesebb metángáz kerül a légkörbe.
A feldolgozás mellékterméke egy magas értékű, talajjavító tápanyagokat tartalmazó biogáztrágya, amely mezőgazdasági hasznosítású területen lehetővé teszi a műtrágya helyettesítését.
Elkél az állami támogatás
„A biogáztermelés csak akkor versenyképes a hagyományos energiahordozókkal szemben, ha valamennyi előnyével együtt vizsgáljuk, és a társadalom számára nyújtott előnyökkel arányosan támogatjuk. ” – fogalmaz Gutermuth Miklós, a Biogáz Unió Zrt. vezető gépésze.
„A jelenlegi átvételi ár miatt az 500 kW alatti teljesítmény nem rentábilis.
Elképzelhető, hogy a támogatási rendszerben helye lenne egy 250 kW teljesítménylépcső bevezetésének – mondja Pongrácz Péter –, de jelenleg a nagyobb üzemek építési lehetőségével sem élünk.
Nagyobb számban elsőként a nagyobb üzemek erőműépítését kellene támogatni, fejleszteni, ott előbb várható a befektetés megtérülése.
A németek például a feldolgozóipari alapanyagokra támaszkodnak, a magyarok döntően a trágya biogáz-erőművi hasznosítására.
Ott 70-30 százalék az energianövény és a trágya aránya, nálunk a fordítottja”.
Egyszerre ősi és modern
Évezredek óta bevett gyakorlat Indiában, hogy az egy kis gödörbe bedobált hulladékból nyert gázt energiatermelésre, főzéshez fogják fel.
Korunk technikája sem támaszkodik űrkutatási tapasztalatokra, számos elemében egyszerű megoldásokat alkalmaz, bár épít a modern technológiákra, az automatikus folyamatirányító rendszerek nyújtotta lehetőségekre egyaránt.
Gutermuth Miklós szerint egy 500-1.000 férőhelyes szarvasmarha-istálló esetén, illetve ahol legalább 200 hektáron gazdálkodnak, ott gond a trágya, a növényi hulladék elhelyezése.
A biogáz-technológia meghonosítása, elterjesztése a kis- és középvállalkozásoknak helyben biztosít fejlődési lehetőséget.
Az üzem beillesztése a mezőgazdasági tevékenységbe, számos kedvező környezeti hatással jár, a gazdaság több területére élénkítő hatást gyakorol.
Például a zöldáram tervezhető, folyamatos bevételt hoz.
A fejlesztés legkevesebb 2-3 munkahelyet teremt.
A növénytermesztés és az állattartás során keletkező szerves hulladék fermentálása után a visszamaradó, kierjedt, 5-15 százalék szárazanyag-tartalmú homogén trágya hasznosítható a szántóföldek, kertek tápanyagellátásában.
A biogáz keletkezése, majd elégetése energiát szolgáltat, a gázmotor által megtermelt villamosáram visszaforgatható akár saját villamosenergia-fogyasztásra.
A biogáz gázmotorban történő elégetése során keletkező hő kétharmad részével fűthető a rendszerhez kapcsolt lakóingatlan, állattartó telep stb., és pénzzé tehető a CO2-kibocsátáscsökkentésért realizálható CO2-kvóta.
Biogázüzem telepíthető nagyobb szarvasmarha-, sertés-, baromfitelep mellé, illetve olyan üzem közelébe, ahol jelentős mennyiségű szerves hulladék keletkezik.
Gutermuth Miklós megemlíti, többféle biogáz-előállító eljárás ismert, ezek egyike a Biogáz Unió által kínált mesofil technológia, amely 40-42 Celsius fokon üzemel.
Egy biogázüzem lényegében híg- és szilárdanyag-adagolóból, fermentorból, utóerjesztőből, végtárolóból és gázmotorból áll.
Szegedi Katalin kifejti, évente sok tízmilliós bevétel érhető el a CO2-kvóta értékesítésével.
Ennek a lehetőségére a magyarok még nem igazán figyeltek fel, de a Biogáz Unió Zrt. megteremtette biogázüzemek számára a kvótához jutás lehetőségét.
Ha egy befektető – ki lehet vállalkozás, önkormányzat, társulás – tud a zöldáram garantált díjáról, a hasznosítható hő kínálta megtakarításról, valamint a bevételt hozó kvótáról, a banki finanszírozás nehézségei ellenére is könnyebbé tehető a biogázüzem-létesítésre vonatkozó döntése.
Egy receptváltással
A biogáztechnika hozzánk Németországból érkezett el.
Ott főleg silóval „etetik” az üzemet, kevés trágyával.
Létező hazai megoldás, hogy a mintegy 100 tonnás fermentorba 50-60 tonna szárazanyagot juttatnak be, ebben 8 tonna az energetikai célú kukoricasiló mennyisége, ezt pl. cukorrépa-szelettel is dúsíthatják.
Hozzákevernek 40 tonna almos trágyát és kereken 50 köbméter hígtrágyát.
Akár a napraforgószár is hasznosítható. Ismert más recept is.
A szükség esetén előírt higienizálást követően befogadható többek között a közeli tejfeldolgozó vagy vágóhíd szerves hulladéka, az élelmiszerláncok lejárt élelmiszerei.
Ezek a zárt technológia mellett működő üzemek gyógyszermaradékot, fertőtlenítő anyagot nem fogadhatnak be.
Szegedi Katalin kifejti, amiatt, hogy hazánkban egyelőre kevés biogázüzem dolgozik, az élelmiszergyártók egy csoportja nem tud mit kezdeni a hulladékával, kénytelen súlyos összegeket fizetni a megsemmisítésért.
Remények szerint eljön az idő, amikor találkoznak a különböző érdekeltek igényei, és a beszállított hulladék megsemmisítéséből energiát termelhetnek a biogázüzemek.
Fontos ehhez egy erősebb állami szerepvállalás a támogatás területén és a hatóságok részéről egy egyszerűsített és egységesített eljárásrend kialakítása az engedélyeztetésben.
A Biogáz Unió Zrt. képviselői nem rejtik véka alá véleményüket a szakhatóságok furcsa engedélyezési gyakorlatát illetően sem, ugyanis azok szinte megyénként eltérő feltételeket állítanak a befektetők elé.
Ezzel együtt, ha elkészül egy üzem, a folyamat során az üzemeltető is sok tapasztalatra tesz szert.
Érdekesség számba menő felfedezéseket is tehetnek az üzemeltetők, amikor a beadagolásnál megakasztja valami a rendszert, és előkerül például az elveszettnek hitt kolomp, patkó.
Akad üzem, ahol a talált tárgyaknak nyitottak múzeumot.
Egy biogázerőmű működtetése kevésbé függ a környezeti hatásoktól, és miként Gutermuth Miklós rámutat, a biogáz termelésével jelentős földgázigény váltható ki.
Hazánk szántó és gyepterületének 10%-os energetikai célú felhasználásából nyert tisztított biogáz felhasználása kiváltaná az ország lakossági fogyasztásának 40, teljes gázfogyasztásának pedig 12%-át.
Környezetvédelem és spórolás. Haszna még, hogy enyhíthető az ország kitettsége.
Csökkenti a gazdák kiszolgáltatottságát, akik sokat tapasztalva túlélték a mezőgazdaság számos válságát.
Hullámozhat a húspiac, visszaeshet a sertéstartás, csökkenhet a tejelő állatok száma, a biogázüzemmel mégis számolhatnak, mert az elektromos áramot és a hőt biztosan el lehet adni.
Ha visszaesne egy biogázos gazdaságban például a keletkező trágya mennyisége, egy receptváltással áthidalható a gond, legfeljebb a biogázerőművet más szerves anyaggal működtetik tovább.
Bálint Tóth János
![biofil_szoja_talajolto_bakterium_keszitmeny[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/biofil_szoja_talajolto_bakterium_keszitmeny1-375x157.jpg)
