A megváltozott fogyasztói szokásoknak megfelelően megnövekedett kereslet figyelhető meg a mezőgazdaságból származó, speciális étrendet vagy igényeket kiszolgáló termékek, így a biotermékek iránt is. Mára már szinte nincs olyan élelmiszer-kereskedelmi bolthálózat, amelynek az üzleteiben ne kínálnának ilyen kategóriába tartozó termékeket. Sőt a „bioprofilú” webáruházak köre is folyamatosan bővül.
Ami régen kuriózum volt, ma már alapelvárás
Néhány évvel ezelőtt többnyire csak időszakosan tűntek fel a biotermékek az élelmiszer-kereskedelmi bolthálózatok üzleteinek a polcain. Általában ezek a termékek tematikus kampányokkal megtámogatva, de limitált időbeli elérhetőség mellett kerülhettek a fogyasztók elé. Az elmúlt évek során sok tényező megváltozott. Egyrészt a biotermékek ma már folyamatosan elérhető árucikknek számítanak a boltokban. Másrészt pedig a Spartól az Aldiig és a Lidlig szinte minden élelmiszer-kereskedelmi bolthálózatnak megvan a sajátmárkás bioterméke, sőt a drogéria jellegű üzletláncok (DM, Rossmann, Müller stb.) is gazdag kínálattal rendelkeznek ebben az áruszegmensben. Ma úgy áll a helyzet, hogy a bioáru hiánya már egyfajta versenyhátrányt is jelent az üzletek számára.
Az áruházláncok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy mind az állandó szortiment részeként, mind pedig a bio- és a funkcionális témahetek keretei között megtalálható legyen a magas minőségű és kedvező áru biotermékek széles választéka.
A világjárvány alatt is…
A világjárvány kezdete óta új lendületet kapott a médiában az egészséges életmód melletti kampány. Nem alaptalanul, hiszen az egészséges szervezet sokkal ellenállóbb a kedvezőtlen külső hatásokkal (betegségek stb.) szemben. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bio- és az úgynevezett fenntartható élelmiszerek iránti igény nemcsak egy hirtelen piaci „kilengés” volt, hanem a vírushelyzet enyhülése után is élénk maradt. Kétségtelen tény, hogy a vitaminok, táplálékkiegészítők, biotermékek iránti megnövekedett igény komoly logisztikai kihívást jelentett. Főként azért, mert számos élelmiszer külföldi országokból érkezik, például a biotea, gyógynövények és fűszerek. A fokozottabb érdeklődés mellett érdemes azért megnézni az érem másik oldalát is. A nyugati országokban jelentkező keresletet és kínálatot nem lehet összehasonlítani a hazaival. Van még hova fejlődni, a fizetőképes kereslet messze elmarad a nyugati határainkon túliaktól. Habár nagy a piaci potenciál, ahhoz egy stabil, tudatos vásárlói réteg kialakulására van szükség. A kereskedelemben köztudomású tény, hogy a hazai fogyasztók döntő hányada árérzékeny. Ez természetesen minden szegmensben igaz, így a vásárlók a részükre elfogadható ár-érték arányú biotermékeket preferálják.
Változóban a kínálat
Más területekhez hasonlóan a biotermékek gyártása is folyamatos fejlődésen ment keresztül az elmúlt egy évtizedben. Néhány évvel ezelőttig csak a termék beltartalma számított. Ma már hasonló súllyal esik számításba a termék kiszerelése is. Néhány évvel ezelőtt még elegendő volt önmagában a „bio”, mint bűvös szó. Napjainkban ez már alapelvárásnak számít. Hiszen emellett a terméknek egyéb funkciókkal is rendelkeznie kell, pl. gluténmentes, laktózmentes, szójamentes, cukormentes, pálmaolajmentes vagy éppen Fair Trade jellemzővel. A bioélelmiszerek iránti kereslettel arányosan nő a bolthálózati és közösségi piacok forgalma, hiszen mára nem kizárólag zöldség- és gyümölcstermékekből, sajtokból, pékáruból, húsokból, kolbászféleségekből és tojásból áll a boltokbiokínálata. A piackutatók szerint nemzetközi viszonylatban a középmezőnyben foglal helyet a magyar biopiac. Számos piaci szereplő (pl. a Németország és Ausztria) hazánk előtt jár a biotermékek gyártásának és forgalmazásának vonatkozásában. A nemzetközi piac meghatározó szereplői sok olyan új, innovatív terméket kínálnak, amelyek nálunk még ismeretlenek, a csomagolási ötleteik pedig inspirálóan hathatnak a hazai gyártókra is. A várakozásoknak megfelelően az előttünk álló években jelentősen bővülni fog azoknak a funkcionális élelmiszereknek a kínálata, amelyektől a vásárlók a célzott igényeikre várnak megoldást. Például a sportolók vagy vegetáriánusok az emelt fehérjetartalmú terméket keresik a bioválasztékon belül, a fogyókúrázók, testsúlyukra figyelők pedig a hozzáadott cukor nélküli termékeket.
Magas minőségű biotermékek
A piaci várakozások alapján az ökológiai termékek előállítása és értékesítése a következő 5–10 évben akár kétszáz százalékkal is növekedhet. A piac fejlődése mára elképzelhetetlen a magas minőségű biotermékek könnyű elérhetősége nélkül a vezető kiskereskedelmi láncokban. Növekvő értékesítési dinamika akkor érhető el ebben a piaci szegmensben, ha a forgalmazók minél több bioterméket raknak ki a polcaikra. Nincs egyszerű helyzetben a feldolgozóipar sem, hiszen számításba kell venniük bizonyos piaci kihívásokat, mint például az alapanyagok elérhetősége és a biogazdálkodás működésének nehézségei. A termelés hatékonyságának, színvonalának kérdése az ökológiai gazdálkodásban jelenleg nem kerül úgy fókuszba, mint a nagyüzemi gazdálkodás tömegtermékeinél, ahol az éles árversenyből fakadóan alapelvárás a magas hatékonyság. Termelői árak szintjén a vásárlók hajlandóak megfizetni az olykor 100%-ot meghaladó felárat is. A növénytermesztési és kertészeti termékek piacán általában magasabb felár realizálható, mint az állati termékek esetén. Miért nem fő szempont a termelékenység az ökojellegű növénytermesztésnél? A válasz a keresleti piacban keresendő. Ugyanis a kereslet által generált, magasnak minősíthető árszínvonal miatt a termelés hatékonysága nem az elsődleges szempont; a fókuszban a minőségi előírások hiánytalan betartása, vagyis a 100%-os biotermék előállítása áll. A piaci törvényszerűségeket figyelembe véve hosszabb távon a piac telítődése várható. A növekvő termelői létszám versenyt generál, ami a termelési színvonal kérdésének felértékelődéséhez vezet az ökológiai gazdálkodásban is.
Olyan országokban van jelentősebb fogyasztás, ahol nagyobb tömegben jelen van a fizetőképes kereslet
Öt év alatt megduplázódott a magyarországi bioterületek mérete 2019-ben 303 ezer hektárra növekedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága hazánkban. Ez igen dinamikus bővülést jelent, hiszen az elmúlt öt évben megduplázódott a hazai ökoterületek mérete. A minősített ökológiai gazdálkodásba bevont földek jelentős részét, 60,9%-át a rét, legelő, extenzív gyep tette ki. A képzeletbeli dobogó második helyén, 34,3%-kal a szántóföldi növénytermesztés áll (forrás: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, ÖMKi).
Az ökogazdálkodásba bevont területek látványos expanziójával egyetemben a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások száma is jelentős mértékben növekedett. Az ÖMKi adatai szerint az ökotanúsított vállalkozások száma több mint 140%-kal növekedett, vagyis a 2015-ös 2 300 körüli vállalkozói létszám 2019-re 5 600-asra változott. A számok azt mutatják, hogy egyre több gazdálkodó lát lehetőséget a szektor „ökoszegmensében”.
A téma kapcsán mindenképpen meg kell említeni az Európai Zöld Megállapodás célkitűzését is, miszerint 2030-ig a tagállamoknak – európai uniós átlagban – el kell érniük a mezőgazdasági területeken belül a 25%-os ökológiai gazdálkodási területarányt. A tagállamok közötti különbségek okán minden országnak önmagának kell meghatároznia a „nemzeti” célértéket megfogalmazó úgynevezett Ökogazdálkodási Cselekvési Tervet.
Érdemes egy kitekintést tenni a szomszédos Ausztria felé, mégpedig azért, mert náluk az összes mezőgazdasági területből 20% az ökológiai terület aránya.
Ez azért figyelemre méltó, mert az osztrákoknál az agrártermelési adottságaik meg sem közelítik a miénket, mégis nyolcszoros a területi részarány a hazaihoz képest. Márpedig a biotermelés olyan előnyökkel rendelkezik, amelyeket legalább Ausztria szintjén kellene kiaknáznunk.
A hazai agrárium és ezen belül az ökoágazat számára kiemelten fontos a reális, teljesíthető cél meghatározása. Azt fontos belátni, hogy a területi növekedés önmagában kevés, hiszen a sikerhez olyan alapvető feltételeknek is teljesülniük kell, mint például a fogyasztói bázis növekedése. Emellett célzott programok szükségesek ahhoz, hogy a hazai termelők – szintet váltva – „nyersanyag-értékesítőből” a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítóivá váljanak.
A biotermelés olyan előnyökkel rendelkezik, amelyeket legalább Ausztria szintjén kellene kiaknáznunk
A fejlődés fontos lépcsője a külföldi piacokra történő eljutás. Az tény, hogy a bioélelmiszerek a magasabb árkategóriába tartozó árucikkek. Döntően olyan országokban van jelentősebb fogyasztás, ahol nagyobb tömegben jelen van a fizetőképes kereslet, vagyis a világ legfejlettebb gazdaságával rendelkező országokban. A hazai termelőknek Németország a legnagyobb felvevőpiaca. Az Erste Agrár Szemle adatai szerint a német bioélelmiszer-piac mérete 2018-ban, értékben 11 milliárd € volt, ez 5,5 százalékos bővülés az előző évhez képest. Az elkövetkezendő néhány évben, 2025-re ez az előrejelzések szerint megduplázódik, meghaladja majd a 20 milliárd eurót. Fontos tudni azonban a német vásárlói közegről, hogy a németek a biotermékek meghatározó részét a különböző élelmiszerláncokban vásárolják, ami eltér a hazai biopiacos megközelítéstől. Minél nagyobb egy vállalat, annál jobban leszabályozottak a cégen belüli folyamatok. Ez többek között igaz a beszállítók és az általuk leszállított termékek minősítésére/minőség-ellenőrzésére is. Ezért a multiláncokhoz bejutni csak a jól felkészült termelők tudnak, akik folyamatosan képesek megfelelni az auditálási feltételeknek. Előzőekből következik, hogy fontos feladat a hazai termelők közötti összefogás megteremtése, ugyanis a német piac a minőség mellett a mennyiséget is megköveteli. Olyan hazai szereplő nem igazán van, aki önmaga képes lenne ellátni egy adott termékkel egy nagyobb német bolthálózatot.
A termelőgazdaságok fejlesztése nehezen megvalósítható külső források bevonása nélkül. A magyar gazdák leginkább pályázati forrásokra számítanak. A szaktárca tájékoztatása szerint a 2020 őszén elindult pályázati dömping még az idei év első felében is folytatódik, ami további 96 milliárd Ft fejlesztési forrást biztosít a gazdálkodó szervezetek számára. Jelenleg a két programozási időszak közötti átmeneti évben vagyunk. A most hatályos jogszabályokkal megtámogatva a következő hétéves költségvetési ciklus terhére fejlesztési támogatásokat vehetnek igénybe a gazdálkodók. A pályázatokkal megcélzott területek az üveg- és hűtőházfejlesztés, az öntözés, az erdészet és a mezőgazdasági kisüzemek segítése.
Czékus Mihály
