Borkommunikáció: új kötet a borról, nem csak borivóknak.

A dr. Veszelszki Ágnes szerkesztésében megjelent 302 oldalas kötet, 20 szerző írását és 35 fotós képeit tartalmazza a borról, impozáns kiadásban. A Borkommunikáció kötet célja, hogy segítsen az egyre jobb minőségű, és igen változatos magyar borok megismertetésében.

A szerzők

A bor és kommunikáció kapcsolatát alapvetően meghatározza a bor művelődéstörténete (Balázs Géza nagy ívű, áttekintő tanulmányt írt erről), illetve a valláshoz, szentséghez fűződő viszonya (Kovács Lajos kiemelten a bor ókori szakrális vonatkozásait és bibliai megjelenéseit taglalja).

A bor magyar kultúrában betöltött szerepét jelzi, hogy több szőlő- és borfajta kifejezetten hungarikumnak számít: Szakáli István Loránd és Szám István foglalja ezeket össze. Kruciális kérdés, hogy léteznek-e magyar borvidékek, és azokról miképpen lehet kommunikálni – ezt a témakört járja körül Benyák Zoltán. A bor és néprajz viszonyát a balatoni borok példáján Gyanó Szilvia mutatja be.

A bor gazdasági vonatkozásait vizsgálja – különösképpen a tokaji borok alapján – Szappanos Péter. Kiemelten egy borgazdasági aspektusra, mégpedig a bormarketingre fókuszál Hofmeister-Tóth Ágnes és Totth Gedeon tanulmánya. A bormarketing fontos része a bormárkázás: Kovács László nemzetközi és magyar bormárkaneveket elemez, és új borok névadásához is tanácsokat ad a cikkében.

Nem csak a név számít: a küllem is. A bordizájn Ipacs Géza fejezetének témája: milyen trendek figyelhetők meg jelenleg a palack, a dugó, a kapszula, a címke tervezésében – és hogyan kommunikál a borcsomagolás? És vajon miképpen lehet a borról (szak)újságíróként kommunikálni? – teszi fel a kérdést Németh Ágnes, és tapasztalataira támaszkodva gyakorlati tanácsokat is ad a (leendő) borújságíróknak.

Illik, nem illik, azaz borillemtan a témája Veszelszki Ágnes fejezetének, amelyből a borozáshoz fűződő illemszabályokról szerezhetünk ismereteket. Pál Dániel Levente az irodalom és bor viszonya kapcsán a „mire gondolhatott a költő?” kérdéssel is foglalkozik.

Az esettanulmányok sorát Orbán Gergelynek a BalatonBorról írott marketingelemzése nyitja, amelyet Balogh Jeremiás online borértékesítésről és digitális borkommunikációról szóló összefoglalása követ. Lakits Eszter, Rácz Dominika és Szabadi Dorina egy borfogyasztási és borleírási kísérletről számol be; Veszelszki Ágnes pedig egy fröccsterminológiai vizsgálatot végzett. Ugyancsak nyelvi vonatkozású a következő két, összekapcsolódó tanulmány: Magyari Sára a bor nyelvi képét mutatja be közmondásokon és szólásokon keresztül, Balázs Géza pedig borfrazeológiai rendszert alkotott. A kötetzáró fejezet pedig sok képi példával illusztrálja a borkommunikáció digitális vonatkozásainak tekinthető bormémeket.

(c) Purger Tamás fotója

 A fotók készítői:

A kötetet előkészítendő hirdettük meg a Borfotópályázatot. 2017 telén közel 750 képpel jelentkezett 150-nél is több pályázó. A pályázat győztese Udvari Erzsébet Xénia, második helyezettje Jenei Ferenc, harmadik helyezettje pedig Gönczöl Gábor lett. A Borkommunikáció kötet illusztrációi nagyrészt e verseny anyagából származnak – adta hírül a kötet szerkesztője dr. Veszelszki Ágnes a honlapján.

 
(c) Purger Tamás fotója