Búzanemesítés kontra fajtahasználat – avagy kihasználjuk-e a lehetőségeinket?

Az idei betakarítást árvíz, belvíz, ennek megfelelően mindenféle jóslatok előzték meg. A szakemberek természetesen idén is ellátogattak a nemesítő intézetek fajtabemutatóira, ahol (víz ide vagy oda), a Kárpát-medence klíma- és talajadottságaihoz adaptált fajtákat láthattunk testközelből, néha ugyan megdőlve, de konkrét, számszerűsíthető tulajdonságokkal, kielemezve. Szakítva a korábbi évek hagyományával, most egységes szerkezetben összegezném a Szegeden és Martonvásáron elhangzottakat, amik természetesen maximálisan kiegészítik és megerősítik egymást. A búzafajta választék tapasztalataiból természetesen külön-külön kapnak ízelítőt Olvasóink.

Gabonaárak, búzamérleg a világban

A búza ára nem a szántóföldön, de még csak nem is a kereskedőknél dől el, de ezzel titkot nem árultunk el. Az EU 27-ek, Oroszország, Kína és az USA termésmennyisége, exportja, de leginkább a hiány, illetve a belső felhasználás feletti többlettermése a befolyásoló tényező. Az előzetes becslések szerint a 2011/2012-es orosz búzatöbblet 9 millió tonna körül várható, ami az Unió terméskiesését is pótolhatja, de akár az árat is befolyásolhatja. Ennek ellenére a jelenlegi 50-60.000 Ft/t felvásárlási ár 50.000 körül stabilizálódhat a betakarítási időszakban. – foglalta össze a tapasztalatokat és becsléseket Szilágyi László, a Gabonakutató Nonprofit Kft. (Szeged) ügyvezető igazgatója, hangsúlyozva, hogy ezeket a tényezőket nem tudjuk befolyásolni, mivel a jelenlegi cca. 996 ezer ha vetésterületünk még európai mércével is kicsinek számít, nemhogy a világ búzamérlegében. Ráadásul a belvíznyomásos területek miatt ez a terület várhatóan kb. 900 ezer hektárra fog csökkenni.

Oroszország feloldotta gabonaexport tilalmát, ezért talán joggal tartunk attól, hogy az onnan érkező nagy mennyiségű búza lenyomja az árakat, ráadásul 70 millió tonnás termést jósolnak. Az Unióban viszont rosszak a kilátások, Franciaországban aszály pusztít, 1-1,5 tonnával is csökkenhet a hektáronkénti termésátlag a tavalyi 8,5-9 tonnához képest.

A „nagy” búzahegyek után a hazai helyzetről

A becslések továbbra is szélsőségesek, 0,6-1,0 millió hektáros búzaterület és 3-4 millió tonnás terméseredmények között szóródnak, az eltérés a tavalyi belvizek okozta termőterület- és terméskiesésből adódnak.

Szigorúan matematikailag: közepes búzatermést, 3,2 tonnát takaríthatnak be a gazdák egy hektárról, vagyis 900 ezer hektárral számolva, még a jobb terméseket és víznyomásos, de termő területeket beszámítva is csak 3 millió tonnával számolhatunk. (1100 ezer hektáron vetettek, de mintegy 200 ezer hektár belvíz problémákkal küszködik még ma is.).

Miután a malmok egymillió tonnás belföldi éves őrlési szükségletét és az állattenyésztés ugyancsak egymillió tonnás igényét levonjuk a várható termésből, exportra maximum 1 millió tonna marad (többségében Boszniába, Olaszországba és Romániába), további kivitel esetén importra fogunk szorulni. – ezt már Vancsura Józseftől a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökétől tudtuk meg.

A felújítási arány hazánkban a kívánt 60% helyett csak 20%, becslések szerint hazánkban legfeljebb 200.000 hektáron vetnek fémzárolt vetőmagot (200-270 kg/ha), ahol azt is érdemes megfigyelnünk, hogy a listán szereplő 138 fajtából 12 fajta uralja az 54%-ot, de ha bővítjük a kört, akkor is csak 24 fajta foglalja el a fémzárolt vetőmaggal elvetett terület 84%-át.

Szigorítás várható

Az élet átírja az eseményeket, a „fertőzött uborka botrány” miatt újra kell értékelni az élelmiszerbiztonságot. Ángyán József államtitkár nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte Szegeden a biológiai alapok védelmét és egy magyar génbank hálózat létrehozását. Többek között az őshonos kárpát-medencei tájfajtákat is megőrző génbankok mellett a kormányzat támogatná a növénynemesítést végző intézeteket is a jövőben. A kalászos gabonák mellett a zöldség, gyümölcs ágazat is rászorul már a védelemre. A saját jogkörben végzett vetőmag-minősítést visszavették állami irányítás alá, ami már az elején napvilágra hozott olyan problémákat is, mint a GM-fertőzött vetőmagok felderítése, visszatartása, illetve az ilyen maggal vetett területek növényállományának kitárcsázása. A fajtaminősítés kiszervezése eddig is veszéllyel, vagy legalábbis a veszély lehetőségével járt.

Magyarországon nemcsak hazai alapanyagokból készülhet kenyér, hiszen az országba szinte minden irányból érkezik búza és liszt is. A fuzárium-szennyezettségről szóló hírek azonban „szenzáció-hajhászásra” utalnak.

A búzatermelők tudják, hogy a fuzáriummal mindig számolni kell a termelés során, együtt kell vele élni, és lehet ellene védekezni. A múlt évben a szokásosnál nagyobb volt a gabonák fuzárium-fertőzöttsége az időjárás miatt. A védekezés kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni az illegális növényvédő szer forgalmazást, annak veszélyét és visszafordíthatatlan következményét.

A szigorítás közvetetten más területeken is jelentkezni fog. Az államtitkár szerint a jövőben az állami támogatás feltétele lesz a gazdasági átláthatóság is, azaz olyan cég nem fog támogatáshoz jutni, ahol a tulajdonosi összetétel nem tisztázott, illetve nem nyilvános.

Romlik a pozíció?

Az elmúlt 25-30 év termőterületeit összehasonlítva a búza pozíciója meggyengülni látszik, csökkent a vetésterülete. Ennek egyrészt az az oka, hogy a jó fajták ugyanazt a termésmennyiséget már kisebb területen is produkálják, másrészt új kultúrákra helyeződött az igény, ami kisebb mértékben, de azért nálunk is megfigyelhető. A búza mellett a rozs, zab és burgonya részaránya jelentősebben csökkent, a zöldtakarmányok pedig (állattenyésztés hiányában) szinte teljesen eltűntek, s helyükön elsősorban napraforgót, repcét és szóját termesztenek.

A termésátlagban is megtorpanás tapasztalható. Sokéves átlagot számon tartva világszerte 1%-kal növekedik a termésátlag, az elvárt 1,7% helyett (tegyük hozzá, hogy az EU-ban jelenleg ez az érték 5,5 t/ha!). Az ok elsősorban a tápanyag-utánpótlásban keresendő, hiszen a kukorica és a napraforgó alól még „ínséges” időkben sem sajnálják a műtrágyát, addig a kalászos gabonáknál már gyakran spórolnak a termelők. Így viszont a nemesítők és a forgalmazók helyzete sem egyszerű, hiszen a fajtaajánlat vagy „csak” a katalógus használata még nem garantálja az ígért termésátlagokat. Láng László nemesítési osztályvezető (MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet) mindezt a következőképpen illusztrálta: Ugyanaz a fajta 2 t/ha-os terméssel is „lázba hozhatja” a termelőjét, ugyanakkor a jó tápanyagellátást akár 9 t/ha-ral is meghálálhatja. De hogy ne csak elméletről beszéljünk, saját példáról konkrét adatokat is kaptunk: az Mv Marsall malmi búzafajta produkált már 2,5 t minimumot és 9 t maximumot is más-más talajon, évjáratban és tápanyagellátással.

A tavalyi évet eredményekkel és persze új fajtákkal zárták a szegedi nemesítők. Állami elismerést kapott 5 őszi búza fajta és 1 őszi tritikálé is, melyeket most röviden bemutatunk:

– A GK Berény jó alkalmazkodó-képességű, kiemelkedően szárazságtűrő, bőtermő malmi búza. Korai éréscsoportba tartozik, szálkás, kiváló szárszilárdságú, szalmája 80-95 cm-es. A hivatalos kísérletekben 7,19 t/ha-os átlagtermést produkált. B1-es malmi búza a következő paraméterekkel: 30-33% nedvessikér tartalom, 12-14% fehérje-tartalom, 270 s feletti esésszám.

– A GK Hajnal korai tar jellegű búza kedvező rezisztencia tulajdonságaival tűnik ki társai közül, levél- és szárrozsda valamint lisztharmat-ellenállósága is jó, azonban levélfoltosságra és fuzáriumos megbetegedésre enyhén fogékony. B1-es malmi búza a következő paraméterekkel rendelkezik: 30% feletti nedvessikér-tartalom, 323 a esésszám, 7,14 t/ha átlagtermés.

– A korai éréscsoportba tartozó, tar GK Vitorlás legfontosabb tulajdonsága, hogy a levélbetegségekkel szemben jó rezisztenciával rendelkezik, emellett jó malmi minőségű B1-es búza, 285 s feletti esésszámmal, 7,06 t/ha-os átlagterméssel.

– Ellenálló-képességben a legjobb eredményeket a GK Körös mutatja, szárrozsda-ellenállósága maximális, levél- és kalászbetegség ellenállósága is az átlag feletti. 90-100 cm magas szárának szilárdsága viszont csak közepes, ezért regulátor használata már ajánlott. Paraméterei: 30-34% nedvessikér-tartalom, A2-A1 malmi búza, 7,28 t/ha termésátlaggal.

– A legjobb fuzárium- ellenállósági tulajdonságokkal rendelkező új fajta a GK Rozi, a korai éréscsoportba tartozó szálkás őszi búza 242 s esésszám, 34,3 nedvessikér-tartalom mellett produkálja a 7,03 t/ha átlagtermést úgy, hogy a fusarium fertőzött szem aránya csak 19,3% volt az átlagos 28,5 %-hoz képest.

– Új őszi tritikálé fajtával jelentkeztek a szegedi nemesítők. A GK Szemes rozsdabetegségekkel szemben ellenálló, kiemelkedő termőképességű (átlag 7,6 t/ha), idegentermékenyülésre nem hajlamos fajta. Ugyan őszi termesztésre nemesített, de tavasszal is vethető növény.

Az újdonságok mellett természetesen a már ismert és bevált fajták is bemutatásra kerültek Szegeden. A legnagyobb sikert továbbra is a GK Békés aratja, ez az idény legnagyobb területen elvetett fajtája Magyarországon. Nem véletlen, mivel a korai éréscsoportba tartozó, bőtermő fajta javító minőségű, vetésidőre nem érzékeny, intenzív termesztésben szárcsökkentő használatával és fungicides kezeléssel még szélsőséges időjárási körülmények között is jól terem. Jó stressztűrő képességével a GK Csillag ésGK Fény, míg a szélsőségekhez a GK Kalász alkalmazkodik a legjobban. Kenyérbúzák között továbbra is sikeres a GK Petur, a GK Szala, a GK Kapos, a GK Ati, a tésztabúzák közül pedig a GK Bétadúr.

További fajtákkal valamint repce, árpa, zab, kukorica nemesítési kérdésekkel forduljanak bizalommal a Gabonakutató munkatársait! (www.gabonakutato.hu)

A tömegtermelés kora talán lezárul, vallják a martonvásári nemesítők. Az őszi búza árunövény, és leginkább a leendő vásárlót kellene ismernünk ahhoz, hogy az igényének legjobb fajtát kiválasszuk. Minőség szerinti csoportosításokkal és terjedelmes fajtaismertetővel (elérhető: http://vetomag.elitmag.hu/letoltesek) igyekeznek a nemesítők a fajtaválasztást némiképp megkönnyíteni. Idén 4 új búzafajtát ajánlatnak a termelők részére kipróbálásra és másik négyet a vetőmag-szaporítóknak tesztelésre.

Az Mv Menüett a magyar búzaszabvány szerint vizsgálva minden paramétere javító minőségű. Magas sikértartalom, nagyon jó farinográfos minőség (A1-A2) jellemzi. Az export piacokon használatos extenzográffal vagy alveográffal vizsgálva minősége nem éri el az Mv Suba és Mv Kolo szintjét, azaz elsősorban a belföldi igényekhez igazodó minősége kiemelkedő. Termőképessége az Mv Suba szintjén van, annál néhány mázsával több. Szép szemtípus, nagy egyenletes szemek, tetszetős termés jellemzi. A köztermesztésben az Mv Palotás helyére javasolják.

Az Mv Bodri kalászolási időben szinte azonos az extrakorai Mv Toborzóval, de érése annál sokkal vonatottabb, ezért hosszabb idő áll rendelkezésére a szemtelítődéshez. Féltörpe (70-75 cm) magasságú búza, mely nagy termőképességgel bír. Farinográfos stabilitása 13-15 perc között van, sikértartalma átlagos 30-32%, sikér minősége viszont kiemelkedő. Terméspotenciálját intenzívebb gazdálkodásban, jó minőségű talajokon lehet elsősorban kihasználni a minőség megtartása mellett.

Az Mv Karizma példátlanul jó sütőipari minőségű fajta átlagos fehérjetartalommal. Járó búza (ősszel és tavasszal is vethető), de elsősorban őszi vetésben javasolják. Kalászfuzárium ellenálló képessége kiemelkedő. A sikértartalma jellemzően 29-31%, nem kiugró, de a sikér minősége extra. A1-esnél rosszabb sütőipari minőséget még őszi vetésben sem produkált. Érdemes kipróbálni mindazoknak, akik minőségi búzát elsősorban speciális igényű felvásárlók (pl. fagyasztott tésztagyártók) részére termelnek.

A Mv Kikelet a legújabb járó búza, mely kb. 5%-kal adott nagyobb termést az állami kísérletekben, mint a kontroll, azaz az átlagosnál nagyobb terméselőnnyel és kitűnő malmi minőséggel rendelkezik. Általában A2-es sütőipari minősége 32-33% körüli sikér mennyiséggel párosul. Az Mv Karizmához hasonlóan elsősorban őszi vetésben javasolják.

Az Mv Petrence tar kalászú, új intenzív búza. Féltörpe (70-75 cm) növényállományú, de a magasságához képes nagy kalász, kiváló produktivitás és jó rezisztencia jellemzi. A1-es farinográfos minőséget, hosszú görbestabilitást és elég jó alveográfos eredményeket képes elérni az új fajtákra jellemző jó rezisztencia és kiugró terméspotenciál mellett. Elsősorban a jó búzatermő talajokra javasolt.

A nagy fehérje- és sikértartalmú csoportban termőképességben az Mv Bérest az Mv Kolompos előzi meg. Az Mv Lucillával, Mv Tallérral egy szinten terem, jó termésstabilitás mellett. Az átlagosnál magasabb szárú (105 cm) fajta. Ki lehet próbálni közepes vagy gyengébb talajokon is. Az Mv Magdaléna és Mv Csárdáshoz hasonló sikértartalom és sikér minőség jellemzi (B1-A2), jobb rezisztenciával. Tenyészideje a középérésű csoport vége felé van. Az Mv Apród alacsony növényállományú, bőtermő, intenzív típusú fajta. Az Mv Magdalénához és Mv Csárdáshoz hasonló nagy sikértartalom, B1-A2-es farinográfos minőség és igen jó betegség-ellenállóság jellemzi. A köztermesztésben az Mv Verbunkos helyére javasolják.

Az Mv Marsall új versenytársa az Mv Tallér, mely több mint 10%-kos terméselőnnyel kapott állami elismerést a kontroll fajtákhoz képest. Nagy termőképességű, átlagos minőségű malmi búza, nem kiugró B1-es minőséggel, ami kicsit jobb, mint az Mv Marsallé. Emellett nagyon jó betegség ellenállóság jellemzi.

Az őszi és járó búzákon kívül, rozs, tritikálé, árpa, őszi zab, őszi takarmányborsó, alakorbúza, tönkebúza, tönkölybúza, durumbúza vetőmag és fajtaválasztási kérdéseivel forduljanak bizalommal az Elitmag Kft. munkatársaihoz: http://vetomag.elitmag.hu/kapcsolatok.