Címkedesign és a vevők korrekt tájékoztatása

A vevő korrekt tájékoztatása alapvetően azon múlik, hogy a címkézési szabályokat be tartják-e a gyártók, illetve a forgalmazók. A címkéken található információk között vannak olyanok, amelyek kötelezőek, vannak olyanok, amelyek valamilyen plusz információt, illetve tájékoztatást tartalmaznak, és olyanok is, amelyek marketingcélokat szolgálnak.

Tájékoztatás és marketingfogás

Az élelmiszer-címkézés alapvető célja a vevők tájékoztatása, de a termék értékesítése miatt a design fontossága sem elhanyagolható. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy a marketingszempont a legfontosabb, ami a címkén szereplő, kötelező adatok torzulásához, illetve elhagyásához vezet. A vevők kiszolgáltatottak a gyártók tájékoztatási szándékának, amit a jogszabályok és az előírások próbálnak helyes irányba terelni. Az EU-s és hazai jogszabályi előírások a minimumkövetelményeket pontosan meghatározzák. A vevő jóhiszeműen azt gondolhatja, hogy a címkén szereplő adatok korrektek, és a tájékoztatás megfelelő.

A termékeket az esetek döntő többségben a megjelenítés értékesíti a különböző reklámok segítségével. Vannak olyan termékek, amelyek egy jól bevált termék „farvizén”, mint helyettesítő termékek, sikeresen értékesíthetők. Ez nem összekeverendő a termék hamisításával, ez csupán egy ügyes marketingfogás lehet, abban az esetben, ha a helyettesítő termék teljesíti vagy megközelíti a „sláger” termék paramétereit.

Csal(ogat)ó szavak

A vevők napjainkban tudatosan vásárolnak. Ez azt jelenti, hogy nem a megjelenés a legfontosabb. A marketing szakemberek most már a címkén olyan „hívó” szavakat, kifejezéseket alkalmaznak, amelyek a vevők tudatos vásárlására építenek. A tudatos vásárló – ami nem jelenti feltétlenül, sajnos, a körültekintő vásárlót – keresi a ’mentes’, a ’csökkentett’, és hasonló kifejezéseket, melyekhez kapcsolódóan a gyártónak be kell tartania a törvényi szabályokat. Az élelmiszerek esetében a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások rendkívül kötöttek, a termékek jellegétől és a kifejezés megjelenési formájától függően. A gyártók sok esetben egymásról másolják a rossz alkalmazási módszereket, ami egy fajta divatot teremt. Ilyen például a ’laktózmentes’ jelölés, amit feltüntetnek olyan termékeken, amelyek még véletlenül sem tartalmazhatnak tejet vagy tej származékot. Ebben az esetben a gyártók egymást követik, mivel nem akarnak piaci hátrányba kerülni azon konkurenciával szemben, aki ezt az utalást feltünteti a címkén. Ez a nem megfelelő módszer a vevők félretájékoztatásához vezet, sajnos, amit a vevők a vásárlási rutinjukkal tovább erősítenek, mert a hibás információt tartalmazó terméket keresik. Ezekben az esetekben a vevőt általában nem éri kár, de a tudatos vásárló mégis megtévesztés áldozata lesz, ami egy torz információ-igényt alakít ki a piacon.

Veszélyes hamisságok

Vannak, persze, olyan információk, amelyek súlyos következménnyel járhatnak a fogyasztó (vevő) számára, ilyenek például az összetételre, allergénekre, felhasználásra vonatkozó információk. Ezeknek a torzulása, elhagyása akár a vevőt közvetlenül is veszélyeztetheti.

Másik óriási veszély a termékek hamisítása, ami ellen a vevő nem tud védekezni, mivel a hamisított termékek nehezen, illetve egyáltalán nem megkülönböztethetők az eredetitől. A cégeknek egyre nehezebb feladat a csomagolás és a címkézés segítségével olyan azonosítási módszerek kialakítása és alkalmazása, amelyek megnehezítik a vevők megtévesztését. Az egyedi csomagolás, illetve innovatív címkézési megoldások segíthetnek a gyártóknak a hamisítás megakadályozásában. Szakember bevonásával meg lehet találni a célnak legjobban megfelelő megoldásokat.

A tisztesség érdekében…

A korrekt vevőtájékoztatás – mindezeket figyelembe véve – egy olyan piaci magatartást eredményezhet, ami piaci hátrányt jelent a jogkövető cégek számára. Az ilyen torzulások a hatóságok és az érdekszervezetek határozott fellépésével visszaszoríthatók, illetve csökkenthetők.

Sebestyén Tibor

ÖKOSYS Zrt.