Döntöttünk: a csincsilla jó, a nyérc rossz

Mint azt megírtuk, Dániában 17 millió nyércet gyilkoltak le a bennük mutálódott koronavírus miatt. Az eset annyira felkavarta az ország közvéleményét, hogy azóta Mogens Jensen, élelmiszerügyi és mezőgazdaságért felelős miniszter is beadta a lemondását. Magyarország időközben leszögezte: prémes állat alatt kizárólag angóranyulat és csincsillát kell érteni, a többi prémes állat tartása tilos. A bundákat kedvelő oroszok viszont egészen más utat járnak ebben a kérdésben is.

 

Csincsilla (Forrás: Mezőhír)

 

Mi csincsillában utazunk, nyércet nem kérünk

A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló rendeletmódosítás – az 58/2020. (XI. 24.) AM rendelet – kedden jelent meg. Eszerint a „hosszúfarkú csincsilla (Chinchilla lanigera) és az angóranyúl (Oryctolagus cuniculus var. domestica) egyedein kívül más fajok szőrméjükért tenyésztett egyedeit tartani tilos.” Mint arra előző írásunkban rámutattunk, a rendelet révén meg lehet akadályozni azt, hogy Magyarországra telepítsék a másutt betiltott nyércállományokat. Másrészt biztosítjuk a hazai prémesállattenyésztőket, hogy angóranyulat és csincsillát továbbra is tarthatnak. Hazánkban elsősorban a csincsillatartásnak vannak évtizedes hagyományai. A világ csincsillaprém-termelésének 65 százalékát a komáromi székhelyű Wanger Kft. adja. (A témában laptársunk készített cikket.) Egyébként semmi okunk feltételezni, hogy a vírus kevésbé fertőzheti a csincsillát, mint a nyércet, így ezekben az állományokban is fokozott biztonsági intézkedésekre lenne szükség. (Az említett rendelet a tartás és állatkezelés szabályait szigorítja, például tilos a fülüknél vagy a farkuknál fogva emelgetni az állatokat, noha a napi gyakorlat éppen ez.)

 

Nyérc (Forrás: nord.news)

Az oroszok inkább oltanak

Mindeközben Oroszországban azt tervezik, hogy beoltják az összes nyércet koronavírus ellen – szúrta ki a hírt a napi.hu. Így mielőtt egy új vírusvariáns fejlődne ki bennük, védetté válnak az eredeti Covid-törzzsel szemben. Mindez azért lényeges, hogy az oltóanyag-fejlesztés lépést tudjon tartani a vírussal. A fajok közötti ugrálás ugyanis túl nagymértékű változást tud okozni a vírus genetikai felépítésében, így a most kifejlesztett vakcina hatástalan lehet egy újabb variánssal szemben. Az orosz agrárfelügyelet, a Roszszelhoznadzor jelenleg teszteli azt az oltóanyagot, amelyet a prémjükét tartott állatoknak beadhatnak. Egyelőre nem tudni, hogy az állatok vakcinázása párhuzamosan zajlik-e majd az emberek 2021-re tervezett tömeges oltásával.

agrár Covid csincsilla járvány koronavírus mezőgazdaság mutáció nyérc oltás prémes tartás tilos
..