Csőd szélén a gyümölcságazat, és borús a folytatás is

Nemigen tud magához térni a hazai gyümölcságazat: kérdés, hogy a rossz termést, a munkaerőhiányt és a piaci problémák mennyire ellensúlyozzák a fejlesztési támogatások.

Sokan abbahagyják

„A magyar gyümölcstermesztés eljutott a csőd szélére. Az idei évet lehet, hogy sokan nem élik túl, abbahagyják” – jövendöli az egyik legelismertebb hazai szakember. Csizmadia György (korábban a FruitVeb szakmaközi szervezet alelnöke, most a Botész elnöke, egyéni vállalkozó, gazdaságvezető, okleveles agrármérnök) úgy véli, az időjárási anomáliák miatt a munkaerőhiány egész ültetvények, sőt, kultúrák tűnhetnek el a közeljövőben. Tény, hogy az idei évet először a korai tavaszi fagyok nehezítették, amik elvitték (gyümölcsfajtól függően) a termés 50-80%-át. Aztán jöttek az özönvízszerű esőzések, amik „felrobbantották” vagy rohasztották a meggyet-cseresznyét. A nyár valamelyest kedvezett a termő növényeknek. Kevés volt a hőségnapok és a durva viharok száma, sok volt a napsütés, különösen az augusztusi és szeptemberi száraz meleg tett jót a késői gyümölcsöknek, a szőlőnek, almánk, körtének az íz- és zamatanyagok kialakulásához. A szőlőnél nemcsak a termés ígérkezik jónak, hanem az árak is.

Akadálya a túlélésnek

Ugyanakkor a munkaerőhiány mindinkább akadálya az ágazat fejlődésének, sőt, stabilitásának. Apáti Ferenc FruitVeb-alelnök szerint a járvány okozta intézkedések miatt márciusban a korai betakarításoknál jelentkezett különösen a probléma. Később, a korlátozások lazítása idén enyhítette a munkaerőhiányt, mivel az állás nélkül maradt emberek egy része a mezőgazdasági munkákat is kereste, de ez csak lokálisan érvényesült: „a pesti pincérek nem mentek le például Szabolcsba”… Apáti Miklós ugyanakkor attól tart, jövő márciusban találkozhatunk élesen szembe ezzel a problémával.

Komoly beruházás a megoldás?

Az ágazatban sokan egyedül az intenzifikálást, a fólia- és üvegházas létesítmények felé való elmozdulást, minimum az erőltetett gépesítést látják megoldásnak. Ez kevesebb kézimunkaerőt igényel, viszont komoly beruházási volumenre van szükség. A korszerű, fémállványos, kókuszrost- vagy tőzegtéglás, tápoldatos rendszerek hektáronként a 100 milliós összeget is meghaladják. A most pályázati támogatással kialakítható fóliaházas ennél kisebb beruházás, de így is hektáronként 40-80 millió forint, attól függően, milyen messze megy el a beruházó: támoszlopok, csepegtető öntöző, háló, fóliafedés.