Czerván: az új globális kihívásokra fel kell készülni a növénytermesztésben

Czerván: az új globális kihívásokra fel kell készülni a növénytermesztésben

A világszínvonalú magyar agrárkutatásnak köszönhetően az ország élen jár a hatékony, gazdaságos növénytermesztésben, és a minőségi élelmiszerek előállításában, így a globális problémák kezelésében – hangsúlyozta az agrárgazdaságért felelős államtitkár szerdán egy konferencián. Az idén 90 éves szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. jubileumi rendezvényén Czerván György felhívta a figyelmet arra is, hogy a vetőmagok kimagasló minősége és a gabonaágazat sikere elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony válasz szülessen a globális folyamatokra. A globális felmelegedés és a túlnépesedés problémái összetettebbé teszik a nemesítők dolgát, akiknek előre kell gondolkodniuk arról, milyen körülmények között kell majd helytállnia egy-egy fajtának, mire engedélyeztetési eljárása lezárul . Az államtitkár közös feladatnak nevezte a köztermesztésből kiszorult, régi növényfajták fenntartását és népszerűsítését, ezáltal a genetikai sokféleség megőrzését, valamint a piaci igényekhez alkalmazkodó új alternatív fajták nemesítését és termesztését. A magyar vetőmag a világ élvonalába tartozik, nincs olyan mennyiség, amely a piacon ne kelne el. Az ágazat sikere jól példázza, hogy az összehangolt kutatás-fejlesztés és a gyakorlati alkalmazás az agráriumban kimagasló teljesítményekre képes. Czerván György az idei terméshelyzetről elmondta: az őszi búza országos termés átlaga 4,7 tonna hektáronként, mely megyénként változó. A nyári esőzések hatástára a betakarított őszi búza 75 százalékban takarmány minőségű, viszont a hazai lisztelőállításhoz szükséges évi 1,2 millió tonnás étkezési minőségű búza így is rendelkezésre áll. Elmondható, hogy a 2014-es nyári kalászos gabona és repce termés, az elmúlt évek termésmennyiségek átlagát meghaladja, és bőven fedezi a szükségletet, sőt jelentős mennyiségű gabona exportra van kilátás. A becslések szerint a kukorica állomány az átlagostól kedvezőbb lesz, napraforgó esetében a közepesnél jobb termés volt várható, az utolsó termésbecslés szerint, de azóta, romlott a helyzet. Szilágyi László ügyvezető a környezeti hatásoknak ellenállóbb fajták nemesítését nevezte a fő feladatnak, a termésátlag növelése mellett. A gyorsan változó környezetben azok a fajták maradnak versenyképesek, amelyek a jelenlegieknél jobban tűrik a szélsőséges termesztési körülményeket. Emellett a Gabonakutató Nonprofit Kft. fokozott figyelmet fordít olyan termékekre, amelyek az egészséges táplálkozás alapanyagai, segítik a betegségek megelőzését és a diétás táplálkozást. A Gabonakutató Nonprofit Kft. az utóbbi tíz évben 66 új fajtára és hibridre kapott állami elismerést, valamint Magyarországon és külföldi fórumokon csaknem 1400 alkalommal publikálták tudományos eredményeiket. A rendezvényen a Gabonakutató ügyvezető igazgatója átvehette Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) által alapított Köztermesztésért Díjat. Az elismerést azon cég, vállalkozás kaphatja, amely itthon vagy nemzetközileg elismert, minőségi terméket állít elő. Az eseményen átadták a Baross László emlékérmeket is. Az érmet 40 éve alapította a Gabonakutató vezetése azok számára, akik sokat tettek a szegedi, illetve a teljes hazai növénynemesítés érdekében. A Szegedi Gabonakutató 90 évvel ezelőtti alapításától 2008-ig állami intézményként, a földművelésügyi szaktárcához tartozóan működött, majd 2009-től olyan állami vagyont hasznosító, nonprofit közhasznú kft-ként. 2013 szeptemberétől ismét az agrártárcához, a jelenlegi Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartoznak. Az állami vállalat, – mely azonban nem állami finanszírozású- 1,9-2,4 milliárd éves nettó árbevétellel dolgozik, mely vetőmag feldolgozásból, értékesítésből, jog és licensz díjakból és tudományos pályázatokból származik. Az utóbbi három évben a gazdasági válság ellenére is nyereséges volt.

MTI 2014. szeptember 17.