Digitalizációs és technológiai fejlesztés nélkül nincs versenyképesség

Rendkívül súlyos kihívások előtt áll a haza agrárium: versenyképességünk megőrzése csakis intenzív fejlesztésekkel biztosítható – így összegezhetőek a Budapest Bank (BB) agrárdigitalizációs szakmai napjának szakmai elemzései. A pénzintézet szerint a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások napjainkban hasonló technológiai ugrás előtt állnak, mint a 70-es években, ezért az az agrárágazatot szolgáló vállalati hitel- és lízingkonstrukciók mellett fontos az ismeretterjesztés is.

Veszély és verseny

A magyar agráriumban is zajlik a technológiai forradalom, amelynek lényege a digitalizáció, az informatika kínálta lehetőségek egyre szélesebb körű alkalmazása. A digitalizáció nemcsak elemi kényszer, hanem egyben lehetőség is a fejlődésre. Térnyerése jelentős változást hoz az agrártermelők mindennapjaiba, míg a változásokkal lépést nem tartók helyzete nehezebb lesz. A versenyképesség javításához elengedhetetlen a digitalizáció adta lehetőségek lehető legszélesebb körű felhasználása – hangzott el a pécsi BB-rendezvényen, ahol elemezték az ágazat legfőbb problémáit, fenyegetéseit és lehetőségeit. Ezek közt fő helyen említették az EU KAP-költségvetésének bizonytalanságait, a régióban erősödő versenyt, az időjárás-változást, a korosztályi váltás és a modernizációs beruházások – így például az öntözésfejlesztés – késlekedését, vagy a Dél-Amerikával kötendő Mercosur-megállapodást.

Felértékelődik az adat és a felkészültség

A szakértők szerint az eszközök, szenzorok, IT megoldások mellett döntő a gazdálkodók, a termelők: az eszközhasználók tudása. – A Budapest Banknak, mint az agráriumot jelentős mértékben finanszírozó pénzintézetnek, érdemes finanszíroznia az agrárgazdaságban lezajló digitalizációs és technológiai fejlődést. Ezzel fejlődik a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások jövőbeni alkalmazkodási potenciálja, jobban meg tudnak felelni a 21. század kihívásainak, és fenntartható, növelhető a versenyképességük – mondta el Bognár Róbert, a BB agrárszakértője.

Így aknázhatók ki a tartalékok

A magyar termelők megértik a technológiaváltás hasznosságát, amit a Budapest Bank augusztusban publikált Agrár Gazdasági Index kutatása is alátámasztott. A kutatás eredményei szerint a megkérdezett gazdálkodók 56%a már most is használ valamilyen precíziós eszközt, 28%-uk még az idén tervezi a jelenleg használt precíziós technológiájának a bővítését, 5%-uk pedig valamilyen új technológia bevezetését tűzte ki céljául, úgy, hogy korábban még nem használtak ilyet.

A bank agrárszakértője úgy véli, vannak még tartalékok a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, főleg a hatékonyság terén. Az automatizálással és a robotizációval olyan kézimunkaigényes munkafolyamatok cserélhetők le, amelyek emberi erőforrással már nem, vagy csak jelentős nehézségekkel végezhetők el. A digitális átállás még nem teljes, a kisebb vállalkozások elmaradása jelentős.

Nem szabad elfelejtkezni a technológia által képződő adatmennyiség elemzéséről és felhasználásáról sem. A digitális eszközök adta adatbőségben felértékelődik az emberi felkészültség, a szintetizáló tudás. Az eszközök kezelése, üzemeltetése magas elvárást támaszt a humán erőforrással szemben, a digitális eszközök dinamikus fejlődése az agráriumban is folyamatos tanulást igényel.

budapest bank élelmiszeripar finanszírozás precízíós szenzor technológia versenyképesség