Dinnye: csak a nagyoknak megy nagyon?

Szabadverseny, multik és a szokásos tagoltság akadályozza az ágazat eredményességét

Képes-e fennmaradni a hazai dinnyetermesztés az olcsó export, a nagy áruházláncok és a termesztők összefogás-képtelensége után? – ez a kérdés foglalkoztatja az ágazatot az idei szezon végén. Joggal.

Kevesek sokat, sokak keveset

Augusztusig nem igen csökkent 80-100 forint alá a(z elfogadható minőségű) dinnye Magyarországon – legalábbis ami a hivatásos viszonteladókat: zöldségeseket, áruház- és boltláncokat illeti. Közben a termelők jó esetben 20 forint körüli költséget könyvelhetnek el a termesztéssel összefüggő feladatokra. Ez is elsősorban azon termesztőknél sikerül ilyen alacsonyan, akik vagy olcsóbb inputanyagokkal dolgoznak, vagy korszerű technológiával, de nagy és stabil mennyiségben, jó minőségben tudnak szállítani. Akik elavultabb technológiával, sok veszteséggel dolgoznak – részben emiatt kisebb mennyiségben vagy kevésbé jó árut állítanak elő –, azoknál ennek sokszorosa lehet a ráfordítás. Ez azt jelenti, hogy néhány jól jövedelmező termelőn kívül sokan veszteséggel vagy nullszaldóval jönnek ki a szezonból – hangzott el a kereskedelem, a szaktárca és az agrárkamara minapi konferenciáján.

Összefogás híján lemaradunk

A kisebb gazdák-gazdaságok sokszor nem integrált és homogén termékmennyiséggel indulnak el az értékesítési lánc felé, így viszont nem tudnak versenyképes mennyiséget/minőséget produkálni. – A helyzet ugyanaz, mint a gyümölcstermesztés más ágazataiban vagy sok szántóföldi terménynél: ha nincs összefogás, akkor nincs egységes, megbízható minőségű és mennyiségű árualap. Így viszont nincs kellő erély a felvásárlókkal szembeni hatékony érdekérvényesítésre sem – mondta egy a szakában jártas, egyetemi-szakértői forrásunk, aki szerint egy összefogásra-integrációra hajló, például lengyel termesztői csoport könnyedén ér el jobb pozíciót az alma- vagy zöldségpiacon.

A helyzetet tovább nehezíti a mezőgazdaságban (is) mind égetőbb munkaerőhiány, különösen úgy, hogy a dinnyeszüret sem gépesített technológia.

Vannak receptek

Az említett konferencián az is elhangzott, hogy az áruházláncok megpróbálnak ugyan átállni a magyar dinnyére a szezon kezdetén, ám – mivel a dél- és nyugat-európai fajták hamarabb beérnek – ilyenkor szakad rá a piacra az importdömping, néha irreálisan alacsony árakkal. Ám erre is van-volna válasz: az Agrárágazatnak nyilatkozó, sikeres magyar gazdaság vezetője június közepétől októberig folyamatosan szüretelhető fajtákat termeszt. Roszik Tamás így kiváló beszállítói együttműködést alakíthatott ki több áruházlánccal: nagy mennyiségű, súlyra, küllemre és ízre stabil minőségű árualappal tud megjelenni a piacon. – 1997-ben 1 hektáron kezdtem, egyetlen kis utánfutóval jártam a nagybani piacokra. Most van 5 nagy 18-24 tonnás teherautónk… Szerintem minden tevékenység sikerének egy receptje van: sosem szabad túl sokat számolgatni, agyalni, vagy kételkedni, ha valami éppen nem is alakul a legjobban… Ha egyszer belefogtál, csinálni kell, ennyi a titok! – vallja a dunavecsei gazda.