A talajszelvénynél kezdődik a változás
Több mint száz gazdálkodó előtt beszélt a dél-alföldi talajok romló állapotáról és a művelési rendszerek átalakításának szükségességéről Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke a Betamag Kft. csabacsűdi szakmai rendezvényén. A Misa-Farm területén tartott kalászos fajtabemutató fókuszába idén nem a növényvédelem vagy a tápanyag-utánpótlás került, hanem a talaj állapota és a művelési költségek csökkentése
Már nem a termés, hanem a költség a fő kérdés
A csabacsűdi rendezvényen a Betamag ügyvezetője Steinmacher László arról beszélt, hogy a dél-alföldi térségben a több éve tartó, tartósan aszályos időjárás miatt a jelenlegi gabonatermesztési modell egyre nehezebben fenntartható. Az Agrovir AGROINDEX adatai alapján megállapítható, hogy a régióban a búza- és árpatermesztés költségeinek mintegy 40 százalékát a munkaműveleti költségek adják, amin drasztikusan csökkenteni kell, ha talpon akarnak maradni a gazdák.
A Misa-Farm Kft. ezért a regeneratív szemlélet irányába kezd nyitni. Steinmacher László szerint a növényvédelem és a tápanyagutánpótlás költségein már nem lehet érdemben spórolni, a költségcsökkentés egyik valós lehetősége a talajművelési menetek számának mérséklése (min-till) vagy egyes műveletek teljes elhagyása (no-till).
A gazdáknak azt javasolta, hogy elsőként saját területükön ássanak talajszelvényt, és nézzék meg, milyen állapotban van a talajuk. Mint fogalmazott: diagnózis nélkül nincs jó döntés.
A Misa-Farm már idén lép
A rendezvény egyik legfontosabb gyakorlati bejelentése az volt, hogy a gazdaság egyes területein már idén ősszel megkezdik a direktvetéses technológia kipróbálását. Az első lépcsőben a kalászosok betakarítása után nem végeznek tarlóhántást, hanem érintetlenül hagyják a területet, szója és borsó után direktvetéssel vetik el az őszi kalászosokat. Emellett különböző talajtakaró és mélyre hatoló gyökérzetű takarónövény-keverékek használatát is tervezik.
Steinmacher László hangsúlyozta: az átállást nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani. A fokozatosságban hisznek, ezért kisebb területeken kezdenek kísérletezni, és a tapasztalatok alapján bővíthetik majd a technológiát.
„A talaj már csak termesztőközeg lett”
A rendezvény legnagyobb hatású előadását Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke tartotta a kiásott talajszelvény mellett aki rendkívül élesen fogalmazott a mai intenzív mezőgazdasági gyakorlatokról.
Szerinte a modern mezőgazdaság egyre inkább inputanyagokra és energiára épül, miközben a talaj biológiai működését háttérbe szorítja. Úgy fogalmazott: sok helyen a talaj már szinte csak „termesztőközeg”, amelyből eltűnt a természetes szerkezet és a talajélet.
A Miskolci Egyetem tanára szerint az egyik legsúlyosabb probléma a talajszerkezet folyamatos romlása. A túlzott bolygatás, a nehéz gépek taposása és a szervesanyag-tartalom csökkenése miatt egyre kevesebb a stabil morzsás szerkezet, romlik a vízbefogadó képesség, nő a belvíz és az aszály kockázata is.
Dr. Dobos Endre több alkalommal hangsúlyozta, hogy a talajművelés célja nem lehet önmagában a lazítás vagy a „szép magágy”, – mert ezt megszoktuk, hogy így kell – hanem a talaj ökológiai működésének helyreállítása. Szerinte minden egyes művelet előtt azt kell mérlegelni, hogy valóban szükséges-e a beavatkozás.
Kevesebb input, alkalmazkodóbb talaj
Az előadás egyik központi üzenete az volt, hogy a jövő mezőgazdaságában csökkenteni kell az inputanyagok felhasználását, mert nemcsak az Európai Unió szabályozási törekvései, hanem a talajok állapota is ebbe az irányba kényszeríti a termelőket.
Dr. Dobos Endre úgy látja, hogy a jövőben a talajok legfontosabb szerepe már nem kizárólag a biomassza-termelés lesz, hanem a vízmegtartás, a klímaadaptáció és a környezeti stabilitás biztosítása. Ehhez viszont személyre szabott talajművelésre és a talajok pontos ismeretére lesz szükség.
A szakember szerint a gazdálkodóknak el kell fogadniuk, hogy a talajok teljesítőképessége nem végtelen. A túlzott inputfelhasználással ideiglenesen fenntartható a magas termésszint, de ez hosszú távon tovább rontja a talaj állapotát és növeli a termelési költségeket.
KWS kalászos fajták a fajtabemutatón
A szakmai nap másik fontos eleme a kalászos fajtabemutató volt, ahol a Betamag szakemberei mutatták be a KWS búza- és árpafajtáit. A csabacsűdi rendezvényen 11 őszi búza-, 7 őszi árpa-, valamint 1 rozs hibrid- és 3 durumbúza-fajta szerepelt a bemutatóban melyek közül három búza- és három árpafajta kapott kiemelt szerepet. A búzák közül a STROMBOLI malmi minőségű, jó bokrosodó képességű és erős szárszilárdságú fajta, a KWS CONSTELLUM javító minőségű búza, amely kiemelkedő W és P/L és sütőipari paraméterekkel rendelkezik, és amely fajtát az igényes olasz piacra szállító termelők figyelmébe ajánl a cég, míg a KWS PEPLUM a magas termőképességével és jó állóképességével tűnt ki.
(Fotó: Kristóf Imre/Horizont Média)
Az árpák közül a KWS BORELLY kettős vírusrezisztenciájával és korai vethetőségével emelkedett ki. A kétsoros KWS TARDIS rekordterméseiről és kiemelkedően magas hektolitersúlyáról ismert, míg a hatsoros KWS FERRIS kiváló termőképességével és szárszilárdságával hívta fel magára a figyelmet.
Agrárágazat Tudástár: talajszelvény – A talajszelvény a talaj függőleges metszete, amely megmutatja a különböző rétegek szerkezetét, tömörödését, gyökerezhetőségét és szervesanyag-állapotát. A regeneratív és csökkentett talajművelési rendszerekben kiemelt szerepe van, mert segít felismerni a talajromlás jeleit és a vízmegtartási problémákat. A megfelelő diagnózis nélkülözhetetlen a direktvetéshez és a talajkímélő technológiák sikeres bevezetéséhez.
