A tógazdaságok továbbra is vízhiánnyal küzdenek, nem sokat jelentettek az elmúlt időszak kisebb-nagyobb esőzései. A lezúduló csapadék legtöbbször nem kerül bele a vízgyűjtőbe, mivel az aszály sújtotta vegetáció felszívja azt, így a tavak vízszintje folyamatosan csökken.
Ahol lehet, táplálják a tavakat (Fotó: MA-HAL)
A hosszan tartó hőség miatt jelentős a párolgási veszteség
Egy meleg nyári napon akár 2-3 centimétert is csökkenhet a tavak vízszintje. A dunántúli halastavak többsége kisebb patakok völgyzárógáttal történő felduzzasztásával készült egykor. Ezek a patakok táplálják tógazdaságokat, ha van bennük víz, de most nincsen, mivel az elmúlt időszak rendkívül száraz volt. A viharos, zivataros napok nem sokat segítettek a patakok és a tavak vízszintjén.
A halastavak üzemi vízszintje sok helyen az 50 %-ot sem éri el. A beszűkült vízi élettérben a halfogyasztó madarak károkozása is jelentősebb, hiszen az ivadék nem tud elbújni a mélyebb vízben a gázlómadarak elől.
Mezőgazdasági probléma az aszály, ami a tavak vízszintjére és a halászatra is negatív hatással van (Fotó: MA-HAL)
A haltermelőknek állománymentő kényszerlehalászásokat kell végrehajtaniuk
A kisebb tavakon levegőztető készülékekkel és szivattyúzással próbálják megmenteni a halállományt az oxigénhiánytól, ugyanakkor ez jelentős többlet költségekkel jár. Ahol ez nem megoldható, kényszerlehalászásokat hajtanak végre a drasztikusan alacsony vízszint miatt. Van olyan haltermelő, aki a 2021. évben ki sem tudta helyezni a halastavait ivadékkal a már tavasszal jelentkező vízhiány miatt.
Ez a kedvezőtlen, száraz időjárás negatív hatással lesz az őszi lehalászási eredményekre.
Forrás: MA-HAL, Sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc
