Durva: sokszoros határérték-túllépés a lengyel zöldségben

Nemcsak brutálisan sok volt a brokkoliban és a karfiolban, de ráadásul a klórpirifoszt már be is tiltották. Ezt találta a Nébih a Tescóban.

 

 

Friss zöldség vegyszerrel

Szeptember végén elképesztő fogása volt a Nébih munkatársainak a Budaörsi Tescóban: egy Lengyelországból származó zöldségszállítmány két tételében óriási mennyiségű vegyszermaradványt mutattak ki. Az 1440 darabos brokkolitételben 17-szer nagyobb mennyiségű klórpirifoszt találtak, mint amennyi a határérték, míg az 1220 darabos karfiolszállítmányban 4-szeres volt a flonikamid nevű rovarölőszer-maradvány mennyisége, mint a megengedett.

A Nébih sajtóosztálya megerősítette, hogy az ilyen mértékű – de általában véve is a – határérték-túllépés szerencsére ritka. Tavaly például csaknem 2000 friss zöldség-, gyümölcs- és gabonaminta növényvédőszermaradék-analízisét végezte el a Nébih, de határérték feletti mennyiségű szermaradék-tartalom csak a minták csupán szűk 1 százalékában volt.

 

 

Gyerekek vérében

Magyarországon is az idén betiltott klórpirifosz volt a legszélesebb körben alkalmazott szervesfoszforsav-észter, amit számos kultúrában alkalmaztak állománypermetezésre és talajfertőtlenítésre, miután kontakt és gőzfejlesztő hatóanyagként védelmet nyújtott a talajlakó és a rejtett életmódú kártevők ellen. Csakhogy időközben kiderült, a szernek szerepe lehet akár a gyermeki idegrendszer rendellenes fejlődésében is. Már 1997-től vizsgálta ezt a Columbia Egyetem, majd egy másik amerikai kutatás kimutatta, hogy azoknak a gyerekeknek a vérében, akik biogazdaságból származó terményekkel táplálkoznak, a klórpirifosz és más szervesfoszfor-tartalmú növényvédőszerek koncentrációja jelentősen csökkent. Ám amikor a gyerekek ismét a régi, nem bio forrásból származó zöldségeket-gyümölcsöket kezdték el fogyasztani, a toxikus anyagok szintje a vérükben ismét megugrott. Emellett bizonyították a méhekre káros hatást is. Ezért az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kezdeményezte, az EU-tagállamok pedig jóváhagyták a klórpirifosz visszavonását a piacról. Így idén február óta tilos klórpirifosz hatóanyagot tartalmazó készítményeket forgalomba hozni és használni, és azóta már az idén áprilisi türelmi idő is lejárt.

 

 

Azonnal visszahívták a „terméket”

Ezek után nem csoda, hogy a Nébih is súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot lát az említett élelmiszerek forgalmazásában, és azonnali hatállyal elrendelte a visszahívásukat. Emellett előírták a forgalmazónak, vagyis a Tescónak, hogy minderről az érintett partnereket és a fogyasztókat is haladéktalanul tájékoztassa.

Az elsődleges felelősséget egyébként az élelmiszeripari-vállalkozó viseli. Ha nem hazai előállítású a termék, akkor ez a felelős az első magyarországi forgalomba hozó – vagyis ebben az esetben a Tesco. Vele szemben intézkedett a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága, és egyben az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszerén (SCP) keresztül a lengyel társhatóságot is tájékoztatják.

 

 

Így erősít a Nébih

Miután nem ez az első ilyen eset – a lengyel mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek terén különösen nem, de persze a hazaiakat sem kell félteni –, felmerül a kérdés, miben reménykedhet az átlagember. Mitől várható, hogy „holnap” nem akarnak eladni, megetetni velünk valami hasonlóan mérgező, fertőzött vagy „csak” könnyedén egészségtelen terméket? A Nébih válasza erre az, hogy miután az EU-ban az áruk szabad mozgása nem korlátozható, az ellenőrzések tapasztalatából leszűrt kockázatértékeléssel még célzottabban tudják ellenőrizni a kockázatosabb termékköröket, területeket.

agrárium élelmiszer flonikamid foszforsav-észter klórpirifosz mérgező mezőgazdaság toxikus zöldség
.
.