A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti, hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubban.
A talaj létezését magától értetődőnek vesszük, azonban annak minősége – a túlnépesedés mellett – a szélsőséges időjárás és a környezeti problémák miatt folyamatosan romlik. Az átlagos középhőmérséklet mérése óta a tavalyi év volt a legmelegebb, ráadásul a 10 legmelegebb évből nyolc az ezredforduló után történt, s a csapadékviszonyok is szélsőségesnek mutatkoztak tavaly nyáron. Az ehhez hasonló trendekre fel kell készülnie az agráriumnak, ami szemléletmódváltást és új agrárszakértői generációt is igényel, mondta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.
Prof. Dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem professzora, az MTA doktora a klímaváltozás talajművelésre gyakorolt hatásainak bemutatásakor kihangsúlyozta, hogy a globális felmelegedés a csapadékviszonyok szokatlan, szélsőséges hullámzásával jár, ami plusz tevékenységek elvégzésére kényszerítheti a gazdálkodókat. Az egyre gyakoribb enyhe, száraz és szeles téli időjárás miatt mindinkább kulcsfontosságú az őszi szántás utáni talajelmunkálás, amivel elkerülhető annak kiszáradása. Nyáron a foltokban lehulló, intenzív esőzésekkel és az aszályos időszakok váltakozásával kell számolni, így a kritikus nyári hónapokban akár felszíntakarásra is szükség lehet, hogy megőrizzük a talaj nedvességét. Mindezek mellett nagyon fontos a humusz megőrzését segítő módszerek alkalmazása, ugyanis a szerves anyagban gazdag termőföld sokkal több vizet képes megkötni, mint az agyagos talaj.
Elengedhetetlen továbbá a talaj állapotának ismerete és rendszeres ellenőrzése is megtudni, hogy hol kezdődik a tömör talajréteg, és az milyen vastag. Az intenzív esőzések után a korábban már fellazított talaj is visszatömörödik, emiatt kevesebb vizet képes befogadni, hangsúlyozta Prof. Dr. Birkás Márta.
Zsigó György okleveles agrármérnök, növényvédő mérnök és talajtani szakmérnök előadásában rámutatott, hogy egyre több növényvédelmi kihívással is számolni kell a jövőben a klímaváltozás hatásaként. Ilyen például a hazánkban eddig nem, vagy csak nagyon ritkán megjelenő kártevők elszaporodása. A kártevők terjeszkedéséért többek között a világkereskedelmi határok kinyitása a felelős, de emellett a szándékos behozatal, a növényházakból megszökő és a turistákkal „potyautasként” érkező kártevők is jellemzők. A mediterrán éghajlatról érkező fajokra különösen figyelni kell, amik rendkívül strapabírók: minden probléma nélkül áttelelnek nálunk akár -20 Celsius fokban is. A gazdák a permetezésen és a növények rendszeres átvizsgálásán túl azzal akadályozhatják meg leginkább ezen kártevők további szaporodását, ha nem csak a jó, de a rossz termést is leszüretelik.
