Együttműködési megállapodást kötött a BÉT és az agrárkamara

Budapest, 2014. május 9., péntek (MTI) – Együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken a magyar agrárgazdaság és a magyar árupiac fejlesztésének elősegítése érdekében. Ez alkalomból ünnepélyes csengetéssel nyitotta meg a kereskedést Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója és Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

A partnerek célja egyebek közt, hogy a szorosabb együttműködés eredményeként az agrárpiaci kereskedelem minél nagyobb része a tőzsdére terelődjön.

Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója kiemelte, hogy a magyar szabályozott tőzsdei gabonakereskedés szinte egyedülállónak számít a régióban és Európában is, egészen Párizsig kell menni, hogy hasonló gabonapiacot találjunk. Véleménye szerint a piac potenciálját jelzi, hogy a régióban a varsói tőzsde éppen most gondolkodik azon, hogy gabonapiacát elindítsa.

Kifejtette, hogy a szabályozott gabonakereskedés legfontosabb értéke az ártranszparencia. A tőzsdei gabonaárakat széles körben referenciaárként használják az agrárgazdaság különböző területein, továbbá az ártranszparencia támogatja a kormányzatnak a mezőgazdaság fehérítésére vonatkozó célkitűzését is.

Közölte, hogy a BÉT elkötelezett továbbfejleszteni az árupiacát, amelynek önálló szekciója van a tőzsdén belül.

Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke kiemelte: a NAK elkötelezett a szervezett és átlátható piaci viszonyok, valamint a versenyképes gazdálkodási feltételek kialakításában, ezért támogatja a tőzsdének az árupiac fellendítésére irányuló törekvéseit. A kamara elsősorban információszolgáltatással segíti majd a tagjait, hogy minél szélesebb körben megismertesse a gazdákkal a tőzsdei gabonakereskedés lehetőségét.

Török Sándor, a BÉT gabonaszekciójának vezetője fontosnak tartotta az utánpótlás kinevelését az agrárgazdálkodásban. Reményét fejezte ki, hogy a két szervezet által indítandó képzésekre az új generáció fogékony lesz és megérti a tőzsdei piac jelentőségét.

Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a magyar gabonakereskedelem számára negatív hatással járhat Ukrajna és az Európai Unió közeledése. Az unió piacára szabadabban beérkező ukrán termékek ugyanis bizonyos hagyományos piacokról – dél-európai, észak-afrikai – kiszoríthatják a magyar gabonatermékeket. Ez ellen véleménye szerint úgy lehet védekezni, ha a termelők, kereskedők a határidős piac kihasználásával időben próbálják az árakat biztosítani.

Dudás György, a KELER Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a szervezetnek több mint húsz éves tapasztalata van a gabonakereskedelem elszámolásában, és ezt a szaktudását szeretné érvényesíteni és értékesíteni az elkövetkező években a régióban.

MTI 2014. május 9.