Eladhatja fel nem használt szalmáját – a pécsi erőmű szalmabeszerzési kampányt indít

A pécsi Pannonpower tárt karokkal várja az állattenyésztés számára nem megfelelő minőségű szalmabálákat az erőműben. A létesítmény mintegy 3,5 milliárd forintot szeretne felhasználni lágyszárú tüzelőanyag felvásárlására, ezáltal kínálva kiegészítő jövedelmet a térségben lakó mezőgazdaságból élőknek. Az erőmű idén is mintegy 200 ezer tonna gabona-, illetve egyéb szalma megvásárlására készül.

Baranya megye mellett más dél-dunántúli és dél-alföldi megyékből is vásárol szalmát a Pannonpower, sőt kisebb mennyiségben Horvátországból is érkeznek szállítmányok Pécsre. Az erőmű befogadja az állattartás követelményeinek nem megfelelő – például toxikus, így állatok számára takarmányként már nem hasznosítható – minőségű szalmát is.

A Veolia Energia Magyarország csoporthoz tartozó Pannonpower pécsi erőműve az egyik legnagyobb lágyszárú biomassza tüzelőanyag-felhasználó a régióban. Az üzemben ma már bármilyen geometriájú bálát be tudnak fogadni, így kocka- és körbálákat egyaránt megvásárolnak. Ráadásul az erőmű nem pusztán a gabonaszalmát, tehát a búza mellett a rozs, az árpa, a zab és a triticale bebálázott szármaradványát veszi át – befogadja a repcéből, szójából, vagy éppen a rétekről, kaszálókról származó fűkaszálékból, valamint a nádból előállított bálákat is.

A szalmabálák átvételekor kulcsfontosságú az alapanyag nedvességtartalma. A beszállítók számára jó hír, hogy az erőmű a 30 százalék nedvességtartalmat nem meghaladó kockabálák mellett kisebb mennyiségben be tud fogadni magasabb nedvességtartalmúakat is. Ennek köszönhetően várhatóan csökkenhet a beszállítók kazalban tárolásból adódó vesztesége is. Mindamellett a szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a minőségi romlás elkerülése érdekében a termelőknek érdemes már közvetlenül a betakarítást követően gondoskodni a szalma szárazon tartásáról.

Magyarországon minden évben mintegy 3 millió tonna szalma képződik, ennek a mennyiségnek alig 6 százaléka elegendő a pécsi erőmű teljes évi működéséhez. Eszerint a szalmatüzelésű blokk tüzelőanyag-ellátása hosszú távon biztonságosan megoldható. Emellett ennek a mennyiségnek a felhasználása nem veszélyezteti az állattartás vagy a feldolgozóipar melléktermék-igényének kielégítését sem.

A felvásárlási kampánnyal a célunk – a zöld távfűtés erősítése mellett –, hogy támogassuk és ösztönözzük az energiatermelés és az agrárium közti szinergiák kiaknázását. Ez ugyanis egyszerre segíti az energiatermelés hatékonyságának javítását és fenntarthatóságának erősítését, miközben kiszámítható bevételt biztosít a régióban tevékenykedő gazdák számára – emelte ki Lenti Ákos, a lágyszárú biomassza tüzelőanyag beszerzéséért felelős szakértő.

A kört az teszi teljessé, hogy az erőmű kazánjaiban visszamaradó hamu termékminősítéssel rendelkezik, így lehetővé válik, hogy a gazdákhoz kerülve a termőterületeiken hasznosíthatóvá váljon. A savas pH-értékű termőterületek esetében ugyanis a hamu lúgos kémhatása segíti, hogy a pH javítása révén a növények jobban tudják hasznosítani a talaj tápanyag-tartalmát. A talaj pH-értékének javítása mellett a termőterületre kijuttatott hamu – foszfor, kálium és mikroelem tartalma révén – a növénykultúra harmonikus tápanyag-ellátását is segíti. A biomassza-tüzelés szén-dioxid-semleges technológia, tehát a lágyszárú biomassza elégetése miatt nem kerül többlet-szén-dioxid a légkörbe. A szalmatüzelésű erőmű évente több mint 150 000 tonna széndioxid kibocsátását váltja ki, hozzájárulva az országos klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez.