Lapzártától lapzártáig

Írta: Szerkesztőség - 2011 február 28.

Indul a termőföldért életjáradékot program ötödik üteme

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) jóváhagyta a Termőföldért életjáradékot program ötödik ütemének meghirdetéséről szóló pályázati felhívást

A Magyar Nemzet Vagyonkezelő (MNV) Zrt. úgy vásárol – az állam számára – jogosultanként legfeljebb 20 hektár nagyságú, külterületi termőföldet, nem több mint 3 millió forint értékben, hogy ellenértékeként életjáradékot fizet.

A programban maximálisan 18.498 hektárnyi területet lehet megvásárolni 8,3 milliárd forint összértékben.

A pályázatok benyújtására június 18-ig van lehetőség. A pályázatokat az MNV Zrt., a felajánlott földterület fekvése szerinti illetékes megyei területi irodáihoz kell benyújtani, munkanapokon.

Az értéktanúsítvány, illetve a benyújtott dokumentumok ellenőrzése után kezdődik a pályázatok bírálata, majd a tényleges szerződéskötés.

 

A programban azok vehetnek részt, akik úgy gondolják, hogy termőföldjüket a havonta – a nyugdíjjal együtt folyósított – meghatározott összegű életjáradékért az államnak adják át.

A projekt célja egyrészt, hogy a szociális szempontokat is mérlegelve járuljon hozzá a szétaprózott földtulajdoni struktúra átalakításához; másrészt teremtődjenek meg a feltételek ahhoz, hogy az állam a gazdálkodókat hozzásegítse az EU-ban is versenyképes birtokszerkezet kialakításához.

Emellett azonban a program anyagi biztonságot jelent a földtulajdonnal rendelkező időskorúak számára, hozzásegíti őket életkörülményeik javításához.

A pályázati felhívás nem teszi lehetővé erdő művelési ágú ingatlanként nyilvántartott vagy erdő alrészlétet tartalmazó termőföld felajánlását.

A szakértők arra számítanak, hogy a benyújtásra kerülő pályázatok száma eléri a 20 ezret. Az életjáradék összege a szerződéskötés évét követő minden év március 1-jén az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

 

Meghirdette az AKG program földjeinek bérleti jogait az NVT

Az uniós Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) keretében haszonbérleti pályázatok meghirdetéséről döntött a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács.

Mintegy 43.000 hektár állami termőföld bérleti jogának meghirdetéséről hozott döntést a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács szerdán.

Ezzel évi 5 milliárd forintnyi európai uniós támogatás válik lehívhatóvá 5 éven keresztül összesen mintegy 15.000 gazdálkodó számára az elkövetkező években az AKG program keretében.

Az NVT döntése nyomán összességében az AKG pályázaton indult csaknem 15.000 gazdálkodó az elkövetkezendő 5-10 évben mintegy 1,2 millió hektár területen részesülhet az AKG támogatásban.

Ez évi több, mint 55 milliárd forint forrást juttat az érintettekhez. Az összes támogatott kérelmező 87 százaléka kis- és közepes méretű gazdaságban, 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodik – derül ki a közleményből.

A programban támogatást nyert mezőgazdasági termelők mintegy 600 esetben, 50.000 hektár területet érintően olyan szerződéssel rendelkeznek az MNV Zrt.-től bérelt területekre, amely vagy már lejárt vagy 2014. december 31. előtt fog lejárni.

Amennyiben ezek a termelők nem kapnak lehetőséget haszonbérleti szerződéseik megújítására, nem lesznek jogosultak az elnyert AKG támogatás igénybevételére.

Az így kieső támogatás hektáronként körülbelül 100.000 forint évente, összességében 50.000 hektár esetében öt év alatt mintegy 25 milliárd forint lenne.

Ezt a program keretében nem tudnánk igénybe venni, de nem lehet átcsoportosítani sem, így Magyarország véglegesen elveszítené ezt az európai uniós forrást.

Az NVT döntésével ez az összeg válik lehívhatóvá – hangsúlyozza a közlemény.

 

Az AKG célja a mezőgazdaság által érintett fizikai és természeti környezeti állapot megőrzése, a genetikai erőforrások megőrzése, javítása.

Ugyanennyire fontos a minőségi termékek előállításának segítése, az élelmiszer-biztonság fokozása. Az adott területen sem növényvédő szert, sem műtrágyát nem használnak.

Az AKG célja az is, hogy a program keretében művelt területen folyó mezőgazdasági termelés magasabb minőségű termékek előállítását eredményezze.

A harmadik, legfontosabb cél a gazdák jövedelembiztonságának erősítése, elősegítése.

Az NVT döntése nyomán a haszonbérleti pályázatokat öt ütemben írják ki. A pályázatok beadási határideje az első ütemben 2010. május közepe, majd ezt követi a többi ütem.

Az eredmények megállapítására 2010. júliustól kerül sor. A szerződések megkötésének időpontja 2010. július közepétől folyamatosan várható.

 

Csak a nyírásra elegendő pénzt kapnak a gyapjúért a gazdák

Csak a nyírásra elegendő pénzt kapnak a gyapjúért a gazdák; a felvásárlók kilogrammonként átlagosan 80 forintot fizetnek a tiszta gyapjúért – közölte a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.

Lapzártánk idején már tart az igazi kampánymunka, amelynek végeztével csaknem 20 ezer birkát szabadítanak meg a bundájuktól.

Az előzetes adatok szerint a lenyírt gyapjú össztömege 65-70 tonna körül várható.

A kilogrammonként átlag 80 forintos felvásárlási ár egyedenként mintegy 250 forintra tehető, ami azt jelenti, hogy a gyapjúból származó árbevétel csupán arra lesz elegendő, hogy a nyírási költséget fedezze.

A juhok nyírásával egyidejűleg az állomány állategészségügyi vizsgálatát és a szükséges kezeléseket is elvégzik.

 

Könnyebben juthatnak piacra a helyi mezőgazdasági termékek

A helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit javíthatja az a rendelet, amelybe 53 civilszervezet javaslatai is bekerültek, és aminek segítségével fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség.

Lényeges változást hoz, hogy ezentúl a kistermelők feldolgozott termékei – mint például sajtok, lekvárok, kolbászok – is ott lehetnek a boltokban, az éttermekben, sőt, a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek.

Sarbu-Simonyi Borbála (Védegylet) szerint a gazdasági és a klímaválság megoldásában is kulcsszerepet játszhat a kis léptékű élelmiszer-termelés és a helyi piac.

Ehhez további jogszabályi módosítások is szükségesek, mint például a piac- és vásártartás szabályainak pontosítása, jövedéki- és adótörvény hozzáigazítása a megváltozott viszonyokhoz.

Emellett pedig a közelgő magyar uniós elnökséget is fel kell használni arra, hogy a magyar civil szervezetek véleménye uniós szintre is eljusson.

A kis léptékű élelmiszer-termelést, értékesítést és feldolgozást segítő céloknak és programoknak, azaz civilek véleményének is be kell épülniük a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013-2020 közötti stratégiájába.

Csizmadia László (Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége) szerint a hamarosan megjelenő jogszabály egyszerre segíti a vidékfejlesztést, egyszerűsíti a kis léptékű élelmiszerrendszer szabályozását és járul hozzá a magyar hagyományok ápolásához.

Forrás: MTI