Élelmiszerbiztonság és innováció a tejiparban

Ünnepélyes keretek, köszöntők, elismerő szavak és ajándékok között szakmáról, tejiparról, gondokról és lehetőségről esett szó a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának tanácskozásán, ahol Prof. Dr. Fenyvessy József egyetemi tanárt köszöntöttük 70. születésnapja alkalmából, hozzá méltán illő szakmai fórum keretében.

A magyar tejgazdaság helyzete rossz, de ez még mindig nem a mélypont

Az unión belül a tejkvótánk 2.029.861.200 t, ami csak 1,39% részesedést jelent, ez olyan kis szám, ami az uniós arányokat tekintve szinte elhanyagolható, sajnos.

Ráadásul ezt a kvótamennyiséget hazánk nem tudja teljes mértékben kihasználni, jelenleg 75 százalék körül élünk csak vele.

Mégis azt lehet mondani, hogy közvetetten több millió ember él még így is a tejgazdaságból hazánkban, ha a tenyésztés munkaerő szükséglete mellé hozzáadjuk a kereskedelmet, vegyipart, tanácsadó cégeket, stb.

Ugyanakkor egyértelmű, hogy, ha az állattartás helyzete rövid időn belül nem változik, akkor a vidék elnéptelenedik, mert a meglévő helyi erőforrások kihasználatlanul állnak.

Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke a tejágazat helyzetelemzésekor jellemző adatokkal illusztrálja az okokat és okozatokat:

• 2010-ben 180.000 db tejelő tehenet regisztráltak hazánkban (míg tavalyelőtt még 211.00, 2003-ban pedig 365.000 db volt)
• az éves tejhozam 8660 kg/tehén
• mindehhez 68 Ft/l felvásárlási ár párosult (ami jelenleg 85 Ft/l körül mozog)
• az egy főre jutó tejfogyasztásunk 150 l/év (ez 1987-ben még 200 liter volt)
• UHT tejfogyasztásunk 70%-a import (33% Németországból, 19% Lengyelországból, 18% Szlovákiából, 11% Csehországból). Az import értéke 2010-ben már 409, míg 2009-ben csak 333 millió dollár volt. Miután a tejkereskedelem iránya mérvadóan Északról délre mutat, és ráadásul az érvényben lévő versenytörvény nem teszi lehetővé, hogy a félárú import ellen bármit is tegyünk, exportlehetőségeink csak tőlünk délebbre fekvő országokban lehetnek
• az Eu-s országokon belül még mindig 20% támogatottsági hátrányban vagyunk
• ugyanakkor költségeink magasabbak, pl. hazánkhoz képest Franciaországban csak 40% a villamos energia költsége a gazdálkodóknak

 

Élelmiszerbiztonság

Az élelmiszer fogyasztással összefüggésbe hozható megbetegedések száma világszerte nő, és mindez az árukereskedelem és az emberi mozgások miatt globális problémává vált.

Ezt a legfrissebb „uborka-botrány” is igazolja, ennyire időszerű sajnos még tervezetten sem lehetnének Dr. Bánáti Diána címzetes egyetemi tanár, professzor asszony szavai.

Az MTA élelmiszerbiztonsági stratégiai programja az élelmiszerlánc védelmére hívja fel a figyelmet, amiben a szereplők felelőssége minden eddiginél nagyobb.

„A szántóföldtől az asztalig” szemléletet pedig nem lehet elég korán kezdeni, ahhoz mindenkinek alapvető elvárása és igénye legyen a higiénia és élelmiszerbiztonság, az alapokat a nemzeti alaptantervbe is be kell(ene) építeni.

A WHO becslései szerint tömeges megbetegedések várhatóak, amit több tényező is befolyásol:

• környezeti és éghajlati változások következtében új betegségek jelennek meg (pl. kéknyelv)
• nő a növényeket ért stressz, ami utat nyit a mikrobiológiai szennyeződéseknek.
• életmód változásunk egyik sajnálatos következménye, hogy a lakosság immunállapota is romlásnak indult
• a hamisítások, csalások terjedésével, a terrorizmus már az élelmiszerellátásban és ezzel együtt az élelmiszer-biztonságban is veszélyt jelent.

Az élelmiszerbiztonság hallatán a fogyasztók még mindig az e-számoktól rémülnek meg, pedig a mikrobiológiai veszélyek tehát sokkal nagyobbak, főleg, ha társadalmi, gazdasági, környezeti és élettani összefüggéseikben vizsgáljuk.

 

Juh- és kecske (csak) a látóhatáron

A hazai juh ágazat számai is elrettentőek.

Ugyan magasak, sőt fokozatosan növekvőek a felvásárlási árak (180-200 Ft/l), mégis a munkaerőgondoknak, a többségében kézi fejési technológiának és a minőségi tejtámogatásnak hiányában az elmúlt 10 évben a 8.800-ról 6.862-re csökkent a juhászatok száma.

A juhászatok végterméke továbbra is a vágóbárány-előállítás, ez adja a bevételük 85-95%-át, ma már a nyers gyapjú bevételi aránya max. 3%, emellett alacsony, de létező jövedelmet biztosít a tej, bőr és a trágya értékesítése is.

Valóban kicsi a fejt állomány nagysága, és a szükségesnél kisebb a tejhozam, ráadásul a termelés is szétszórt (a termelés kb. 40 üzem közt tevődik össze).

Kitörési pontot jelenthet a juhászatok részére a speciális termékek levédése és a piaci fellépésük megszervezése.

A kecskegazdaságok száma KSH adatok szerint 3.000, de a regisztráción kívülieket is beszámítva akár a 25.000-et is elérheti.

Az általánosságban elmondható a szegmens szervezetlen fellépése és piaci jelenléte, de a sajtutak szervezése megoldást jelenthet átmenetileg a kézműves sajtoknak, de az egész ágazatnak egyáltalán nem.

Így a 40.000 (regisztrált) felnőtt kecske többsége kis helyi feldolgozókon keresztül, többségében biotermékként kerül az asztalunkra.

Dr. Kukovics Gábor (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet) szerint a minőség javításának támogatása kiutat jelenthetne mindkét ágazat részére, erre már a javaslatot is benyújtották a VM-be.

Ezzel párhuzamosan természetesen egyéni érdeke a tenyésztőknek, hogy a tejhozamot is növeljék, speciális termékeiket pedig levédjék.

 

Analitikai lehetőségek az őstermelőtől a laborokig

Gyors, korszerű műszeres analitikai valamint mikrobiológiai és higiéniai vizsgálatok a tejiparban is elengedhetetlenek.Az Agro-Legato Kft. a mikrobiológiai gyorstesztektől kezdve higiéniai vizsgálatokon át antibiotikum-vizsgálatokkal, sajtvizsgálatokkal, a HungaroLact fejéstechnikával és akár tejgyűjtő teherautókkal is áll a tehenészetek, tejipari feldolgozók rendelkezésére már hazánk mellett Romániában és Szlovákiában is.

Ahogy Dudás János ügyvezető fogalmaz: „Minden tejtermelőnek érdeke, hogy a lehető legmagasabb felvásárlási árat érje el, minden feldolgozónak érdeke, hogy a legjobb minőséget állítsa elő, ehhez pedig minőségbiztosítás és -ellenőrzés, termékpálya szemlélet és megfelelő eszközök szükségesek.”

Aktuális lapunkban – nemcsak a tejágazat szemszögéből – épp a laborokat, analitikai mérőműszereket igyekeztünk egy csokorba szedni Olvasóinknak, hogy könnyebben tudjanak tájékozódni lehetőségeikről, kötelezettségeikről, a rendelkezésükre álló szolgáltatásokról.