Regenerálódó agrárkivitel

Egyre erősödő agrárexport képe rajzolódik ki az év első öt havi külkereskedelmi folyamatai láttán. Az időarányos export, túllépve a 4,3 milliárd eurót, 6,5%-kal bővült, miközben az import, 2,7 milliárd eurós szinten csak 1% alatti bővülést mutatott. Az export-import szaldó így módfelett kedvezően alakult.

 

juh

 

Az élelmiszer-gazdasági kivitelen belül az állati és növényi zsír és olajtermékek kivitele 20, az élőállat- és állati termékek exportja 10, az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek exportja pedig 7%-kal bővült. Ezekkel szemben a növényi termékek kivitele csak 1,7%-os bővülést mutatott.

Az import esetében a zsír- és az olajbehozatal, valamint az élelmiszer-készítmények importja bővült. Az élő állat és állati termékek behozatala ugyanakkor 10% fölötti mértékben csökkent, és a növényi termékek importja is visszaesett, 4%-kal mérséklődött.

Az export importtal való összevetéséből kitűnik, hogy nem volt olyan árufőcsoport, amelyben az import előnyre tett volna szert az év első öt hónapjában.

Élelmiszer-gazdasági exportunk összességében bő másfélszeresét tette ki az élelmiszerimportnak. Ami pedig az összetételt illeti, feltűnő, hogy mind a növényi termékek, mind a növényi és állati zsír, olaj termékek esetében az export a dupláját tette ki a behozatalnak. Az élő állat és állati termékek esetében pedig bő másfélszeres volt az exporttöbblet. A magasan feldolgozott termékek csoportja esetében közelített az import leginkább az exportértékhez, jóllehet a kivitelünk így is mintegy 30%-kal haladta meg a behozatalt.

 

Élelmiszer-gazdasági exportunk alakulása
1. táblázat. Élelmiszer-gazdasági exportunk alakulása az első öt hónapban (forrás: KSH)

 

Az export-import egyenleg az eltérő növekedési tulajdonságok eredőjeként rendkívül intenzíven bővült. A szaldó növekménye ugyanis túllépte a 18%-ot, összességében pedig megközelítette az 1,6 milliárd eurót, ami nemzetgazdasági szinten is figyelemre méltó nagyságrend, hiszen annak mintegy a felét adta idén az első öt hónapban.

 

Idősorral megalapozható érvek

Még mielőtt a főbb árufőcsoportok belső összefüggéseit kibontanánk, érdemes egy pillantást vetni az elmúlt néhány év első öt havi kiviteli adataira. Tesszük ezt abban a reményben, hogy a nagyságrendek egymás mellé rendeléséből megerősödhet az a meggyőződésünk, hogy 2021 első öt havi exportbővülése nemcsak a koronavírus-járvány miatt meggyengült 2020. áprilisi, májusi redukálódott bázis következménye.

A vonatkozó táblázat adataiból és a kapcsolódó grafikonból egyértelműen kiderül, hogy az elmúlt öt év időarányos agrárexportja a 2018-as relatív gyengülést leszámítva folyamatos bővülésről árulkodik. Kiváltképp a magasan feldolgozott termékek kivitelének alakulása mutat az elmúlt öt évben töretlen bővülést, ami annál is becsesebb, mivel az exportszerkezeten belül ez a termékegyüttes adja agrárexportunk legjelentősebb, a kivitel több mint 40%-át adó tételét.

 

Export-import szembesítése
2. táblázat. Export-import szembesítése a négy árufőcsoport esetében

 

Exportszerkezet az év első öt hónapjában

Élő állat és állati termék exportja

Az élő állat és állati termékek exportja 2021 első öt hónapjában, az előző év azonos időszakához képest 10,2%-kal nőtt. Az összetett termékcsoporton belül az élőállat-kivitel 21,5%-kal, a hús és vágási melléktermékek exportja pedig 10%-kal nőtt. Az élőállat-kivitelen belül a legjelentősebb termékegyüttest adó élőmarhaexport lódult meg a legnagyobb mértékben. A növekmény bő másfélszeres, az export a tavalyi időarányos 51 millió eurós szintről közel 78 millió euróra ugrott. A második legjelentősebb élőállat-tételt képező baromfi exportja pedig 50 millió eurót meghaladó tétel mellett 8,4%-kal bővült. Mindemellett az élő juh kivitele mintegy 6,7%-kal nőtt. A hús és vágási melléktermék kivitele az élőállat-exportnál színesebb palettát mutat. A pozitívumokat előre véve látványosan, mintegy 37%-kal nőtt a juhhús-, 27%-kal a baromfihús-kivitel. Ezektől kissé lemaradva, de az átlagos növekedési ütemet messze meghaladva 12%-kal bővült a friss, hűtött marhahús kivitele is. Míg a fagyasztott marhahús piaca zsugorodott, hiszen a kivitel majd egyharmadával esett vissza, addig a sertéshús exportja 139 millió euróról csak 135 millió euróra mérséklődött, így alig pár százalékos visszaesést mutat a statisztika. A tej és tejtermékek kivitele is nőtt. Jóllehet a folyadéktej exportja közel 62 millió eurós szint mellett csak 3,5%-kal bővült, és a hasonló nagyságrendet mutató sajt exportja is csak 1,2%-kal nőtt, de a tojás exportja ötödével bővült. Az állati termékek közül egyedül a méz exportja esett vissza jelentősebben. A 13% közeli exportcsökkenés mellett a mézből közel 26 millió eurós árbevétel származott.

 

export alakulása diagramm
Exportunk alakulása 2017–2021 első öt hónapjában (forrás: KSH)

 

Növényi termékek kivitele

A növényi termékek exportján belül a zöldségfélék kivitele összességében 4,3%-kal bővült. Az export 111,4 millió euróról 116 millió euróra nőtt.

 

Élő állat és állati termékek exportja
3. táblázat. Élő állat és állati termékek exportja (2020-2021. 01–05. hó)

 

Ugyancsak bővült, nevezetesen 39,8 millió euróról 41,8 millió euróra, azaz 3,3%-kal a gyümölcsexportunk is. Zöldség esetében a kivitt mennyiség 85 ezer tonnáról közel 89 ezer tonnára bővült, a gyümölcs esetében 33,3-ről 36,6 ezer tonnára emelkedett az exportunk. Némiképp visszaidézve a több ízben is visszatérő hidegfrontok időszakát és az ebből adódó szaggatott és megkésett évkezdetet, bizony meglepő az exportban mutatott többletek idei alakulása ezen a téren.

A gabona esetében inkább stagnáló exportról, semmint bővülő piacokról beszélhetünk az év első öt hónapjában. Mivel ekkortájt a gabona világpiaci árai még nem szaladtak el olyan mértékben, mint az a júniusi, júliusi, illetve augusztusi adatokból érzékelhető, így a gabonaexportunk is alig mozdult a tavalyi, azonos időszaki helyzethez képest. A gabonakivitel összességében 837,7 millió euróról (közel 3,9 millió tonnáról) 829,5 millió euróra (3,6 millió tonnára) változott, ami értékben 99%-os szint, mennyiségben pedig 9%-os visszaeséssel egyenértékű. A gabonaexporton belül a búza exportja esett vissza a legjelentősebb mértékben. A 84%-os index melletti, valójában 16%-os exportvisszaesés mögött az exportált mennyiség 1,3 millió tonnáról 1 millió tonnára való csökkenése húzódik meg. Az árpaexportunk is visszaesett, de a 2,5%-os exportárbevétel-csökkenés mögött az árpaexport 227-ről 201 ezer tonnára való csökkenése áll meg. Május végén még kevés információ állt az exportőrök rendelkezésére arról, hogy idén az árpából, 6,5 tonna/hektáros átlagtermés mellett, rekordtermés születik, és a búza is 5 tonna felett ad majd hektáronként.

 

gabona

 

Az olajosmag-export, jelentős exportárbevétel mellett, 5%-os csökkenést mutat. A termékcsoport exportjából 279-ről 266 millió eurós szintre csökkenő árbevétel származott. A termékcsoporton belül a napraforgó kivitele 20,5%-kal bővült, a kivitel 172 ezer tonnás exportmennyiség mellett a tavalyi időarányos 21 millió eurós szintről idén 27 millió euróra nőtt. Bővült a szójabab kivitele is, mégpedig olyannyira, hogy a növekmény megközelítette a 28%-ot, a kivitt mennyiség pedig az 58 ezer tonnát. Repcéből ugyanakkor mintegy negyedével csökkent a kivitel. A tavalyi, időarányos 130 ezer tonnás exportunk idén alig haladta meg a 96 millió eurót. A kivitt mennyiség pedig ugyanebben az időszakban a tavalyi 347 ezer tonnáról idén 234 ezer tonnára csökkenve bő egyharmados visszaesést produkált.

 

Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek kivitelének alakulása

Az 1,7-ről 1,8 milliárd euróra bővülő, a magasan feldolgozott termékeket reprezentáló termékcsoport exportárbevétele 7%-os növekményt mutat. Az exportra kerülő termékek összesített mennyisége pedig meghaladta a 2 millió tonnát. A termékegyüttes legjelentősebb tételét, hagyományos módon, az élelmiszeripari melléktermékek adják. Az összességében 454,5 millió euróra bővülő kiviteli érték idén közel 58 millió eurós többletet hozott. A 14%-os növekmény mögött az olajpogácsa exportjának 40%-os, valamint a szójapogácsa-export 28%-os bővülése áll. Jelentős, mintegy 12%-os exportnövekmény jellemezte az italok kivitelét is, hiszen a termékcsoport tavalyi, 290 millió eurós exportja 324,5 millió euróra bővült. A mintegy 34 millió eurós árbevételi többlet nagyobbik hányada ugyanakkor nem a borexportunk bővüléséből, hanem sokkal inkább az ásványvizeink exportjából származott. Míg ugyanis az ásványvíz exportja 78-ról 88 millió euróra bővült, addig a borexportunk 50-ről 47 millió euróra csökkent. Növekmény jellemezte a kivonatok, szószok, levesporok exportját is. Az összességében 6,8%kal bővülő kivitel révén 20 millió eurós idei növekmény mellett a tavalyi időarányos 302 millió eurós kivitel 322 millió euróra nőtt. A nagyobb exporttételek között érdemes megemlíteni a tartósított zöldségek csoportját, ahol az exportérték ugyan a tavalyi 234,6 millió euróról idén 219 millió euróra csökkent, de a hidegfrontok miatt megkésett kitavaszodás és a szántóföldi zöldségtermesztést alaposan sújtó időjárási anomáliák ismeretében ez az eredmény is megsüvegelendő. A kakaó és kakaótermékek exportja ugyanakkor meglódult, a 22%-os növekmény révén 69ről közel 84 millió euróra bővült a kivitel. Ugyancsak látványosan megugrott, mintegy 14%-kal bővült a cukor és cukorkatermékek kivitele, hiszen a tavalyi 81-ről idén közel 93 millió euróra bővült.

 

étel

 

Rátekintve a magasan feldolgozott élelmiszerek kivitelének idei alakulására, megállapítható (legalább is a fentiekből látható), hogy a pozitív folyamatok túlsúlya jellemzi 2021 első öt hónapjában ennek a termékcsoportnak a kivitelét. A figyelemre méltó növekmény mellett az is fontos ebben az esetben, hogy a feldolgozott termékekben lényegesen magasabb hozzáadott érték testesül meg, így a magyar munka magasabb szinten értékesül, mintha feldolgozatlan mezőgazdasági terméket adnánk el a külpiacokon.

 

Összeállította: Szabó Jenő

 

Kapcsolódó hírek