Előzze meg a ketózist, termeljen több tejet!

A ketonanyagok jelentős felszaporodásával és az ezzel egyidejűleg történő glükózkoncentráció csökkenésével járó megbetegedést összefoglaló néven ketózisnak nevezzük. Ez az anyagforgalmi zavar főleg a laktáció elején alakul ki nagy tejtermelésű tejelő szarvasmarha- és juhállományoknál, de bizonyos esetekben a húshasznú anyateheneknél is megfigyelhető. A ketózis kiváltó okának tekinthető az ellést követő negatív energiamérleg, hatása pedig a tejtermelés csökkenésében és a termékenyülési mutatók romlásában mutatkozik meg.

A zsírsavak májban történő átalakulása során ketonanyagok jönnek létre melyek jelentős energiaforrást biztosítanak a vázizomrendszer és a vesék működéséhez, illetve a laktáció során a tejmirigyek energiaigényes folyamataihoz. Amennyiben több ketontest képződik, mint amennyit a szervezet fel tud használni, akkor ezek felhalmozódnak, majd a tejjel, vizelettel, illetve a kilélegzett levegő útján távoznak a szervezetből. Az energiavesztés következtében a tehenek lesoványodnak, termelésük csökken, a vérben, vizeletben, tejben megnövekszik a ß-hidroxivajsav koncentrációja.

Ketózis kialakulására hajlamosít, ha apasztáskor 4 vagy annál nagyobb a kondíció pontszám, illetve ha az ellés után nagyon gyorsan tapasztalható a kondíció romlása. Ennek egyik oka, hogy az elhízott tehenek az energiahiány csökkentésének érdekében jelentősebb mennyiségű zsírsavat tudnak mobilizálni, amiből a májban acetil-Coa-acetacetát, majd enzimatikus úton ß-hidroxivajsav képződik.

Az ellést követően, a laktáció korai szakaszában (0. – 2. hét) tapasztalható ketózis jellemzője, hogy az illózsírsavak bekapcsolódnak a citrátkörbe, de a teljes folyamat nem játszódik le, ketontestek keletkeznek, megnő a máj zsírtartalma, a vércukor-koncentráció pedig erősen lecsökken. Az illózsírsavak egy része ekkor még eljut a tőgymirigyeken keresztül a tejbe, emelve annak zsírtartalmát, de ez a pár napig tartó jelenség, kezelés hiányában a zsírmobilizációs szindróma kialakulásához fog vezetni. Az illózsírsavak trigliceridekké alakulnak, de nem tudnak átalakulni energiát szolgáltató foszfolipidekké, megkezdődik a máj elzsírosodása.

A ketózis gazdasági hátrányai

A szubklinikai ketózis 20-30%-kal, a klinikai ketózis 40-50%-kal csökkenti a vemhesülési arányt! Ennek fő oka, hogy a tüszőérés rendkívül energiaigényes folyamat, és amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű glükóz a petesejt fejlődése zavart fog szenvedni. Amennyiben a ketózis méhgyulladással is társul az a szaporodásbiológiai folyamatok további romlásához fog vezetni.

A vér magas ß-hidroxivajsav koncentrációja hajlamosító tényező a tőgygyulladás kialakulásában is! A negatív energiaegyensúly miatt a tőgyszövet fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége csökken. Több vizsgálattal kimutatták, hogy azoknál a teheneknél ahol ellés előtt 1,4 mmol/liter felett mérhető a vér ß-hidroxivajsav koncentrációja 25-30% a mastitis kialakulásának kockázata.

A ketózis következményeként kialakuló acidózis tovább rontja az állatok állapotát. Felborul a bendő egészséges állapota, romlik az emésztés hatásfoka, tovább csökken az állatok étvágya, takarmányfelvétele, aminek következtében tovább súlyosbodik az energiahiányos állapot!

A szubklinikai és klinikai ketózis miatt a tehenek nem tudják elérni a takarmányozási színvonalnak, és genetikai potenciáljuknak megfelelő tejtermelést! Az így elszenvedett árbevétel kiesés elérheti a 25-30%-ot is!

A ketózis megelőzése

A ketózis elkerülésére már a szárazon állási időszak utolsó harmadában az úgynevezett előkészítő szakaszban érdemes felkészíteni a teheneket és az első ellésükre váró üszőket. A máj működésének támogatásával meg tudjuk előzni a későbbi zavarok kialakulását. Már ebben az időszakban adagolható propilénglikol és glicerin, melyek energiahordozó vegyületekként támogatják a glükoneogenezist. A niacin a zsírmobilizáció szabályozásával csökkenteni fogja a máj terhelését.

A kolin, mint metilcsoportot adó molekula a zsíremésztésben fog fontos szerepet játszani. Pótlására azért kel különösen nagy gondot fordítani, mert a laktáló tehén a tej kolinkoncentrációját az újszülött kolin ellátásának biztosítása érdekében igyekszik fenntartani, így a tejjel nagy mennyiségű kolin ürül.

A legfontosabb védelmi elem azonban az L-karnitin, mely a zsírsavak sejten belüli szállításában és az ATP citoplazmába és szérumba juttatásában játszik nélkülözhetetlen szerepet! Arra azonban feltétlenül oda kell figyelni, hogy a karnitin csak akkor tudja kifejteni ketózismegelőző hatását, ha energiahordozókkal együtt (propilénglikol, Na-propionát) együtt adagoljuk. A karnitin támogatja a niacin ketózisgátló hatását is.

A jelenlegi kiélezett gazdasági helyzetben nagy figyelmet kell fordítani a betegségek, kiesések megelőzésére, és a tejtermelés maximalizálására. Ennek egyik sarkalatos pontja a laktáció elején fellépő ketózis megelőzése, mely a tejtermelés 25-30%-os csökkenését, a vemhesülési arány 50%-os romlását, tőgygyulladás és acidózis kialakulását eredményezheti. Ellés előtt 2-3 héttel érdemes elkezdeni a szervezet – és elsősorban a máj – felkészítését az energiahiányos állapot és a fokozott zsírmobilizáció által fellépő anyagforgalmi zavarok csökkentésére.

Kürthy-Molnár Zoltán

Timac AGRO Hungária Kft.